7 éve működik a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ szervezésében az a program, amellyel a harmónikus, boldog családi élet csíráit kívánják elvetni a fiatalokban az önkéntes szakemberek. A program koordinátorával, Kertész Máriával beszélgettünk.
– Mit kell tudni a “Boldogabb Családokért” iskolai programról? Miből áll?
A „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés iskolai program 2012-ben indult el a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Szatmári Egyházmegye családreferense, Lepedus István valamint Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes, a „Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület” szakmai felelősének és munkatársainak támogatása, képzése által. Azóta minden évben tartunk képzés az új önkéntesek számára, illetve évente kétszer tapasztalatcserék keretében beszélgetünk a családórákon tapasztaltakról, örömeinkről, nehézségeinkről.
A program elsősorban iskolákban, osztályfőnöki órák vagy hittanórák keretében zajlik, főként önkéntesekből álló teamek segítségével (keresztény értékrend szerint élő házaspárok, illetve szakemberek, mint például pedagógus, pszichológus közreműködésével), hat-nyolc találkozás keretében iskolai osztályonként (1,5-2 óra) egy-egy iskolai évben. Célcsoportját elsősorban az 5-8. illetve 9-12. osztályos tanulók képezik. A program által a családi élettel kapcsolatos ismeretek, értékek felmutatásával reményt, hitet szeretnénk adni a fiataloknak a harmonikus és boldog családi életet illetően.
– Hogy kell elképzelni egy olyan osztályfőnöki órát, amit ti tartotok?
Minden foglalkozásnak van egy témája, amit megpróbálunk körbejárni különböző módszerek, mint például egyéni és csoportmunkák, történetek, videofilmek megtekintése és feldolgozása, helyzetgyakorlatok alkalmazása által. A diákok szeretik, ha az adott tárgykör kapcsán megosztjuk személyes tapasztalatainkat és természetesen arra is van lehetőségük, hogy kérdezzenek tőlünk. Néhány téma, amivel többek között foglalkozunk:
A nővé, férfivá érés biológiai, lelki, érzelmi összetevői. Szerelem, párválasztás, együtt járás, szakítás. Felelősség a szexuális kapcsolatban- Miért várj? A család, az egészséges családok jellemzői. Felkészülés a szülői szerepre. Családmodellek. A megtermékenyítés csodája. Magzati élet és abortusz. A gyermek helye a családban.
– Hogyan fogadják a szülők, pedagógusok a ti jelenléteteket az iskolában?
Örülnek a lehetőségnek. Véleményük szerint hiánypótló a program, ugyanis olyan témák kerülnek feldolgozásra, amelyekről amúgy az iskolai keretek között nem nagyon szoktak beszélgetni a diákokkal.
– Nyitottak a diákok a családdal kapcsolatos témákra? Együttműködőek?
Igyekszünk partnerként kezelni őket, meghallgatni a véleményüket, akár ellenvetéseiket is. Talán ennek is tudható be az, hogy nyitottak, érdeklődőek, együttműködőek. Azokkal az osztályokkal, ahová már több éve járunk be osztályfőnöki órákra, általában nagyon őszinte, mély beszélgetések szoktak kialakulni.
– Tapasztalatotokból hogy látod, van igény a programra?
Nagy szükség van rá. A diákoktól és osztályfőnököktől kapott értékelések is ezt erősítik meg. Az egyik pedagógustól például ezt a visszajelzést kaptuk: „Különlegesek voltak az órák, a diákok mindig nagyon várták. Olyan értékek átadására került sor ( pl. igazi barátság, tiszta szerelem), amelyekről a diákok nem hallanak máshol, ugyanis más szemlélet szerint élnek. A megbeszélt témákat továbbgondolták, tovább beszélték az órákon kívül is, sőt még írásbeli félévi dolgozatban is utaltak rá, ami azt jelenti, hogy nyomot hagytak bennük a foglalkozások.”
– Születtek-e eredmények? Tudtok-e esetleg kézzelfogható eredményekről beszámolni?
Általában tanév végén szoktunk kérni visszajelzéseket a diákoktól annak kapcsán, hogy mit jelentettek számukra ezek a foglalkozások, mi az, ami változott az életükben ezek hatására. Ilyeneket mondanak:
„Megváltozott a véleményem a családi életről: több pozitívum van bennem a család és a gyermekvállalás témája kapcsán. Fontosabbnak tartom a házasságot, mert eddig nekem csak egy papír volt, ami összetartja a szülőket. Megértettem, hogy senki sem lesz jobb, ha túl korán elkezdi a szexuális életet, és ha szűz vagy akár 20 évesen is, nem szégyen.”
„Ismereteim gazdagodtak a családi élet kapcsán.” „Nyugodtabb és megértőbb, sokkal nyíltabb és őszintébb lettem.”
„Másként nézek az élet dolgaira, megváltozott az életszemléletem és gondolkodásmódom.”
„ Jobban odafigyelek a barátaimra, családomra.”
Mi egyelőre csak kevés gyümölcsét látjuk a munkánknak. Ennek ellenére hisszük, hogy a mélyben történnek változások, elmozdulások. A magvető példája sok erőt ad: a mag a földbe kerül és egy ideig nem látszik a hajtás. De aztán elindul valami, és szárba szökken az új élet. Szent Josemaría Escrivá-val együtt valljuk:
„az eke, amely a földet szántja és a barázdát húzza, nem látja meg sem a magot, sem a termést.”
Mégis tenni kell, mondani kell, jó példának kell lenni…
– A Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ munkatársaként, hogy látod ma a családokat?
Nem könnyű manapság keresztény családként élni ebben a világban. Eléggé sok negatív hatás éri ma a családokat, és nem egyszerű ezektől távol maradni, időt szánni az igazán fontos dolgokra: Istenre, egymásra. Azok a családok, akik naponta Isten szavából merítenek erőt, útmutatást, tudják tartani a jó irányt, képesek arra, hogy „egészséges módon” éljék meg családi életüket, megerősítve nap mint nap az Isten és egymás iránti elköteleződésüket.
A „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés iskolai program kapcsán érdeklődni lehet Kertész Máriánál, aki a program koordinátora a Gyulafehérvári Római-Katolikus Főegyházmegyében.
Fotók forrása: Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ
