A városmajoriak újabb nagy sikere: Valahol Európában
„A 2023-as év újabb nagy mérföldkőnek számít közösségünk életében: a városmajori Jézus Szíve Plébánia társulata bemutatta Dés László és Nemes István: Valahol Európában című musicaljét.
Közel egy évvel ezelőtt találkoztunk először, a szereplők és a stáb tagjai. Bár a legtöbben a városmajori plébánia közösségéhez tartozunk, az első alkalommal még mindenki kereste a helyét, a kapaszkodót, az ismerős arcokat, és elképzelte magában, milyen is lesz egy musicalt színpadra állítani. Egy nagy utazás első állomásánál jártunk, de egy dolog közös volt, és ez a hit abban, hogy valami nagyon jó készül, aminek szereplőként és a stáb tagjaként is élmény lesz a részese lenni.
A hosszú, rendszeres és intenzív munka meghozta gyümölcsét. Az októberi és novemberi négy teltházas előadás és a visszajelzések azt sugallják, hogy sikerült átadni az embereknek valamit, amivel gazdagabbá váltak. Nagy öröm ez számunkra. Reméljük, hogy január 29-én és 30-án a két ráadás-előadással (Jegyvásárlás | MOMkult) még többekhez el tudjuk juttatni az üzenetet: NEM SZABAD FÉLNI!
A musicalnek aktualitása van, hiszen a világ több pontján háborúk dúlnak. Egy ilyen témát feldolgozni nem egyszerű. A sok gyerekszereplő miatt fontosnak tartottuk, hogy átsegítsük őket azokon a részeken, amelyekről azt gondoltuk, hogy nehezebben feldolgozhatóak. Meglepetésként ért minket, hogy a gyerekek mennyire természetesen élik meg azokat a pillanatokat, amelyekről mi felnőttek, azt hittük, hogy majd trauma lesz a számukra. Pont ez a gyermeki természetesség, a nagy bajban is megjelenő gondtalanság, amit a musical tanít nekünk, felnőtteknek.
Vannak, lesznek nehéz pillanatok az életünkben, érhetnek veszteségek, de a HIT, REMÉNY ÉS A SZERETET mindig megmarad. Hit abban, hogy a jó győzni tud, hogy a rossz időszakban is van, amibe vagy akibe bele lehet kapaszkodni. Ahogy a musical fő mondata is mondja – Nem szabad félni! Remény, hogy eljön a holnap, ami jobb lesz, mint a ma, ami elhozza majd azt a világot, amiben a gyerekek felnőttekké válhatnak, és álmaikat megvalósíthatják. És a szeretet, ami látható és láthatatlan formában körbe vesz minket.
Bízunk benne, hogy annak, aki eljön megnézni az előadást, át tudjuk adni, hogy hittel, reménnyel és szeretettel a legnagyobb nehézségekből is van kiút.”

A fenti beszámoló szerzője Fekete Orsolya óvónő, aki pedagógiai munkatársként a gyerekszereplők felkészítését segítette. Orsolya a megvalósítók csapatához tartozik, én magam pedig a nézők táborába. Csak megerősíteni tudom, milyen hatalmas élményt jelentett a musical megtekintése.
A második világháború végén, Valahol Európában, árván maradt gyerekek csellengenek elveszetten és éhesen. Csapatba verődnek, megpróbálják túlélni a háború borzalmait, és apránként összecsiszolódnak. Megértik, hogy csakis együtt tudják emberséges módon túlélni a szörnyűségeket, és felfedezik az összetartozás, az egymásért kiállás érzését. Kiváló produkciót hozott létre kettős szereposztásban a mintegy 80 városmajori gyerek és fiatal, aki a színpadon vagy a háttérben közreműködött. A szereplők színészi szempontból is nagyon meggyőzőek, tehetségesek, jól énekelnek, ügyesen mozognak és nagyon összeszedettek. A társulat összetétele a tavalyi Jézus Krisztus Szupersztár óta annyival változott, hogy a darab tartalmából adódóan rengeteg a gyerekszereplő, közülük sokan szólistaszerepet is kaptak.
A darab rendezője Varga Balázs, a majori cserkészcsapat parancsnoka, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-dráma szakos hallgatója. A zenei rendező Réti Katalin, karvezető és ének szakos tanár, a plébánia képviselőtestületének tagja. A darab próbái csaknem egy teljes esztendőn át zajlottak, és külön ének- és táncpróbákra éppúgy sor került, mint egyéni énekórákra, beszédtechnikai képzésekre, kiscsoportos vagy jelenetenkénti gyakorlásokra hétvégeken és hétköznapokon egyaránt. A produkció előkészületeiről és sikeréről a Magyar Kurír, a Kossuth Rádió és a Katolikus Rádió is többször beszámolt.
Öröm és hatalmas élmény volt látni a városmajori társulat fejlődését és előrelépését, amellyel méltón, profi színvonalon mutatták be ezt az igényes és érzékeny művet. Ezen a fórumon is köszönetet mondunk, és további sikereket kívánunk a csapatnak.