Szent Sebestyén: A hit védelmezője a nyilak esőjében is – Szentek élete
Szent Sebestyén – testőrtiszt, vértanú
+Róma, 288 körül
A vértanúként tisztelt Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején. Számos testvérület és kézműves-céh tisztelte védőszentjeként.
A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A szentek római naptára január 20-án emlékezik meg róla Fábián pápával együtt.
Emlékezetét abban a Via Appián lévő katakombában ülték meg, amely az ő nevét viseli. Már a 4. században építettek ott egy bazilikát, igaz, hogy először az apostolok tiszteletére, csak később lett Szent Sebestyén temploma.
Szent Ambrus szerint Milánóban született, Diocletianus társcsászára, Maximianus idejében (286-305) került Rómába, és ott szenvedett vértanúságot. III. Sixtus pápa (432-440) a római Bazilikája mellé telepített szerzetesi közösséget bízta meg azzal, hogy gondoskodjék a tisztelet folyamatosságáról, az istentisztelet rendjéről és a zarándokok figyelmes ellátásáról. Ebben a kolostorban keletkezett az a legenda, mely szerint Sebestyén a császári gárda tisztje volt. Diocletianus és Maximianus császár nagyra becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet.
Bajtársait el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák.
A Depositio Martyrum január 20-án emlékezik meg Szent Sebestyén temetéséről.
