Solymosi Judit interju 1 Large

A jól végzett, hasznos munka öröm – interjú Solymosi Judit vezető szerkesztővel

Egy interjúsorozat keretében bemutatjuk a Zarándok.ma néhány munkatársát. Elsőként pedig Solymosi Judit vezető szerkesztővel ismerkedhetnek meg az olvasók, aki a médiamisszió oszlopos tagja, a szerkesztőség lelkes nagymamája. A Zarándok.mát működtető “Szent Bertalan” Harangjai Médiamissziós Alapítvány kurátora. Kitartó, fáradhatatlan munkáját, szolgálatát ez úton is nagyon köszönjük, Isten fizesse meg.

Rá nem igaz önmagában az a szó, hogy nyugdíjas, hiszen folyamatosan dolgozik – szellemileg aktív életet él amellett, hogy mindennapos nagymama. Világéletében használta francia, angol, német és orosz nyelvtudását, és öt éve már, hogy a Zarándok.ma önkéntes munkatársa, oszlopos tagja, a fordítócsoportot vezető szerkesztője, koordinátora. Solymosi Judittal beszélgettünk családról, munkáról, városmajori kötődéséről.

– Budapesten, a városmajori templom szomszédságában lakunk a férjemmel, a gyerekeink 1975-ben és ’77-ben születtek, itt keresztelték meg őket, itt jártak hittanra, itt voltak elsőáldozók, a fiam itt ministrált, a lányomnak itt volt az esküvője. A Major hozzánk nőtt, itt vagyunk begyökerezve. Személyiségünkből fakadóan azonban a közösségi életben kevésbé veszünk részt, noha templomlátogatók vagyunk és az unokák is a közeli katolikus iskolába járnak. A Zarándok.ma miatt persze mozgolódtam a majori közösségben is, Máté Kristóf atya több homíliáját leközölhettük, mint ahogy Horváth Zoltán diakónusét is.

Solymosi Judit es Dr. Solymosi Laszlo
Solymosi Judit vezető szerkesztő és férje Dr. Solymosi László történész, középkorász, diplomáciatörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. – Fotó: Zarándok.ma

Hogyan került a Zarándok.ma portálhoz?

Igazából nem tudom, a számítógépemen egyszer csak felbukkant egy cikk a Katolikus.mától (ez volt portálunk korábbi neve), amit elolvastam, és a végén ott volt a felhívás, hogy önkéntes fordítókat keresnek. És éppen azért, mert nem vagyok zsizsegő típus, soha ilyenre nem válaszoltam volna, de akkor „megbökött” valami. Orosz–francia szakon végeztem az egyetemen, valamint felsőfokú nyelvvizsgám van angolból és németből. Bölcsészként a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoztam, napi szinten kellett tolmácsolni, levelezni, fordítani, konferenciákra járni. Mikor nyugdíjba mentem, kicsit hiányzott a nyelvekkel való intenzív foglalkozás. Így hát 2019 áprilisában írtam erre a felhívásra, és Harasztovics Arnold főszerkesztő válaszolt. Akkor még kevesen voltak, csak egy-két ember fordított nekik, így belelendültem és bedolgoztam magam, Arnold pedig egy idő után megkérdezte, nem akarom-e a szárnyaim alá venni és koordinálni a fordítókat. Mivel aktív éveimben főosztályvezető voltam, és tudtam, hogyan kell másokkal együtt dolgozni, elvállaltam. Ma már tizenhat aktív fordítónk van.

A mai információtengerben hogyan talál célba a Zarándok.ma oldal? Rátalál az, akinek meg kell találnia?

Sokakat elérünk a közösségi médián keresztül, aztán szájról szájra terjed az olvasók által. Sokszor hallottam olyan visszajelzést, hogy ismerős az ismerősének ajánlja. Apránként épül ki az olvasóközönsége, mint a póknak a hálója.

Hogyan képzeljük el az ön munkáját?

Önkéntesként dolgozom, mint minden fordító. Van egy fizetett munkatárs aki napi 2 órában dolgozik, de maga Arnold is önkéntes. A legtöbb külföldi katolikus portálra feliratkoztam, így naponta 16-18 hírlevelet kapok az aznap náluk frissen megjelent öt-hat cikkel. Ezeket mind megnézem, sokszor már a címek is sokat elárulnak, de persze sokat végig is olvasok. A pápával, az Európával kapcsolatos cikkeket mindenképp, mert a körülöttünk zajló eseményekre, az európai hitválságra, a németországi szabadosságra nagyobb hangsúly kerül. Ez azért fontos, mert maga Ferenc pápa is úgy nyilatkozott, nincs szükség egy második protestáns egyházra, el kellene kerülni az egyházszakadást. Mert a német katolikus egyházban igenis felszentelnek női diakónusokat, megáldják a homoszexuális párokat, tehát szembemennek a pápával. Erről azért hírt adunk. Sok olyan cikket is találok, amiről a Magyar Kurír, a legolvasottabb katolikus orgánum nem számol be. De ők profik, nagy apparátussal, és másabb vizeken eveznek, sok a hazai és kárpát-medencei hírük. Nálunk kevesebb a hazai hír, mert kevesebb embert találtunk, aki ezen a területen írna. Viszont már podcastok is készülnek és kerülnek ki az oldalra, a Ráhangolóban naponta egy egyházi személytől hallhattak öt-hat perces gondolatokat azok, akik feliratkoztak. Arnold nagyon kedveli a podcastokat és ő maga is készít gyerekneveléssel, házassággal foglalkozó közel egyórás beszélgetéseket.

Solymosi Judit interju 2 Large
Solymosi Judit vezető szerkesztő épp egy szöveggel dolgozik – Fotó: Zarándok.ma

Visszatérve az ön munkájára, hogyan választja ki a fordítandó cikkeket?

A Zarándok.ma alapvetően missziós portál, téríteni szeretne, de nem erőszakos módon, hanem tanúságtevők bemutatásával, akik az életükkel adnak példát. Bár nem szeretek magamról beszélni, azért nőként érzelmesebb vagyok, és feltehetően az olvasóink között is több a nő. A tanúságtevőket, akiket lefordítunk, szeretem, ezért ez az elem is benne van a választásomban. Vagy ha látok egy szép imádságot, akkor az jöhet, illetve a napi aktualitások, mint például a szentek emléknapja, az egyházi ünnepek, de lehetőleg olyan információkkal, amik kevésbé köztudottak.

Melyik nyelvet használja leginkább?

A francia a kedvencem, de az angolt. A fordítóink között egyharmad-egyharmad arányban vannak a németesek, franciások, angolosok. A legfiatalabb 17, a legidősebb 97 éves, és szerte az országban élnek, Hajdúnánástól Veszprémen át Pécsig. A franciások, németesek nagyobb arányban jelentkeznek ahhoz képest, mint amekkora nyelvterületet lefed a világban a francia és a német katolicizmus, ráadásul nehezebb találni jó német vagy francia anyagot, a legtöbb cikk eredetije angol. Néha – kapacitás függvényében – egy-egy lengyel vagy olasz cikket is fordítunk.

Legnagyobb részt tehát én választom ki, hogy mi legyen átültetve magyarra, de persze az önkéntes munkatársak maguk is javasolhatnak. Viszont képben kell lennem, ki min dolgozik és mikorra ígérte. Ha a fordító elkészül, elküldi nekem az anyagot, elolvasom, ami azt jelenti, hogy mondatról mondatra ellenőrzöm a fordítást, és a javításaimmal, javaslataimmal együtt mindent visszaküldök neki jóváhagyásra. Ezek után küldöm az anyagokat Arnoldnak, és kerülnek ki a portálra.

Nagyon hálás vagyok a fordítóinknak, jó velük együtt dolgozni és úgy érzem, mindannyiukkal sikerült jó kapcsolatot kialakítanom az évek során annak ellenére, hogy egyesekkel személyesen még nem is találkoztunk. Tartottunk már két lelki napot, ahová mindenkit meghívtunk, de természetesen nem mindenki tudott eljönni. Arnoldnak is hálás vagyok azért, hogy nagyon könnyű vele dolgozni. Semmilyen jogviszony nem köt minket egymáshoz, csak a munka és az elhivatottság.

Néha elgondolkodom, hogy 75 évesen ez azért fárasztó, mert szabadnapok sincsenek. Ha például unokástul elmegyünk nyaralni, a laptop jön velem, mivel a munkának folyamatosan mennie kell. Még ünnepnapokon is felkerül a fordítóktól egy-egy cikk, ezért alakítottunk egy várólistát, ahol mindig van néhány tartalék írás. Ha fáradt vagyok, nincs kedvem dolgozni, vagy más dolgom van, az lendít át, hogy arra gondolok, mi lenne, ha nem lenne ez a munka. Nézném a tévét, vagy mi a csudát csinálnék ez alatt az idő alatt? Messze nem lenne ennyi értelme és öröme. Ha az ember jó munkát választ, együtt van meg benne van a fáradás és az öröm. Számomra ez egyfajta küldetés is, ami komoly, fél munkaidőt majdnem kitevő önkéntességet jelent.

Solymosi Judit interju 3 Large
A fordítókkal, munkatársakkal való kapcsolattartás napi szinten feledat – Fotó: Zarándok.ma

Biztosan sokan felkapják most a fejüket és nem értik, miért csinálja ezt…

Úgy érzem, hogy szolgálok Istennek, egy közösségnek, és jót teszek magamnak. Úgy alakult, hogy a lányom nagyon elfoglalt, ezért a nap második fele a 11 és 14 éves unokáimmal telik. Mivel egy épületben lakunk, a gyerekek iskola után hozzánk jönnek, esznek, tanulunk – ez a további négyórás „munkaviszonyom”, de hát így maradok szellemileg friss, és érzem hasznosnak magam. A férjem, aki az MTA rendes tagja, professor emeritus és a nyolcvanadik évében jár, hasonlóan aktív, változatlanul kutat, cikkeket ír, előad, elnököl. Ő fizikailag is jobban van, könnyebben mozog, naponta sétál. Gimnazista kora óta bújja a középkort, ez a hobbija, a szerelme, a mindene, nekem pedig a nyelvek. Nagy öröm, hogy ezt tudjuk folytatni, és nem kellett azon gondolkodnunk, hogy nyugdíjas éveinkben mivel töltsük el az időt. Mi elegek vagyunk egymásnak, itt van a család – és itt van ez a hobbiszerű munkamánia.

Ha Ön is csatlakozna a Zarándok.ma médiamissziós munkatársainak sorába, kérjük, írjon nekünk a Kapcsolat oldalon keresztül.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

One Comment

  1. INRI,
    kedves Solymosiék. Oriási amit tesznek. Nagy öröm ilyet hallani. Tanult vezetö emberek. (Aktiv korukban vezetök voltak). Katolikusok. Namost kell-e az üdvösségehez az, hogy valaki katolikus legyen? Ha igen miért? Ha nem, miért nem? Ki a katolikus? Miért jó annak lenni? Ateista is lehet jó úton haladó és üdvösséget elnyerö ember? Vagy másvallású is? Hogyan lehet az, hogy Gregor Jansen Bécs Breitenfeldi esperes örömmel hírdeti meg a templomainak tornyain a szivárványos zászlóval a most is 2024-ben a szivárványos felvonulásokon való részvételét juniusban Bécsben? Hogyan lehet az, hogy a bíborosa Dr. Christhoph Cardinal Schöhnborn ebben támogatja és a katolikus ifjusági szervezeteket söt a családpasztorációs irodát is erre buzdítja? A pápa ezzel egyéret vagy nem? Namost ezen homoatyák bünre csábítják a hiveket vagy nem? A papa egyszer szidja a homoszeinaristák felvételét a szemináriumba másnap pedig ugyanazért elnézést kér? Namost vizet predikál és bort iszik? Önök meg tudják ezt válaszolni? Vagy az Erdö Péter bíboros úr? Az osztrák biborosnak írtam, az nem válaszol…Kihez forduljak válaszért?