Az FSSPX hitvallást tett közzé a vatikáni konzisztórium előtt

A Szent X. Piusz Papi Testvérület (FSSPX) nyílt levelet és hosszú hitvallást adott ki XIV. Leó pápához és a bíborosi kollégiumhoz címezve, mindössze néhány nappal a rendkívüli vatikáni konzisztórium előtt, illetve egy héttel azelőtt, hogy a tradicionalista papi testvérület püspököket tervez felszentelni pápai jóváhagyás nélkül.

A június 24-én nyilvánosságra hozott dokumentumok az FSSPX álláspontját a katolikus hagyomány nyilvános megerősítéseként mutatják be egy olyan pillanatban, amikor Róma és a testvérület között fokozott feszültség áll fenn. „A Szent X. Piusz Papi Testvérület katolikus hitvallása a lelkek megvilágosítására a modern tévedésekkel szemben” címet viselő nyilatkozat 154 állítást tesz a katolikus tanításról, köztük az isteni kinyilatkoztatásról, a hagyományról, a szentségekről, Szűz Máriáról, a szentmiséről, az ökumenizmusról és Krisztus társadalmi uralmáról.

A nyilatkozatot kísérő nyílt levélben az SSPX kijelenti, hogy az egyház és a lelkek iránti aggodalomból cselekszik.

„Meggyőződésünk, hogy a Hagyomány tartalmazza az Egyházat és a világot sújtó legsúlyosabb bajokra vonatkozó összes gyógymódot, és ezekre hiába is keresnek megoldásokat az Egyházon kívül” – írta a Testvérület.

A lépésre a Vatikánban június 26-27-én zajló rendkívüli bíborosi konzisztóriumot, valamint az FSSPX által július 1-jére tervezett püspökszenteléseket megelőzően került sor. Ezek helyszíne a tervek szerint a Testvérület svájci, écône-i szemináriuma lesz. A szentelések várhatóan pápai felhatalmazás nélkül fognak lezajlani a Vatikán többszöri figyelmeztetései ellenére is, miszerint egy ilyen cselekedet elmélyíti a Testvérület szakítását Rómával.

Május 13-án Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa arra figyelmeztetett, hogy pápai jóváhagyás nélkül a püspökszentelések „szakadár cselekedetnek” minősülnek, és a kánonjog értelmében mind a szentelést végző püspökök, mind a felszentelt személyek számára automatikusan kiközösítést vonnak maguk után.

Június 16-án, a Castel Gandolfo-i Villa Barberini előtt XIV. Leó pápa közvetlenül foglalkozott ezzel a kérdéssel, és elmondta, hogy ő szorgalmazta, hogy az FSSPX ne folytassa az eljárást.

„Ne tegyék ezt! Próbáljunk meg közösségben élni az Egyházban” – mondta a pápa, aki hozzátette, hogy a döntést végső soron a Társaság vezetői hozzák meg, és nekik kell megérteniük annak következményeit „magukra és az Egyházra nézve”.

Az 1970-ben Marcel Lefèbvre érsek által alapított FSSPX kizárólag a hagyományos latin misét celebrálja, és régóta elutasítja vagy vitatja a II. Vatikáni Zsinat egyes elemeit, különösen azokat, amelyek a vallásszabadsággal, az ökumenizmussal és az egyház nem keresztény vallásokhoz való hozzáállásával kapcsolatosak.

Az új nyilatkozat ezeket az aggodalmakat tükrözi. A preambulumban a Testvérület kijelenti, hogy hűségesen ragaszkodik az apostoloktól kapott és az Egyházon keresztül továbbadott katolikus hithez, de elutasítja az általa „liberalizmusnak, közömbösségnek (indifferentizmusnak), modernizmusnak, ökumenizmusnak és laicizmusnak” nevezett tévedéseket. Úgy érvel, hogy az Egyházban uralkodó jelenlegi zavar inkább egy teljesebb tanbeli nyilatkozatot igényel, mint valamiféle „kétértelmű vagy megcsonkított nyelvezetet”.

A szöveg komoly figyelmet szentel a liturgiának is. Megállapítja, hogy a hagyományos római mise „összehasonlíthatatlan világossággal” fejezi ki a katolikus tanítást az áldozatról, a papságról és a Krisztus Valós Jelenlétéről. Bírálja a jelenkori liturgikus reformokat, mondván, hogy azok elhomályosították a mise áldozati jellegét, és hozzájárultak ahhoz, hogy a szentség érzete elvesszen.

A szentségek tekintetében a nyilatkozat megerősíti azt a hagyományos tanítást, miszerint Krisztus hét szentséget alapított, és elutasítja az olyan pasztorális megközelítéseket, amelyek az FSSPX véleménye szerint gyengítik a bűn érzését, minimalizálják a gyónás szentségét, vagy összekeverik a felszentelt papságot a hívek közös papságával.

A nyilatkozat ismételten kinyilvánítja, hogy a Testvérület szembeszegül azokkal az ökumenizmus-formákkal, amelyeket kétértelműnek vagy tanításbeli kompromisszumot jelentőnek tart. Kijelenti, hogy a katolikus tanítást hiánytalanul kell hirdetni, és kritizálja azokat a törekvéseket, amelyek – leírása szerint – a kinyilatkoztatott igazságok figyelmen kívül hagyásával törekednek a vallási egység elérésére.

A kiadvány az FSSPX és a Szentszék közötti régóta fennálló vita legfrissebb eszkalálódását jelenti. 1988-ban Lefèbvre érsek pápai jóváhagyás nélkül szentelt fel négy püspököt, ami arra késztette Szent II. János Pál pápát, hogy ezt a cselekményt szakadárnak nyilvánítsa. A mostani, július 1-jére tervezett püspökszentelések e kiközösítések évfordulójára esnének.

A Szentszék az elmúlt évtizedek során ugyan ismételten is kísérletet tett az FSSPX kánonjogi helyzetének rendezésére, a Testvérület továbbra sem áll teljes kánonjogi közösségben Rómával. A Vatikán tisztviselői ez év elején javasolták a teológiai párbeszéd ismételt felvételét annak érdekében, hogy elkerüljék a tervezett püspökszentelések miatti szakadást.

A cikk írásának időpontjában a Szentszék Sajtóirodája még nem reagált nyilvánosan az FSSPX június 24-i nyilatkozatára.