A ferencesek petíciója: a tervezett kabinos lift ne a Szentföld katolikus temetője felett haladjon

Februárban a Szentföldi Ferences Kusztódia (a ferences rend szentföldi körzete) petíciót nyújtott be a jeruzsálemi kerületi bíróságon, tiltakozva az ellen, hogy az önkormányzat kisajátítson egy részt a Sion-hegy déli oldalán fekvő katolikus temetőből, amely az egyházközség temetőjéül szolgál.

Az ügy része annak a projektnek, melynek keretében kabinos felvonót építenének a nyugat-jeruzsálemi bevásárló és élményközponttól a Hinnom völgyön keresztül az óvárosi Dung kapuig (melyen át a siratófal és Dávid városának régészeti központja közelíthető meg). A 72, egyenként 10 fős kabin 15 oszlopra feszített drótkötélen haladna körülbelül 9-26 méteres magasságban, így óránként 3000 embert tudna szállítani.

A jeruzsálemi fejlesztési hivatal (a kormány és a jeruzsálemi önkormányzat közös szerve) felelős a projektért, és annak a lehetőségét vizsgálja, hogy használhatná-e a temető egy részét, hogy oda tartóoszlopot helyezzen el.

A Kusztódia attól tart, hogy a drótkötélpálya áthalad majd a temető fölött, amit 2017-ben egy előzetes megbeszélés során kizártak, ahogy ezt az a jegyzőkönyv is bizonyítja, amelybe a CNA hírügynökség is betekintést nyert. Az akkori feltételekre és ígéretre alapozva a Kusztódia nem élt azzal a jogával, hogy tiltakozzon a projekt ellen.

2023 karácsonyán azonban minden megváltozott. A jeruzsálemi önkormányzat helyi építésügyi bizottsága hirdetményt helyezett el a temetőhöz közeli oszlopon, bejelentve, hogy az adott területet átmenetileg birtokba veszik (legalább nyolc évre).

Eliana Touma, aki a szentföldi Kusztódia ügyvédje és jogi tanácsadója, és akivel a CNA felvette a kapcsolatot, elmondta, hogy „a Kusztódia semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a jeruzsálemi helyi építésügyi bizottságtól”.

A kisajátítandó terület (egyelőre a döntés még nincs hatályban) a temető északkeleti oldalán fekszik. Ez a temető legrégebbi része, ahol brit katonák sírjai találhatóak abból az időből, amikor Palesztina brit mandátumterület volt. Ezeket a sírokat máshová kellene áthelyezni, ha a kabinos lift oszlopának építése megvalósulna. Ez magában rejti azt a kockázatot, hogy egy helyi vita nemzetközi esetté fajuljon.

Ugyancsak ezen a területen található Francesca Barluzzi szarkofágja. Francesca annak az építésznek a nővére, aki a Szentföld sok híres megszentelt látnivalóját tervezte, melyek a felügyelet gondozásában vannak. Ezek közül kettő éppen száz éves: a Tábor-hegyi Színeváltozás Bazilikája és Az Úr Haldoklásának bazilikája a Getszemáni-kertben.

Ugyanennek a temetőnek egy újabb részében van Oskar Schindler sírja is. Oskar Schindler „a világ igazainak” egyike, aki a Holocaust idején több mint 1000 zsidó életét mentette meg. A sírt sok zsidó látogatja, és szinte teljesen befedik a hantra helyezett kövek.

Touma elmondta, hogy „a felügyelet jogászai januárban és februárban legalább három alkalommal találkoztak az építésügyi hatóság képviselőivel, mielőtt benyújtották a petíciót, és februárban végig is járták a temetőt, hogy megmutassák azt a helyet, ahol a brit katonák sírjai találhatóak.”

Miután a találkozók eredménytelenek voltak, a Kusztódia petíciót nyújtott be a jeruzsálemi kerületi bíróságon, amely olyan jogi lépés, amihez akkor folyamodnak, ha az állam, vagy más kormányhivatal valamilyen módon kárt okoz az állampolgároknak.

„Már nem lehetséges megvétózni a tervet, mert a határidő lejárt, és mi annak alapján, amit ígértek nekünk, nem éltünk ezzel a lehetőséggel” – magyarázta Touma a CNA-nek. „Jelenleg az egyetlen lehetőségünk, hogy a kisajátítás ellen küzdjünk, és ezt tesszük a petícióval.”

A petíciót a jeruzsálemi építészeti hatóság, a jeruzsálemi önkormányzat, illetve az önkormányzat helyi tervező és építési bizottsága ellen nyújtották be. A bíróság júniusig adott időt az alpereseknek, hogy válaszoljanak (és egyezségre jussanak). Az első meghallgatást szeptember 16-ára tűzték ki.

Touma a petíció három fő érvét emelte ki.

Először is a Szentföldi Kusztódia azt sérelmezi, hogy a hatóságok megsértették a 2017-ben tett ígéretüket, miszerint a felvonó nem halad át a Sion hegyi ferences temető felett.

A másik fontos érv a „diszkrimináció”. „Azok a földterületek, amelyek az állam birtokában vannak, közösségi célt szolgálnak, és amelyeket az izraeli földhivatal adott bérbe, nem sajátíthatók ki, míg az egyház által birtokolt földet ki akarják sajátítani, holott az is közösségi célt szolgál (temető).”

A diszkrimináció vádja különös jelentőséggel bír egy olyan szociális és vallási kontextusban, mint ez. A keresztény templomok egyre inkább érzik, hogy az izraeli intézmények célpontjába kerültek. A tulajdonuk elleni támadás végső soron a létüket fenyegeti, és ez különböző ürügyekkel bizony megtörténik, ha csak lehetőséget látnak rá.

A harmadik érv magának a kisajátításnak a szükségtelenségére hivatkozik.

„Korábbi jogi döntések szerint – mondta Touma a CNA-nek –, ahhoz, hogy egy földterületet kisajátítsanak, bizonyítani kell, hogy arra a bizonyos területre szükség van, és nélkülözhetetlen a projekt megvalósításához. Ez az indoklás nem történt meg.”

Egy földterület kisajátítása a legkeményebb és legszélsőségesebb lépés az államapparátus részéről, és a Szentföldi Felügyelet szerint az „se nem arányos, se nem észszerű és egyáltalán nem igazságos.”

„Meg kell ezt állítanunk, különösen úgy, hogy jogunk és lehetőségünk van erre”- mondta Touma. „Proaktív lépéseket kell tennünk, hogy minden olyan beavatkozást megakadályozzunk, amely drámaian hat az egyházakra. Fontos, hogy világos határokat húzzunk, és egyértelművé tegyük, hogy nem fogunk hallgatni.”

A CNA-nek nyilatkozva a Szentföld egyik őre, Francesco Patton atya arra panaszkodott, hogy „a Szent Városban állandóan építkeznek, megváltoztatják a városképet, és időnként megrongálnak vagy kisajátítanak egyházi tulajdont is.”

Az a tény, hogy pont egy temetőt érint a kisajátítás, „súlyosbítja a helyzetet, mert a hagyományok szerint ezek a leginkább tiszteletben tartott helyek a Szentföldön” – folytatta. –„A temetők ügye mélyen érinti a zsidók, a muzulmánok és a katolikusok érzékenységét egyaránt. Bárhol legyenek is a temetők, azokat – amennyire csak lehet – védelmezni kell.”

A projekt egy másik temetőt is érint, amely a kicsi Karaite közösséghez tartozik. Ők egy zsidó vallásos felekezet – némelyek szektának tarják – amely eredetileg Mezopotámiából indult a 8. század elején. A temetőjük a Hinnom völgy másik oldalán van, az Abu Tor alatti lejtőn, szemben a Sion heggyel. A kabinos lift éppen felette haladna át, és a közösség tiltakozott a projekt ellen.

A legfelsőbb bíróság azonban elutasította a Karaite közösség tiltakozását, mondván, hogy amennyiben a jeruzsálemi hatóságok áthelyeznék azt, akkor a katolikus temető felett haladna át, ami nem lehetséges, mivel megegyeztek a Szentföldi Kusztódiával. Az a tény, hogy ezt az ígéretet megemlítették a bírósági határozatban, erősítheti a felügyelet pozícióját.

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Catholic News Agency