BIY HU cover 200. nap

200. nap: Asszíria és Izrael

Kus földjének szóló jövendölés az asszír hatalom vereségéről

Jaj a szárnycsattogás földjének
Kus folyamain túl,

amely követeket küld a tengeren,
papiruszcsónakokon a vizeken.
Menjetek csak vissza, gyors követek,
a szálas és fényesbőrű néphez,
a mindenfelé rettegett néphez,
az erős és hódító nemzethez,
amelynek országát folyamok szelik át!

És ti, lakói a földkerekségnek,
s minden nemzete a földnek:
Ha a zászló fölemelkedik a hegyeken,
figyeljetek!
Ha a kürt felharsan, halljátok meg!

Mert ezt mondja nekem az Úr:
„Széttekintek lakóhelyemről,
s oly nyugodt vagyok, mint a verőfényes
déli hőség, s a harmatfelhő aratáskor
a tikkasztó melegben.”

Valóban, még a szüret előtt,
amikor a szőlő már elvirágzik,
és fürtje érőre fordul:
akkor metszik le venyigéit metszőkéssel,
és vágják le hajtásait.

És ott maradnak egytől egyig
zsákmányul a hegyek madarainak
és a mező vadjainak.
Rajta töltik a nyarat a madarak,
s a föld vadállatai rajtuk telelnek.

Abban az időben ajándékot visz
a Seregek Urának
a szálas és fényesbőrű nép,
a mindenfelé rettegett nép,
az erős és hódító nemzet,
amelynek országát folyamok szelik át,
a Seregek Ura nevének helyére,
a Sion hegyére.

Egyiptom ellen.

Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen:
Lám, az Úr gyors felhőn szállva
Egyiptomba érkezik.
Egyiptom bálványai megremegnek
színe előtt, és az egyiptomiaknak
megolvad a szívük keblükben.

Akkor fellázítom egymás ellen
az egyiptomiakat,
és harcolni fog testvér a testvér ellen,
barát a barát ellen, a város a város ellen,
ország az ország ellen.

És megtörik Egyiptomnak a lelke
bensejében, minden tervét felforgatom.
Ezért bálványaikat és varázslóikat
kérdezik meg,
a holtak szellemeit és a jövendőmondókat.

Kegyetlen úr kezébe adom Egyiptomot,
s szigorú király fog uralkodni rajtuk
– a Seregek Ura mondja ezt.

Elapadnak a Nílus vizei,
a Folyam teljesen kiszárad.

A csatornák elposványosodnak,
Egyiptom folyói elsekélyesednek
s kiszáradnak.
Elfonnyad a nád és a sás

s minden rét a Nílus partjain.
Kiszáradnak a vetések is,
kiasznak s nem lesznek többé.

Búsulnak majd a halászok,
s gyászolni fognak,
akik a Nílusba horgot vetnek.
Azok is, akik a vízen szétterítik hálóikat,
keseregni fognak.

Kudarcot vallanak,
akik lennel foglalkoznak,
akik fésülik és fehér gyolccsá szövik.

A takácsok tönkremennek,
s a napszámosok szívét gond emészti.

Bizony, esztelenek Szoán fejedelmei,
s a fáraó legbölcsebb tanácsosai balgák.
Hogy is mondhatjátok a fáraónak:
„Bölcsek tanítványa vagyok,
ősi, királyi nemzetségből való.”

Nos, hol vannak most a bölcseid?
Álljanak elő és mondják meg:
Mit határozott a Seregek Ura
Egyiptom felől?

Szoán fejedelmei esztelenek lettek,
Nof főemberei tévedtek.
Egyiptomot tévútra vitték
tartományainak kormányzói.

Az Úr elárasztotta őket
a szédelgés szellemével.
Így Egyiptom olyan tántorgó lett
vállalkozásaiban,
mint ahogy a részeg tántorog okádékában.

Ezért Egyiptom nem vihet végbe
semmit sem,
hiába próbálja akár a fej, akár a farok,
akár a pálma, akár a káka.

Egyiptom és Asszíria megtérése.

Azon a napon az egyiptomiak olyanok lesznek, mint az asszonyok: félni fognak és rettegni, amikor a Seregek Ura fölemeli ellenük a kezét. Akkor Júda földje rémületére lesz Egyiptomnak, ha csak említi is valaki, már megijed Egyiptom attól, amit a Seregek Ura határozott ellene. Azon a napon öt olyan város lesz Egyiptomban, ahol Kánaán nyelvén beszélnek, és a Seregek Urának nevére esküsznek, az egyiknek „a Nap városa” lesz a neve. Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptom országának belsejében, és emlékoszlopa lesz az Úrnak a határhoz közel. Mindkettő jel lesz és bizonyság a Seregek Ura számára Egyiptom földjén. És ha a szorongatás idején az egyiptomiak az Úrhoz kiáltanak, szabadítót küld nekik, hogy megoltalmazza és megmentse őket. Az Úr kinyilatkoztatja magát nekik, és az egyiptomiak elismerik az Urat azon a napon, sőt véresáldozatokkal és ételáldozatokkal fognak hódolni neki. Fogadalmat is tesznek az Úrnak és teljesítik is. És akkor, bár kemény csapásokkal sújtja az Úr az egyiptomiakat, de meg is gyógyítja őket: megtérnek ugyanis az Úrhoz, és ő meghallgatja és meggyógyítja őket. Azon a napon út vezet majd Egyiptomból Asszíriába. Az asszírok Egyiptomba járnak, az egyiptomiak meg Asszíriába, és az egyiptomiak Asszíriával együtt szolgálnak az Úrnak. Azon a napon Egyiptomhoz és Asszíriához csatlakozik harmadikként Izrael, mint áldás a föld közepén. És a Seregek Ura így fog áldást mondani: „Áldott legyen az én egyiptomi népem, kezemnek műve, Asszíria és örökségem, Izrael.”

Asdod bevételének megjövendölése.

Abban az esztendőben, amikor a főpohárnok, akit Asszíria királya, Szárgon küldött, Asdodba érkezett, ostrom alá vette és elfoglalta, az Úr hallatta szavát Izajás, Ámoc fia által. Azt mondta neki: „Eredj, oldd le derekadról a szőrköntöst, és vedd le lábadról a sarudat.” Amikor megtette, és köntös meg saru nélkül járt-kelt, így szólt az Úr: „Amint szolgám, Izajás három esztendeig köntös és saru nélkül járt, hogy jel és előkép legyen Egyiptom és Kus számára, éppen úgy fogja az asszírok királya elhurcolni a foglyul ejtett egyiptomiakat és a rabságba jutott kusitákat, az ifjakat és az öregeket egyaránt, köntös meg saru nélkül, meztelen alféllel, Egyiptom gyalázatára. Akkor majd megrémülnek és kiábrándulnak Kusból mind, akik benne bizakodtak, és Egyiptomból is, amellyel kérkedtek.” És a partvidék lakói így szólnak majd azon a napon: „Lám, ha így jártak azok, akikben reménykedtünk s akikhez segítségért szaladtunk, hogy mentsen meg minket Asszíria királyától, akkor hogy menekülhetnénk meg magunk?”

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Jövendölés Ninivéről.
Az elkosi Náhum látomásának könyve.

I. BEVEZETÉS
Zsoltár. Az Úr haragja

Az Úr féltékeny és bosszúálló Isten,
bosszút áll az Úr, és nagyon haragszik,
bosszút áll az Úr ellenségein,
nem könyörül ellenfelein.

Türelmes az Úr, de hatalma félelmetes,
nem hagyja büntetlenül a bűnöst.
Viharban és forgószélben jár,
a felhő por a lába nyomában.

Gátat vet a tengernek,
s akkor az kiszárad,
kiapaszt minden folyamot.
…Elhervad Básán és Kármel,
Libanon zöldje elhervadt.

Hegyek rendülnek meg előtte,
halom halomra dől.
Összeomlik színe előtt a föld,
a földkerekség és minden lakója.

Haragjával szemben ki állhat meg,
heves bosszúja előtt állva ki maradhat?
Haragja kiárad, mint a tűz,
darabokra törnek előtte a sziklák.

Jó az Úr, menedék a szorongatás napján.
Jól ismeri azokat, akik benne bíznak,

ha jön az áradat.
De akik ellene támadnak, azokat kiirtja,
sötétedésig üldözi ellenfeleit.

Jövendölés Júdáról és Ninivéről (Júdáról)

Miként gondolkoztok ti az Úr felől?
Ő idézi elő a pusztulást,
másodszor nem kerül sor a gyötrelemre;

megsemmisülnek, mint a bogáncs,
mindenestül, mint a száraz pelyva.

(Asszíriáról)

Belőled származott az,
aki gonoszságot forral az Úr ellen:
Beliál terveinek embere.

(Júdáról)

Ezt mondja az Úr:
Ha készen vannak is,
ha sokan vannak is,
lekaszálják őket és megsemmisítik.
Megaláztalak, de többé nem alázlak meg.

Nézd, most összetöröm az igát,
amely rád nehezedik,
és széttépem kötelékeidet.

(Ninive királyáról)

Felőled ezt határozta az Úr:
Nem lesz utódod, aki viselje nevedet.
Eltávolítom isteneid templomából
a faragott és öntött bálványokat,
sírodat pedig gyalázattá teszem.

(Júdáról)

Nézzétek, fut a hegyeken a hírvivő és hirdeti: „Szabadulás!”

Tartsd meg ünnepeidet, Júda,
teljesítsd fogadalmaidat,
mert Béliál nem látogat el többé hozzád:
mindenestül elpusztult.
Helyreállítja az Úr Jákob szőlőskertjét,
és Izrael szőlőskertjét.
A fosztogatók teljesen kifosztották,
letördelték a vesszőket.

II. NINIVE PUSZTULÁSA
A támadás

Felvonul ellened a pusztító.
Állj őrt a várfalon,
őrizd az utat, övezd fel derekadat,
gyűjtsd össze minden erődet!

Harcosainak vöröslik a pajzsuk,
bajnokai bíborba öltöztek,
harci szekereinek vasa tündöklik,
amikor a harcba bevetik,
lovasai toporzékolnak.

Az utakon vágtáznak a szekerek,
végigszáguldanak a tereken.
Olyanok, mint a tűz, mint a cikázó villám.

Bevetik az élcsapatot,
megütköznek a hadoszlopok,
megrohanják a várfalat,
készen áll a védőtető.

Megnyílnak a folyóra néző kapuk,
a palota rémüldözik.

Elfogják és fogságba viszik az Úrnőt,
rabszolgái jajgatnak, mint a galambok,
siránkoznak mellüket verdesve.

Ninive olyan, mint a medence,
amelyből elillan a víz:
„Álljatok meg, álljatok meg!”
De senki nem fordul meg.

„Raboljátok az ezüstöt!
Raboljátok az aranyat!”
Kimeríthetetlen kincstár ez,
tömérdek drágaság.

Lopás, rablás, fosztogatás!
Kihagy a szív, a térdek remegnek,
rémület vesz erőt a veséken,
színét veszti minden arc.

Intelem Asszíria oroszlánjához

Hol van az oroszlánok barlangja,
az oroszlánkölykök búvóhelye?
Amikor útnak indult az oroszlán,
a kölykökkel otthon maradt a nőstény,
és nem zavarta őket semmi.

Zsákmányolt az oroszlán
a kölykei számára,
öldökölt a nőstényeinek,
odúját megtöltötte zsákmánnyal,
prédával a barlangját.

Lám, én szembeszállok veled
– mondja a Seregek Ura –,
fölégetem szekereidet,
kicsinyeidet kard emészti meg.
Zsákmányodat eltörlöm a földről,
hírnökeid hangja nem hallatszik többé.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé,
de örökre biztos lábon áll az igaz.

Mint az ecet a fognak, és a füst a szemnek,
olyan a lusta azoknak, akik küldik.

Az Úr félelme nyújtja az életet,
a gonosz évei megrövidülnek.

Az igaz reménye örömbe torkollik,
amit a gonosz vár, az semmivé válik.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Ima

Mennyei Atyánk, minden nap dicsőítünk és magasztalunk téged. Urunk, ma ismét felmagasztaljuk neved. Hirdetjük hatalmas tetteidet. Magasztalunk jótéteményeidért. Urunk, legyen ez a nap olyan, mint az összes többi nap, amikor hirdetjük művedet, dicsőíthetünk téged és magasztalhatjuk nevedet. A te nevedről beszéljünk a körülöttünk élőkkel, azokkal, akik ismernek téged, és azokkal is, akik még nem ismernek. Ismerjenek meg téged, mert te vagy a megváltó Isten, az irgalmas Isten! Te olyan Isten vagy, aki le tudsz szállni ebbe a megtört világba, és gyógyulást hozol. Urunk, Istenünk, Jézus nevében kérünk, hozd el nekünk a gyógyulást, gyógyítsd meg a mi szívünket ma és minden nap! Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmélkedés

Izajás mai fejezeteiben, a 18.-tól a 20.-ig, van egy számunkra rendkívül lényeges mozzanat, amelyet érdemes kiemelni. Egy bibliamagyarázat szerint Izajás 18. fejezete a leghomályosabb és legtitokzatosabb az összes fejezet közül. Izajás könyve 66 fejezetből áll, de azt írják, hogy ebben az egyben, a 18. fejezetben nem teljesen világos számunkra, mi történik, annyit azonban tudunk, hogy Etiópiáról van szó. A 19. és 20. fejezetben pedig azt olvassuk, hogy Izrael szövetségre lép Etiópiával és Egyiptommal Asszíria ellen. Ennek rendkívüli jelentősége van, mivel eszünkbe juttatja a 18. fejezet Etiópiára vonatkozó próféciáját, illetve a 19. fejezetben elhangzó jóslatot Egyiptomról. Majd ismét felhangzik a felhívás: Szabaduljatok meg bálványaitoktól, mert be fog teljesedni az Úr szava: „Akkor fellázítom egymás ellen az egyiptomiakat” (Iz 19,2). Harcolni fognak. „Harcolni fog testvér a testvér ellen, barát a barát ellen, a város a város ellen, ország az ország ellen” (Iz 19,2). Meg kell szabadulniuk bálványaiktól, vagyis az egyiptomiak hamis isteneitől. Le kell őket győzni, egy bizonyos ponton ez elkerülhetetlen. Ezért Isten ismét magához hívja őket. 

A 19. fejezet végén hirtelen váltással Isten csodálatos megváltó művéről olvashatunk. Szinte felkavaró, olyan erőteljes az itt elhangzó ígéret: „Azon a napon Egyiptomhoz és Asszíriához csatlakozik harmadikként Izrael, mint áldás a föld közepén” (Iz 19,24). Erről az Egyiptom, Asszíria és Izrael között létrejövő szövetségről Isten azt mondja, hogy valami jót fog ebből kihozni. Majd így folytatja: „Áldott legyen az én egyiptomi népem, kezemnek műve, Asszíria és örökségem, Izrael” (Iz 19,25). – Várjunk csak, ez most komoly?! Hogyan mondhatja az Úr, hogy áldott legyen Egyiptom? Egyiptom, amely az ő népének elnyomója volt? Hogy is nevezné a keze művének Asszíriát, mind közül a legrosszabb, leggonoszabb hódítót?

Egészen megdöbbentő, milyen kegyetlenül bántak el ellenségeikkel az asszírok. Isten mégis azt mondja: „kezemnek műve, Asszíria, örökségem, Izrael” (Iz 19,24). Azt gondolhatnánk, ez valami vicc, képtelenség, hogy ilyesmi megtörténhet. De nézzük csak, mit mond erről az Újszövetség: Olyan Istenünk van, aki helyreállít minket. Szent Pál a Rómaiakhoz írt levelében azt mondja: „Amikor még erőtlenek voltunk, Krisztus éppen akkor meghalt a bűnösökért, noha az igazért is alig hal meg valaki, legföljebb jó emberért vállalják a halált. Isten azonban azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk” (Róm 5,6-8). Milyen hihetetlenül nagy dolog az, hogy így engesztelődött ki velünk. Itt azzal az Istennel találkozunk, aki meghalt ellenségeiért, hogy ezáltal barátainak mondhassa őket. Meghalt ellenségeiért, hogy ők is gyermekei legyenek, ahogyan a Rómaiakhoz írt levél 5. fejezetében olvashatjuk. Ezért vannak itt, mint megváltottak, a választott nép ellenségei, Egyiptom és Asszíria, akikről így beszél: „Áldott legyen az én egyiptomi népem, kezemnek műve, Asszíria és örökségem, Izrael” (Iz 19,25)

Ezt követi a 20. fejezet, amely egy nagyon rövid elbeszélő jellegű fejezet, ellentétben a többivel, amelyek prófétai jellegűek. Itt Izajás próféta saját testében tapasztalhatja meg a prófétai szavakat, amelyeket az Úr parancsolt neki: „Eredj, oldd le derekadról a szőrköntöst, és vedd le lábadról a sarudat!” (Iz 20,2). Ő ezt tette három éven keresztül, felsőruha nélkül és mezítláb járt. És Isten szól: „Amint szolgám, Izajás három esztendeig köntös és saru nélkül járt, hogy jel és előkép legyen Egyiptom és Kus számáraéppen úgy fogja az asszírok királya elhurcolni a foglyul ejtett egyiptomiakat és a rabságba jutott kusitákat” (Iz 20,3-4). Mert eljön az idő, hogy Asszíria királya fog uralkodni. El fogja pusztítani Etiópiát, más néven Kust. (Ez nyilván még a korábban meghirdetett nagy helyreállítás előtt történik majd.) El fogja törölni Egyiptomot, persze nem a föld színéről, továbbra is fennmaradnak, de hatalmas vereséget fognak szenvedni.

Egy olyan korszakban történik mindez, amikor Izajás, akárcsak Jeremiás és Ezekiel, úgy kell éljenek, ahogyan azt Ozeás is tette: testükben megélve a prófécia szavait. Miközben azt is látjuk, milyen rettenetes Asszíria és milyen erőszakosan tud fellépni. Tegnap szó volt Joel prófétáról, és arról, hogy a sarlóból lándzsákat, az ekevasból pedig kardot készítenek, és arról, hogy ebben a megtört világban, a mindennapi valóságban, oly sok ember folyamatosan erőszakot szenved. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy szükség van a háborúra, sőt! Ugyanakkor a háború, sajnos, mindennapi realitás.

Joel könyvéhez hasonlóan Náhum próféta könyve is rövid, csak három fejezetből áll. Náhum könyve Ninive város bukásáról szól. Isten megjövendöli, hogy egy bizonyos időben Asszíria elpusztul, mert Babilon lerohanja. Amilyen rettenetes csapás volt a népek számára Asszíria, ez még annál is rosszabb lesz. Az erőszak körforgása tárul fel előttünk, amelyről – és ami ellen – Náhum prófétál. Mert arról van szó, hogy Asszíriát követi Babilon, Babilont Perzsia, Perzsiát a görög uralom, a görögöket Róma… Ez az elnyomás, az erőszak örökös körforgása, a birodalmak, az emberek hatalmi vetélkedése. Náhum tulajdonképpen ezt mutatja be: ez fog történni, ha tovább folytatjuk az erőszakos cselekmények sorozatát, és hogy ezáltal nem csak a pusztuláshoz vezető utat választjuk, hanem Istennek is fájdalmat okozunk.

Az Úrnak nem közömbös az ártatlanok halála, az Úr valójában nem akarja, hogy ez megtörténjen.

Isten ítélete el fog jönni azokra, akik erőszakot alkalmaznak arra, hogy másokon uralkodjanak.

És ha azt akarjuk mondani, hogy Náhum próféta könyvének van egy központi üzenete, akkor ez az. Igen, ebben a világban jelen van az erőszak körforgása. Létezik az a vágy, hogy valaki uralkodjon másokon, és ártson az ártatlanoknak. De Isten törődik az ártatlanokkal. Neki nagyon is számít az ártatlanok élete, szenvedése és halála.

Isten pedig elhozza ítéletét azokra, akik erőszakot alkalmaznak arra, hogy uralkodjanak másokon. Igen, ő helyre fogja ezt állítani. És ezt halljuk majd holnap a 3. fejezetben, ahol Isten kijelenti azt, amit mindig is kijelent: hogy az ő ítélete mindig az igazságosságra irányul.

Ezért imádkozzunk! Imádkozzunk az igazságosság uralmáért életünkben, szívünkben, az emberekkel való kapcsolatainkban, a jelen világunkban! 

Ma áttekintettük Izajás három fejezetét és Náhum próféta könyvének két fejezetét a 200. napon. Óriási ajándék, hogy veletek járhatok! Nagyon köszönöm!

Imádkozzunk továbbra is egymásért! Én imádkozom értetek. Kérlek, imádkozzatok értem! Köszönöm.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. Az Úr àldjon Kornél atya köszönjük szépen a szép beszédet és elmélkedést imãdkozunk érted és mindenkiért akik imádkozzàk az egy év bibliàt szép napot mindenkinek Ámen 🙏🙏🙏