144. nap: Dávid utolsó szavai
Korszak: Királyok kora
Ima
Mennyei Atyánk, imádunk téged. Köszönjük neked, hogy te állhatatos vagy a szeretetben és tiéd a hatalom. Te állandó szeretettel szeretsz minket, olyannal, ami soha nem változik. Nem szűnik meg szereteted, mert te magad vagy a szeretet. És köszönjük, hogy te nem a véletlenek, hanem a valóság Istene vagy. Nem az álmok, hanem a realitás Istene. Minden ügyünkben bízunk benned és dicsőítünk téged. Ma, amikor újra szólsz hozzánk, mi újra bízunk benned. Jézus nevében kérünk, halld meg imánk és ismertesd meg magad mindannyiunkkal! Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Elmélkedés
A Királyok első könyvében Dávid király életének végéről hallunk, amint utoljára beszél fiával, Salamonnal. Dávid utolsó szavai közt azt halljuk, hogy arra kéri Salamon királyt, hogy bizonyos embereket büntessen meg, mások felé pedig tanúsítson irgalmat. Dávid itt valójában megosztja nagy áron szerzett tapasztalatait Adonijával kapcsolatban. Elmondja, hogy Adonija Salamon ellen és Dávid király ellen fordult és jónéhány embert maga köré gyűjtött, akikkel majd megpróbálkozik Salamon király közelébe férkőzni. Köztük van Joáb, aki Dávid parancsa ellenére személyes bosszúból megölte Absalomot, valamint Ábnert és vetélytársát, Amaszját. Simire is büntetés várt, aki megátkozta Dávidot, amikor épp Absalom elől menekült. Ebjatár papnak száműzetésbe kell vonulnia. Salamon feladata lesz, hogy Dávid halála után ezekkel az emberekkel az igazság szerint járjon el. A fejezet további részében arról olvasunk, hogy Salamon hogyan valósította meg ezt az igazságtételt.
Van itt még egy fontos dolog. Ahogy mondtam, Dávid életének végén tanácsokkal látja el Salamont. Azt hallottam, hogy a gyermeknevelésben sokkal többet számít a példa, amit a szülők gyermekeik elé élnek, mint az elmondott tanácsok. Dávid utolsó szavaival arra kéri Salamont, hogy Isten útján járjon, az Ő törvényeit kövesse – ami a legjobb tanács. De Dávid élete milyen volt? Sok tekintetben megtartotta Isten parancsolatait, de sokszor meg is szegte azokat. Majd persze meg is bánta bűneit: emiatt igaz, hogy Dávid Isten szíve szerint való ember volt.
Milyennek láthatta Salamon az apját, Dávidot? Leginkább egy távolságtartó apának, aki nem vesz részt és nem foglal állást a család ügyeiben. Szíve Istenhez is tartozik, de megosztott is. Szóval nagyszerű tanács, hogy szeresd az Urat teljes szíveddel és teljes lelkeddel, légy erős, bátor, cselekedj férfiként – ez mind nagyon fontos és jó. Dávid saját szíve mégis megosztott volt. Mi tudjuk, hogy az Úrhoz tartozott, de valahogy erről a családja felé nem sikerült jól tanúságot tennie. Mondhatnánk, hogy nem mentorálta jól a gyermekeit, nem fegyelmezte őket kellően. Más szóval, nem volt jó szülői minta a gyermekei számára. S ahogyan majd a következő fejezetekben látjuk, Salamon is inkább apja példáját, és nem elsősorban a tanácsát fogja követni. Ezt fontos tudnunk és észben tartanunk.
Most viszont térjünk rá a következő jelenetre, amikor Adonija azzal a kis kéréssel fordul Batsebához, hogy kérje meg Salamon királyt: adja neki a sunemi Abiságot feleségül. Ez a rész magyarázatra szorul, mert a kérés egyáltalán nem jelentéktelen. Miért is akarja Adonija feleségnek Abiságot? Mert ő egyike volt Dávid király ágyasainak. A Szentírás ugyan hangsúlyozza, hogy Dávid nem közeledett hozzá, de ez a kérés egy hatalmi játszma része Adonija részéről. Úgy gondolja, ha apja, a király egyik ágyasát feleségül veszi, az jogcím lehet trónigényére ‒ egy utolsó kísérlet.
Olvastam olyan bibliakommentárt, ahol azt írják, hogy Batseba pontosan tudta, mire irányul Adonija kérése, tudta, hogy mennek a dolgok a királyi udvarban. Ezért is erősíttette meg korábban Nátán prófétával Salamon pozícióját. Mégis bemegy ezzel a kéréssel Salamon királyhoz, hogy biztos lehessen Adonija ármánykodásának lelepleződésében. A felszínen csak az látszik, hogy akaratlanul segíti Adoniját cselszövése végrehajtásában. Pedig sokkal valószínűbb, hogy ez járt Batseba fejében: „Valóban elhiszed Adonija, hogy segítek ezt a piszkos trükköt véghezvinni? Persze, a király elé viszem a kérésed, de ezzel Salamon bölcsességére és ítéletére bízlak.”
Van még egy fontos dolog, amire fel kell figyelnünk. Az előző fejezetben, amikor Batseba Dávid király elé járult, hódolattal leborult férje előtt, és csak akkor emelkedett fel, amikor Dávid erre kérte. Itt, a fiával kapcsolatban más a helyzet. Amikor Batseba besétál Salamonhoz, a király emelkedik fel és hajlik meg az anyja előtt. Majd leül a trónjára, ami mellé egy széket állítottak Batseba számára. Gondoljuk csak át! Az ókori birodalmakban ki a királyné? Nem a király felesége, mert abból sok van neki. A királynő a király anyja, s anya csak egy van. Talán ezért nem is királynét, hanem királynőt kell mondanunk, ami itt nem azt jelenti, hogy övé a királyi trón, hanem hogy a király mellett van… Szerepe fontos, külön neve, a „gebiráh”, ami a héber nyelvben a király anyját, az anyakirálynőt jelenti.
Ami itt történik, az történik az új királyságban, az Újszövetségben is. Sokan kérdezik, miért tiszteljük mi, katolikusok Máriát, Jézus Krisztus édesanyját? Több okból is, amelyek közül az egyik, hogy az Úr így készítette elő az ő szerepét már az izraeli királyságban. Az Egyház az új földi királyság, a mennyei királyság megjelenítője, Izrael ősi királyságának beteljesedése. Jézusban jött el a beteljesedés. Az új királyságban Jézus az örökkön uralkodó király, és anyja, Mária a királynő. Az Ószövetség rámutat Dávid királyra, mint Jézus előképére, de Salamon király, aki a templomot felépíti, szintén Jézus előképe. Salamon király anyja anyakirálynő. A Jelenések könyvének 12. fejezetében, amikor Szent János apostol a mennybe tekint, egy napba öltözött asszonyt lát, kinek lába alatt a hold és fején tizenkét csillagból álló koronát visel. Az Egyház mindig úgy értelmezte János látomását, hogy a királynőt látta a mennyben. Természetesen a királynő nem ugyanazon a magaslaton áll, mint a király, hatalma nem egyenlő a királyéval, mert a mi királyunk Jézus, aki Isten – Mária viszont csak ember. Mégis, ahogyan Salamon felkel édesanyja üdvözlésére, meghajol előtte és maga mellé ülteti, úgy az Újszövetségben is Urunk, Jézus Krisztus, az Isten, tiszteli édesanyját, Máriát, a királynőt. Nem imádat, de tisztelet illeti őt ezért a részünkről is. Máriát ezért Regina caeli-ként, mennynek királynéasszonyaként is szólítjuk. Minthogy Jézus a világmindenség királya, így édesanyja az ő fia királyi méltóságában részesül.
Ma hálát adhatunk azért, hogy bepillantást kaphattunk a királyság fejlődésébe. A királyságéba, ami hamarosan kettészakad itt, az Ószövetségben. De addig is tanulhatunk Salamontól. Megláthatjuk, hogyan alakul a templom építése és láthatjuk majd, hogyan bánik a bölcsesség adományával, de ezt csak holnap fogjuk látni.
Addig is továbbra is imádkozni fogunk egymásért. Én imádkozom értetek. Kérlek, imádkozzatok értem is! Köszönöm.








