A vasárnapi kereszténységtől az élő hitig – Zarándok Est Földi-Kovács Andreával – VIDEÓ
A Zarándok Esték második rendezvényén, melyet a hívek nagy számban látogattak, Földi-Kovács Andrea, az Axioma Carpe Deum című műsorának szerkesztő-műsorvezetője osztotta meg hitéről és megtéréséről szóló személyes tanúságtételét. Előadásának címe: “A vasárnapi kereszténységtől az élő hitig” volt, amelyben őszintén beszélt hitbéli útjáról, kihívásairól és az Istennel való mély kapcsolatának kialakulásáról.

Az alábbiakban rövid összefoglalót olvashatnak az eseményről, a tanúságtétel teljes egészében visszanézhető a cikk végén beágyazott videóban. Látogasson el a Zarándok Esték oldalára, ahol regisztrálhat a következő alkalomra, vagy visszanézheti az előző alkalmakról készült videókat.
Andrea az est elején két kedves könyvét mutatta be, melyekből sokat idézett előadása során: a Szentírást, melyet “elsősegélydobozának” nevezett, valamint Oswald Chambers “Krisztus mindenek felett” című művét. Előadását Máté evangéliumának egy idézetével indította:
“Amit én a sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el a világosban, és amit fülbesúgva hallotok, azt hirdessétek a háztetőkön.” (Mt 10,27)
Ezzel jelezte, hogy személyes üzenetet kapott Jézustól, melyet kötelességének érez megosztani másokkal.
Andrea őszintén beszélt arról, hogy bár hivatása során közel két évtizedig dolgozott televíziós újságíróként és szerkesztőként, és még egy hitről szóló műsort is vezetett “Credo” címmel, mégsem értette igazán, mit jelent a valódi hit. Kifejtette, hogy a latin “credere” szó gyökerei a “cor” (szív) és a “dare” (adni) szavakból erednek, vagyis a hit valójában azt jelenti, hogy átadjuk szívünket Istennek. Ezt ő korábban nem tette meg teljesen.
“Jézus valamit a fülembe súgott, és azért vagyok itt ma este, hogy ezt megosszam veletek. Isten kegyelméből állok ma itt előttetek, és nagyon hálás vagyok neki, hogy ezt megtehetem.”

Elmesélte, hogy tinédzserként kezdte keresni Istent, és 14 évesen megkeresztelkedett. A megkeresztelkedése mély és átütő Isten-élmény volt számára, melyet így írt le:
“A megkeresztelkedésem pillanata egy olyan pillanat volt, amikor Isten először átszerette a szívemet. Ez egy nagyon mély és megrázó Isten-élmény volt, és egy csodálatos szeretetélmény.”
Azonban az élete során fokozatosan eltávolodott Istentől. Középiskolás éveiben különböző bűnökbe esett, mint például az alkohol, a könnyű drogok és a felszínes kapcsolatok. Ezáltal szíve kérgessé vált, és képtelenné vált az őszinte szeretetre.
“A bűn elválaszt Istentől, de lépésenként, fokozatosan. A bűn olyan, mintha egy nehéz színházi függöny leereszkedne közénk és Isten közé.”
Elmondta, hogy bár karrierje sikeres volt, lelkileg mélypontra került, és még az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. Megpróbált visszatérni Istenhez, de ez inkább külsőségekben merült ki. Vallásos tevékenységei mechanikussá váltak, és kialakult benne egy farizeusi én, mely mások megítélésében nyilvánult meg.
Fordulópontot jelentett számára, amikor Simon Dávid atya egy könyvet hagyott neki: Matta el-Meszkin “Isten megtapasztalása az imában” című művét. A könyv hatására megváltozott az imaélete és az Istenről alkotott képe. Rájött, hogy Isten nem valamit akar adni nekünk az imádságban, hanem önmagát.

Részt vett Margarita Valappila nővér lelki gyakorlatán, ahol mélyen megtapasztalta Isten szeretetét. Három kéréssel fordult Istenhez: hogy cserélje ki kőszívét hús szívre, bocsássa meg bűneit, és szeresse át a szívét úgy, mint megkeresztelkedésekor. Isten azonnal válaszolt:
“Amikor imára emeltem a kezeimet, akkor Ő átszerette a szívemet. Olyan váratlan, olyan végtelen és olyan befogadhatatlan volt ez az érzés, mint 14 éves koromban.”
Andrea megértette, hogy Isten mindig is hűséges volt hozzá, még akkor is, amikor ő eltávolodott tőle. A megtapasztalás során Jézus ezt üzente neki:
“Soha többé ne vedd le a tekintetedet rólam, mert most tanítalak meg a vízen járni.”
Ez számára azt jelenti, hogy teljes bizalommal kell fordulnia Isten felé, és nem kételkednie az Ő szeretetében és jelenlétében, még a nehézségek közepette sem.

Andrea hangsúlyozta az ima fontosságát az Istennel való kapcsolatban. Megértette, hogy az ima nem csupán kérések felsorolása, hanem mély, személyes kapcsolat Istennel.
“Az ima tulajdonképpen kapcsolat, együttlét és átlényegülés.”
Elmondta, hogy újra kellett rendeznie élete prioritásait, és Istent az első helyre tenni. Rájött, hogy sok “kincse” volt, ami elvonta a figyelmét Istentől, mint például az önimádat, egoizmus, becsvágy és anyagi javak.
“Ahol a kincsed, ott van a szíved. Ha Istent az első helyre teszem az életemben, az azt jelenti, hogy Ő a legfontosabb kincs az én életemben.”
Előadását Oswald Chambers gondolataival zárta, melyek segítettek neki az érzelmi alapú vallásosságról egy szilárdabb alapra helyezni hitét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztény ember életcélja nem csupán a boldogság, hanem az üdvösség.

A tanúságtétel után Andrea válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Megosztotta tapasztalatait az imaélet felépítéséről, hangsúlyozva az állhatatosság fontosságát:
“A legfontosabb dolog az imában az állhatatosság. Akármi történik, ne hagyjuk abba. Tartsunk ki az imában.”
Beszélt arról is, hogy a mindennapi tevékenységek során is lehet és kell imádkozni, így megvalósítva a szüntelen imát.
Az est zárásaként a közösség Ároni áldást énekelt Andreának, majd Puskás Antal pálos tartományfőnök atya áldásával zárult az esemény.
Földi-Kovács Andrea őszinte és mély tanúságtétele inspiráló volt minden jelenlévő számára. Története rámutatott arra, hogy a hit nem csupán külsőségekben és vallásos gyakorlatokban nyilvánul meg, hanem szívünk teljes átadásában Istennek. A tanúságtétel arra ösztönöz, hogy vizsgáljuk meg saját életünket, és tegyük Istent az első helyre, hogy valóban élő hitünk legyen.
INRI,
A “nyilt társadalom” és a “védett társadalom” céljai és ellentétének okai:
A “nyilt tátsadalom” lényege, hogy nem kellenek a nemzetálmmok (pl. magyar, cseh, német török, hanem helyettük “multikulti=több nyelvü-többvallású (de inkább ateista-többkulturájú) népek kevert egyesült (pl. európai) állama” kell azokat felváltsa. Ahol semelyik (ös)lakosnak sincsnek elöjogai a másokkal szemben, akik pl. illegálisan most jöttek be az Európi Unio területére. Tehát azokat is akik illegálisan iratok nélkül jöttek be illesse meg azonnal a választójog, a szociális vagy munaknélküli segélyek, lakhatási támogatás, tanácsi lakások (ahová ök azelött semmit sem fizettek be még munkaaktiv korukban), a joléti társadalom egyéb elönyei: ugymint ingynes orvosi ellétás, munkanélküli segély, nyugdíj stb. Ugyanez vonatkozik szerintük a nemzeti vagy vallási munkaszüneti napokra is, tehát ne csak a katolikus vallási ünnepek legyenek munkaszüneti napok, hanem másvallások ünnepei is, de inkább vallási ünnepek ne is legyenek relevánsok…pl. Europában.
Az Európi demkorácia szabályai szerint a többségi politikai párt (koalició) alakithat kormányt 4-5 évre. A “nyilt társadalom civil szervezeteit” senki nem választotta meg semmire. Mégis dollármilliárdokkal lesznek pénzelve amolyan “civil”-nek nevezett csoportok, akik politikai munkát végeznek pedig még pártokat sem alakítanak, hogy a választasokon megméressék magukat…Miért? Mert külföldröl (az USA-ból) más számtalan ország és kontinens belügyeibe “jótékonykodás címén” beleavatkoznak. A média és “a civil szervezetek” ugy alkítják pártokon kívül az országok politikia befolyásolását, hogy az az a “nyilt társadalmi alapitványok” vezetöinek akaratát propagálja és kényszerítse rá belsö megnemválasztott ellenzékk´ént a kormányokra. A nyílt társadalom legfőbb kitalalói: Sir Karl Rajmund Popper, osztrák származású angol filozófus, R. N. Coudenhove-Kalergi gróf, a páneurópai mozgalom szellemi atyja, és aki mindezt a gyakorlatban is szeretné megvalósítani, Soros György magyar származású amerikai tözsdei milliárdos üzletember…aki az ö (pénzügyi áljókodó) érdekeit akarja a szervezetein keresztül ervényesíteni.
Mi a “védett társadalom”? A Védett Társadalom Alapítvány alapítói hisznek abban, hogy a teremtett világ elődeink hagyományának követésével és átadásával tartható fenn. Vallják, hogy a Teremtő törvényei alapján fennálló rendet, az örök értékeket, az egyetemes emberi kultúrát minden körülmények között védeni, őrizni, gyarapítani kell. A közösség, a család, a nemzet jelentik az élet alapjául szolgáló kötelékeket, mind egyéni, mind társadalmi szinten. A “védett társadalom alapítvány” védi:
az igazságosságon és észszerűségen alapuló jogrendet
az emberi méltóságot és életet, a fogantatástól a természetes halálig
a házasságon alapuló természetes családmodellt
a szülők jogát arra, hogy gyermekeiket erkölcsi meggyőződésüknek megfelelően oktathassák
a vallás és a lelkiismeret szabadságát
a szólás és meggyőződés szabadságát
az erkölcs, a kultúra és a nemzet identitását alkotó hagyományok folytonosságát.
A teremtett világ értékeit és természeti kincseit
Megjegyzés: Nyilt tásdadalom (Soros György által 11 milliárd dollárral 40 vagy már több országban finaszírozott “nemkormányzati civil” szervezetei szerint: “Az alapvető gyarlóság tétele szerint a tévedés elkerülhetetlen. A végső igazság az emberi elme számára elérhetetlen, azok az ideológiák, amelyek ilyet ígérnek, törvényszerűen tévednek.” Ezzel magyarázza az ateizmusát is, tehát Isten nincs, mert ha lenne akkor lenne végsö igazság-amit az ember ugy sem érhet el. Mert ugye ha nincs Isten akkor érvénytelen a Mozesnek a Sináj hegyen átvett tízparancsolata is, ugyanúgy a zsidó vallás és az abból leágazó kereszténység (meg egyéb más vallások is) teljesen tévesen taníitanak “egy végsö igazságról” …
Mert Soros magyarázata erre, hogy Budapesten ezt tapasztalta a német megszállás alatt 1944-ben:
“Amikor Magyarországot megszállta a Náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba, én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ez egy nem szokásos helyzet. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. Ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacot, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.” (“[My] view of the world, I would say, was formed very much in the traumatic experience in the Second World War when Hungary was occupied by Nazi Germany and they were deporting Jews to Auschwitz,” Soros told me. “I was lucky enough to have a father who understood that this is not normalcy. This is far from equilibrium. And if you go by the rules that you normally go by, you’re going to die. I learned from a grand master in the Second World War, and I basically applied this view of the world to the financial markets and also to my political vision.”).
Tehát valamilyen más szabályokat kell kövessen, mint ami “szokásos”. Azt vallja, hogy nagyon fiatalon megtanulta azt, hogy a hamis feltevésekre alapozott ideológiák (szerinte ilyenek a zsidó és keresztény vallások és másvallások, de az Istenhit is) igenis megváltoztathatják a (társadalmi) valóságot. Ezért Alex Soros (György fia) „filantróp=jótékonykodó emberbarát” apja nyomán alapítványokat hozott létre, számos progresszív politikai kérdésben szólalt meg. A migrációról és a multikulturális társadalomról (mint a nyílt társadalmak előszobájáról) ugyanúgy vélekedik, mint a nagy betelepítési tervet megfogalmazó apja (egymillió migráns szétosztása Európában, illetve közös hitel felvétele az integrálásuk érdekében-amit feléje is kell majd törleszteni…). Ahogy a háborúban is ugyanazt a képletet követik, ugyanazt az ellenségképet rajzolják és ugyanazt a félelmet tartják életben. A Soros-birodalom alapítványai a drogliberalizációt és az LMBTQ-jogok előmozdítását eddig is nyomokban tartalmazták, ám Alex Soros megszólalásai alapján joggal várhatjuk azt, hogy ez a két terület fel fog erősödni. Ahogy az abortuszhoz való jog előmozdításába is több energiát fog fektetni.
Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok): Az OSF-nek 37 országban van képviselete, beleértve olyan regionális alapítványokat, mint az Open Society initiative for West Africa (Nyugat-Afrika) és az Open Society initiative for Southern Africa (Dél-Afrika). A központ New Yorkban található. Az 1993-as alapítás óta az OSF több mint 11 milliárd dollárnyi kifizetést teljesített (2781 milliárd forint 2008 januári árfolyamon). A nevet Karl Popper 1954-es könyve, az „Open Society and Its Enemies” (A nyílt társadalom és ellenségei) könyve ihlette.
Az OSI 1993-ban az USA-ban alapult a korábbi Soros-alapítványok támogatására. 2010 augusztusától az OSF nevet kezdték használni, ami jobban tükrözte azt a célt, hogy nemzetközi civil csoportok alapítását segítik. Soros György motivációjának alapja az, hogy véleménye szerint a politikai kérdésekre nincsenek univerzálisan helyes válaszok hasonló okokból, mint az általa megalkotott gazdasági reflexivitás elméletében. 2017-ben Soros György további 18 milliárd dollárt juttatott az alapítványnak, amivel ö a “multikulti” társadalmak kialakulását akarja elömozdítani…
Osli mosolygós madonna könyörögj éretünk.
INRI
Ich verstehe kein Englisch.
Osli mosolygos Nadonna könyörögj érettünk.
Only Pope Francis represents the Ten Commandments?