Vajon szavaznak a bíborosjelöltek, ha esetleg hamarosan konklávéra kerül sor?

És hány választójogú bíboros van? Hánynak kellene lennie?

2023. július 9-én Ferenc pápa bejelentette, hogy 21 új bíborost kreál. Közülük 18-an elektorok, azaz a pápaválasztás során választásra jogosultak. A kreálásra szeptember 30-án, az Egyház jövőjéről szóló szinódus előestéjén Rómában tartandó konzisztórium során kerül sor. Ezzel a bíborosi testületnek rekordszámú, 137 elektora lesz.

Figyelemmel arra, hogy Ferenc pápa pontifikátusa ezen kilencedik konzisztóriumának bejelentése és az esemény tényleges megtartása között csaknem három hónap telik el, vajon mit írna elő az egyházjog, ha egy konklávéra ezen időpont előtt kellene sort keríteni? Mikor válik hatályossá a bíborosi kollégiumba való bekerülés? Milyen előjogai vannak a pápának az elektor bíborosok számát illetően?

Egyebek közt ezeket a kérdéseket tette fel az I.MEDIA Msgr. Patrick Valdrininek, a Lateráni Egyetem kánonjogi professzor emerituszának.

Már tizennegyedik alkalommal lépte át az elektor bíborosok száma a 120 fős küszöböt

2023. szeptember 30-án a konzisztóriumot követően a bíborosi testületben a választó bíborosok száma 137 lesz. A most bekerülő 18 új bíboros közül a pápa nyolcat Európából, négyet Amerikából, hármat Afrikából, kettőt Ázsiából és egyet a Közel-Keletről választott.

A 137-es szám új rekord a jelenlegi pápaság alatt, és jócskán felülmúlja a VI. Pál által a Romano Pontifici Eligendo konstitúcióban 1975. október 1-jén meghatározott 120 fős küszöböt.

Az éppen uralkodó pápa előjoga, hogy ezt a rendelkezést megkerülje anélkül, hogy hatályon kívül helyezné. Ő a „legfőbb törvényalkotó, és eltérhet a bármely pápa által hozott törvényektől”, legyen ez ő maga vagy bármelyik elődje. A Vatikánon belül „nincs alkotmányos joghatóság” – mondja Valdrini professzor. Nincs olyan hatóság, amely érvényteleníthetne egy pápai döntést, mivel nem létezik a hatalmi ágak szétválasztása.

Milyen gyakran fordul elő ez?

Ez lesz a 14. alkalom, amikor egy pápa túllépi a 120 fős elektori határszámot. A rekordot a 21. század első konzisztóriumán, 2001. február 21-én állította fel II. János Pál pápa, aki ekkor 42 bíborost kreált, köztük 38-at választói joggal. Ezzel a lépéssel a pápaválasztó bíborosok száma 136-ra emelkedett. 2003. október 21-én, pápasága utolsó konzisztóriumán újból megközelítette ezt a rekordot, mivel ekkor 135 választó bíborosra emelkedett a Szent Kollégium létszáma.

Az újabb időkben a pápák bizonyos rugalmasságot mutattak a 120 fős elektori küszöb kezelésében. János Pál pápa háromszor lépte túl ezt a határértéket, XVI. Benedek kétszer, Ferenc pápa pedig minden egyes konzisztóriumon – összesen kilencszer, ideszámítva a most következő konzisztóriumot is.

Mi lenne, ha a konklávénak a konzisztórium előtt kellene összeülnie?

Ha Ferenc pápa szeptember 30. előtt elhunyna vagy lemondana, a szeptemberi konzisztórium elmaradna, mivel összehívása szigorúan az uralkodó pápához kötött. A konklávéra csak a már kreált választó bíborosokat hívnák össze, ők jelenleg 121-en vannak. A bíborosi státusz feltétele ugyanis a konzisztórium tényleges megtartása, nem pedig összehívásának puszta bejelentése.

Az egyházjogi megfogalmazás szerint „A Római Szent Egyház Bíborosa, kinek kreálása és a Konzisztóriumban közzététele megtörtént, eo ipso rendelkezik a pápaválasztás jogával a jelen Konstitúció 33. pontja szerint, akkor is, ha még nem kapta meg a bíborosi birétumot és a gyűrűt, sem az esküt még nem tette le” – amint ez a János Pál által 1996-ban kihirdetett Constitutio Universi Dominici Gregis 36. cikkében olvasható.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy egy ténylegesen megtartott konzisztórium esetében, ha az új bíboros egészségügyi vagy közlekedési okokból fizikailag nincs jelen a szertartáson (amint ez 2020 novemberében a világjárvány közepén tartott konzisztóriumon előfordult), akkor ez nem akadálya annak, hogy saját jogon bíborossá váljon és ily módon részt vegyen egy későbbi időpontban tartott konklávén.

A konzisztórium meghirdetése csak az uralkodó pápát kötelezi. Ha a jelenlegi pápaság véget érne, Valdrini professzor szerint „a pápa utóda nem biztos, hogy bíborossá kreálná a jelölteket”, mivel a leendő bíborosok kiválasztása Ferenc pápa személyes döntéséhez kötődik. Mivel azonban általában jelét adják a folyamatosságnak, legalábbis egy pontifikátus kezdetén, az új pápa adott esetben összehívhatna egy újabb konzisztóriumot, ugyanazzal vagy egy másokkal is kiegészített listával.

A leváltott bíborosok különleges esete

A konklávén való részvétel tekintetében az 1996-os konstitúció kimondja, hogy „nincs pápaválasztó joga a kánonilag letett, vagy a Római Pápa jóváhagyásával a bíborosi méltóságról lemondottaknak. Sőt, széküresedés idején a Bíborosi Kollégium nem fogadhatja vissza őket.”

Nagyon ritkák a bíborosi tisztségről való lemondás ilyen esetei, de néhány azért előfordult a közelmúltban. Louis Billot francia kardinális 1927-ben mondott le a bíborosi címről, mert nem értett egyet XI. Piusz pápával az Action Française elítélése ügyében, és egyszerű jezsuita papként halt meg.

Nagy horderejű esetek

Sok évtizeddel később, 2018-ban Theodore McCarrick korábbi washingtoni érsek veszítette el bíborosi tisztségét, mert része volt egy gyermekmolesztálási ügyben. McCarrick életben van, de világi státuszba helyezték, és a polgári igazságszolgáltatás vádat emelt ellene.

Keith O’Brien bíboros, volt edinburghi érsek ügye szintén szexuális visszaélésekkel kapcsolatos, de nem kiskorúakkal szembeni visszaélésekben volt érintett. Ő lemondta részvételét a 2013-as konklávén. Később, 2015-ben hivatalosan is lemondott bíborosi jogairól és előjogairól, de a címet megtartotta.

Végül szóljunk Becciu bíborosról, akit 2020-ban fosztottak meg elektor bíborosi előjogaitól egy londoni épület megvásárlásához kapcsolódó korrupciós vádak miatt. Ha a konklávét most tartanák, a volt helyettes államtitkár nem vehetne részt rajta, bíborosi címét azonban megtartotta, éppúgy, mint azok a bíborosok, akik elmúltak 80 évesek. Visszakaphatja szavazati jogát, ha a jelenlegi jogi eljárás végén felmentik. Lehetséges rehabilitációja a pápa személyes előjoga lenne.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia