A szív bölcsességével látni – Vasárnapi ráhangoló
Az évközi 32. vasárnap olvasmánya a Bölcsesség könyvéből arra irányítja figyelmünket, hogy a bölcsesség nem egyszerűen megtanulható tudás. Heiter Robert Gottfried atya arról elmélkedik, hogy nem elég csak logikusan, intelligensen és a megszerzett ismereteink szerint élni: engednünk kell, hogy az élet történései és Isten formáló jelenléte a szív bölcsességét érlelje bennünk.
A Szentírás megkülönbözteti egymástól az okosságot, az intelligenciát és a bölcsességet. Az elsajátítható tudás megtanulható, az intelligencia pedig segít abban, hogy a megszerzett ismereteket a lehető legjobban alkalmazzuk. A bölcsesség azonban valami egészen más: nem egyszerűen megtanulható, mégis kereshető, és aki vágyódik rá, rátalálhat.
A bölcsesség az élet útját járva érlelődik bennünk. Nem attól lesz valaki bölcs, hogy sok évet megélt, vagy sok mindent olvasott és megtanult. Az ősz haj és az évek száma önmagában nem garancia semmire. A kérdés az, hagyjuk-e, hogy mindaz, ami velünk történik, valóban beérjen bennünk.
Éppen ezért nem mindegy, hogyan használjuk mindazt, amit tudunk. Ha csak a magunk logikájára és az ész kérlelhetetlenségére támaszkodunk, könnyen félreértjük egymást, és sebeket okozunk vagy szerzünk. A bölcsesség ennél többet kíván: hogy mindaz, amit megtanultunk és amit az életben megéltünk, ne puszta tudás maradjon, hanem a szív nyitottságában valóban bölcsességgé érjen.
A cikk a hirdetés után folytatódik…

Isten nem arra hív, hogy félretegyük a józan eszünket, hanem arra, hogy azon túl is képesek legyünk látni. Hagyjuk, hogy az élet eseményei – azok is, amelyeket nem mi választottunk, amelyek egyszerűen megtörténnek velünk – formáljanak, érleljenek és neveljenek bennünket.
A bölcsesség akkor kezd valóban bensővé válni, amikor már nem csupán a megszerzett tudásból, intelligenciából és logikából élünk, hanem a szívünkkel is látunk. Amikor nem elkerüljük az életet, nem lesáncoljuk magunkat, hanem engedjük, hogy Isten saját sorsunk alakulásán keresztül érleljen és növeljen bennünket.









