sebastian herrmann NbtIDoFKGO8 unsplash Medium

Asszertív mindennapok II.

Asszertív sorozatunknak ebben a részében haladunk tovább az asszertív kommunikáció megismerésében. Ahhoz, hogy ezt a fajta kommunikációs stílust megfelelőképpen el tudjuk különíteni más módszerektől, nézzük át először a három fő kommunikációs stratégiát, amivel mindennapi élményeink során találkozhatunk.

1. SZUBMISSZÍV kommunikáció: más néven alárendelődő, passzív, befolyásolható kommunikáció. Az így kommunikáló ember alárendeli magát a másik félnek, akár inkább véleményt sem nyilvánít, vagy elfogadja a másik álláspontját. Saját jogait nem védi meg, inkább igyekszik fenntartani egy jó hangulatot, mintsem hogy konfrontálódjon. Számára a konfliktusok elkerülendő, rossz dolgok, nem képes azokat úgy látni, mint a különböző nézőpontok természetes ütközését. Hiányzik nála a nemet mondás képessége, emiatt gyakran áldozati szerepet vesz föl. Azonban ez a nem őszinte és nem nyílt kommunikáció feszültséget, szorongást okoz számára, ami gyakran passzív-agresszív módon tör ki belőle. Az interakciók során nem éri el céljait, a másik fél lesz a konfliktus nyertese. Tehát ebben a kommunikációs stílusban nem alakul ki a „nyer-nyer” helyzet.

2. AGRESSZÍV kommunikáció: más néven uralkodó, diktatórikus kommunikáció. Az előző stílussal ellentétben az így kommunikáló ember a győzelemre hajt, azaz a másik felet maga alá gyűrve sajtolja ki a konfliktus nyereségét. A másik jogait, nézőpontját figyelmen kívül hagyja, nem tartja tiszteletben annak szükségleteit, csupán a saját érdekeit nézi, s céljainak elérése érdekében mindent elkövet. Jellemző rá a türelmetlen, harcias, a másikat lekezelő, ironizáló, gúnyos, fenyegető stílus, sőt nem riad vissza a manipulatív viselkedéstől sem. Döntéseit egyedül hozza, de a felelősséget a másikra hárítja. Ebben a kommunikációs stílusban mintha mindenki más legyőzendő ellenség volna, viszont ezáltal ez a módszer sem őszinte. Álságos helyzetet teremt, hiszen lehet, hogy céljait aktuálisan eléri, de a környezete nem fogja szeretni.

3. ASSZERTÍV kommunikáció: más néven önérvényesítő kommunikáció. Fontos különbség az előző stílusokhoz képest az őszinteség, és az, hogy nem a nyereségre törekszik, sokkal fontosabb számára a másik fél megértése, és ezzel együtt a saját érdekeinek érvényre juttatása – a másik jogainak megsértése nélkül. Tehát amellett, hogy megvédi a saját jogait, elismeri a másikét is, és éppen a kompromisszumkészségével tudja elérni – békés módon – a céljait. Nem passzív, hiszen érvel, küzd az érdekeiért, de mindezt a másik felé való empátia és tisztelet mellett. Képes döntéseket hozni, melyekért vállalja a felelősséget, hiszen önmagával és a másikkal is őszinte az igényeit illetően, ezáltal elégedettség, kiegyensúlyozottság, kompetencia és önbizalom jellemzi. Mások számára is nyitott, barátságos, kezdeményező és elfogadó személy lesz.

Hétköznapi interakcióink során figyeljük meg a felek kommunikációját! Melyik stílus jegyeit ismerjük fel magunkon és a másikon? Ha észrevesszük, hogy passzív, vagy agresszív módon történik a konfliktuskezelés, máris tudhatjuk, hogy nem feltétlenül az érdekeink összeegyeztethetetlenek, hanem maga a kommunikációs mód az, ami nem segíti a megoldást, hanem éppen hogy hátráltatja. Jó hír azonban, hogy ha mi magunk elkezdünk odafigyelni a saját kommunikációnkra, azzal a másik fél is kénytelen lesz változtatni a stratégiáján, hiszen ha magabiztosan és a másik felé tisztelettel, figyelemmel állunk ki a saját érdekeink mellett, a másik is alkalmazkodni lesz kénytelen az újfajta kommunikációhoz, s már egy lépéssel közelebb is kerültünk a megoldáshoz.

Végezetül gondoljunk csak bele, ki is volt, aki őszintén, érzelmeit hitelesen megmutatva, nézőpontját határozottan láttatva, döntéseiért felelősséget vállalva kommunikált úgy, hogy közben látta a másik embert, hozzá figyelemmel, részvéttel fordult, s szívére helyezte az igazságot…

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 Comments

  1. Szerintem a kommunikácio bármely formáját is haszálja az ember a hétköznapokban,ha az ilető dolog középpontjában ISTEN áll —vagyis —–a mondandó dolog ÉRTE—VELE—- S BENNE történik,annak a komunikációnak mindig siker élménye van—-nem-de???—Az ember szivesen ,örömest kommunikál ,oszt meg átélt dolgokról—BENEDICERE—LAUDARE—PREDICARE 2024.március 21 CSIKSZEREDA