Anyák, akik életüket adták meg nem született gyermekük életéért

Az Európai Parlament idén áprilisban állásfoglalást fogadott el 336 tag támogatásával és 163 képviselő ellenszavazatával, amellyel az EU Alapjogi Chartájába iktatná be – tehát alapjoggá tenné – az abortuszt. Az állásfoglalás elítéli azt a 2022-es magyar rendeletet is, amelynek értemében az abortuszt kérelmező nőknek kötelező meghallgatniuk a magzati szívhangot. Az EP elítéli, hogy „egyes tagállamokban a »lelkiismereti« záradék alapján az orvosok, és egyes esetekben teljes egészségügyi intézmények megtagadják az abortuszt”. Azaz a hívő katolikus orvost ne illesse meg a szándékos magzatöléstől való tartózkodás joga. E vészjósló fejlemények különös hangsúlyt kapnak napjainkban, amikor Európa legtöbb országa Ferenc pápa szavaival szólva a „demográfiai télnek” megfelelő rendkívül alacsony születési mutatókkal rendelkezik. Vannak azonban olyan nők, anyák, akiknek a számára a megfogant élet akár a sajátjuknál is fontosabb és értékesebb.

Az elmúlt hetekben több hír is beszámolt olyan várandós anyákról, akik elutasították a számukra életmentő kezelést, amely viszont veszélyeztette volna magzatuk életét. A megrázó esetek egyike az Egyesült Államokban történt. Jessica Hanna negyedik gyermekét várta, amikor a terhessége 14. hetében emlőrákot diagnosztizáltak nála. Több orvos is a terhesség megszakítását javasolta, ő azonban ezt elutasította. A 13 cm-es daganatot műtéttel eltávolították, de a rák a nyirokcsomókra is átterjedt. A terhesség alatt nem kaphatott kezelést. Jessica a hitére hagyatkozott e megpróbáltatás során, és buzgón imádkozott boldog Solanus Casey kapucinus Detroithoz közeli sírjánál, a szerzetes közbenjárását kérve. Miután világra hozta kisfiát, minden lelete negatív volt és semmilyen jelét sem találták annak, hogy a rák átterjedt volna bármely más szervre vagy nyirokcsomóra. Jessica ezt boldog Casey közbenjárásának tulajdonította.

Ám két év elteltével kiújult a rák, ezúttal már a legelőrehaladottabb formában, ún. 4. stádiumú emlőrákként. A diagnózis megállapításakor Jessica úgy érezte, Isten valamire meghívta őt. Létrehozott egy oldalt a közösségi médiában, ahol megosztotta másokkal a betegséggel folytatott küzdelme állomásait, és létrehozott egy imaközösséget, ahol követőivel imádkozott és felajánlotta szenvedéseit az ő szándékaikra. „Arra gondoltam, hogy semmilyen szenvedés sem lehet hiábavaló” – mondta Jessica. „Nem tudom, Isten milyen utat szán nekem. Vajon azt akarja-e, hogy megmutassam az embereknek, hogyan kell méltóságteljesen meghalni, az Ő kegyelmével és irgalmával? Vagy csodát fog tenni? Azért döntöttem a közösségi médiában való jelenlét mellett, hogy ráirányítsam az emberek figyelmét arra, hogy bármit is gondolunk arról, mi vár ránk, a legfontosabb az Istenbe vetett bizalom, hogy lemondunk vágyainkról és kívánságainkról, azokat a kereszt lábához helyezzük és hagyjuk, hogy Isten vegye gondjaiba azokat.”

Jessica Instagram oldalát több, mint 45 ezren követték. Itt mutatta meg nekik, mit is jelent felajánlani a szenvedéseket és méltósággal szenvedni. Nagypénteken, néhány nappal halála előtt azt írta: „Ha életem során volt bátorságom vétkezni, akkor legyen bátorságom elfogadni a vezeklést is. De ne feledjétek: minden nagypéntek után felvirrad húsvétvasárnap. A halált követi a feltámadás – Krisztus így akarta.”

Jessica szerető férjét és négy gyermeküket hagyta itt.

Mindössze egy héttel az amerikai eset után Olaszországban is meghalt egy fiatal anya, aki meg nem született gyermekéért feláldozta saját életét. A 34. születésnapja előtt néhány nappal elhunyt Azzurra Carnelos elutasította a rák elleni kezelést, hogy magzata élhessen. A fiatalasszonynál először 2019-ben találtak daganatot, amely a kemoterápiás kezelés hatására visszahúzódott. Három évvel később férjhez ment és hamarosan áldott állapotba került. A terhesség ötödik hónapjában azonban felfedezték a rák kiújulását. Az orvosok azonnali kemoterápiát javasoltak, ő azonban a kezelés megkezdésének elhalasztása mellett döntött, hogy kihordhassa gyermekét. Férje felmondta az állását és teljes időben feleségét gondozta, beköltözve mellé a kórházba, egészen a fiatal felesége haláláig.

Hasonlóan megrázó eset történt 2012-ben is Olaszországban, amikor a 28 éves Chiara Corbella Petrillo halt bele abba, hogy elhalasztotta rákbetegsége kezelésének megkezdését, hogy kihordhassa gyermekét, miután két megelőző gyermeke születés után röviddel meghalt. Ő kisfiának első születésnapjára – amelyet ő már nem ért meg – végrendeletként egy levelet írt, amelyben többek között ez olvasható: „Különleges vagy, és nagy küldetésed van. Isten öröktől fogva akart téged, és ha megnyitod számára a szívedet, megmutatja az utat, amelyen járnod kell. Bízz benne, érdemes!” Halála után öt évvel elindult szentté avatási eljárása.

Olaszország egyik ismert szentje Szent Gianna Beretta Molla orvos, aki 1962-ben azért halt meg, mert elutasította negyedik terhessége során azt a műtétet, amely szükséges lett volna élete megmentéséhez, de egyben a magzata halálához is vezetett volna. Az asszonyt II. János Pál 2004-ben avatta szentté.

Ezek az anyák nehéz választás elé kerültek, de mindegyikük az élet ajándékát választotta. A magzat élethez való jogát. Tanúságot tettek amellett, hogy az élet erősebb a halálnál, és Jézus azon szavai mellett: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért”. (Jn 15:13)

A Catholic Herald és a National Catholic Register alapján írta: Dr. Fedineczné Vittay Katalin.