A Japán nyugati partja mentén lezajlott, eddig legalább 84 ember életét követelő újévi földrengés után az ország legmagasabb rangú katolikus papja szerint az egyház most várhatóan nem kér majd országos mozgósítást vagy külföldi önkénteseket, ahogyan azt a 2011-es, még végzetesebb földrengés és szökőár nyomán tette.
Tarcisio Isao Kikuchi tokiói érsek január 4-én elmondta a Crux című lapnak, hogy a 7,5-ös erősségű földrengés által leginkább érintett terület a nagojai egyházmegyéhez tartozik, ideértve a Noto-félsziget plébániáit és missziós házait, amelyek a karmelita atyák lelkipásztori gondozásában vannak.
„A püspöki konferencia sürgősségi segélycsoportja és a japán karitász, valamint a nagojai egyházmegyei karitász képviselői január 3-án találkoztak, és megkezdték a károk felmérését” – mondta Kikuchi érsek.
„A felmérés elkészülte után a japán országos karitász és az egyházmegyei karitász rehabilitációs segélyprogramokat szervez majd a földrengés áldozatai számára” – mondta.
Kikuchi érsek kifejtette, hogy jelenleg a legfőbb humanitárius kötelesség a kutatás folytatása a földrengés túlélői után, annak ellenére, hogy már eltelt a 72 órás időtartam, amelyet általában kritikusnak tartanak a még életben lévő emberek megtalálásához.
„Jelenleg még a sürgősségi mentési tevékenységek folynak, a civil szervezetek nem tudják elérni az érintetteket” – mondta Kikuchi érsek.
Péntek délelőtt a japán hatóságok azt közölték, hogy bár 156 embert megtaláltak, legalább 179 fő sorsa még ismeretlen.
Tekintve, hogy az érintett terület távoli fekvésű, a katasztrófa áldozatai nagyrészt továbbra is el vannak vágva az áramtól, élelemtől, víztől és kommunikációs lehetőségektől – jelentette a helyi média, a mentési munkát pedig tovább nehezíti, hogy az elszigetelt településeket összekötő utak járhatatlanná váltak.
A 65 éves Kikuchi érsek elmondta, hogy a terület nagyrészt vidékies és elmaradott jellege miatt óvatosnak kell lenni azzal, hogy önkénteseket hívjanak a mentési és segélyezési munkálatokhoz.
„Mivel a terültet nehezen hozzáférhető, és az egyházi létesítmények nem elégségesek sok ember elszállásolására, lehet, hogy most nem hívunk önkénteseket Japán egész területéről, mint a 2011-es katasztrófa idején tettük, és nem hívunk önkénteseket Japánon kívülről. sem” mondta az érsek.
A 2011-es földrengés és szökőár becslések szerint 20.000 emberéletet követelt, és több mint 200.000 embert tett hajléktalanná. Ez volt a valaha feljegyzett legerősebb földrengés Japánban, és a negyedik legerősebb földrengés, amelyet valaha észleltek a modern szeizmográfia 20. század eleji megjelenése óta.
Kikuchi elmondta a Crux tudósítójának, hogy a károk ezúttal kevésbé súlyosak, azonban arra figyelmeztetnek. hogy a földrengés ismétlődő fenyegetést jelent Japánban.
„Mivel ilyen természeti katasztrófáknak kitett szigeten élünk, megerősítjük katasztrófaelhárítási képességünket a japán karitász útján” – mondta.
Ferenc pápa 2024-ben tartott első, január 3-i általános audienciáján „lelki közelségét” fejezte ki a japán földrengés által érintettek felé. E megnyilvánulása kapcsolódott a távirathoz, amelyet előző nap Pietro Parolin olasz bíboros egy nappal korábban küldött, és amely kijelenti, hogy a pápát „mélyen elszomorította” az emberéletek elvesztése, és „különösen imádkozik a halottakért, a gyászolókért és a még fel nem lelt személyek megmentéséért.”
Kikuchi érsek elmondta, hogy ezek az üzenetek eljutottak a japán egyház közösségéhez.
„Hálásak vagyunk a kedves üzenetekért és a Noto-félszigeti mostani földrengés áldozataiért mondott imákért, és különösen hálásak vagyunk a Szentatya aggodalmáért és imáiért, amelyekről a bíboros államtitkár úr táviratában, maga a Szentatya pedig legutóbbi általános audiencián beszélt” – mondta az érsek.
Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: Crux
