Kik voltak a háromkirályok?

A három király a Jézus születését bemutató jelenetek klasszikus figurái – egy király teveháton, a másik a jászolnál térdel, a harmadik pedig épp átnyújtja ajándékait. De kik voltak ők, és mit tudunk róluk?

Nem vagyunk biztosak abban, hogy kik voltak a napkeleti bölcsek. A bizonyíték a Szentírásban Máté evangéliumának első 12 versében található. Ebből a részből annyit bogarászhatunk ki, hogy „varázslónak”, mágusoknak nevezték őket, keletről érkeztek Jeruzsálembe, és láttak egy csillagot, ami a zsidók királyának születését jelezte. Az evangélium nem említi, hogy hárman voltak a napkeleti bölcsek. Ez az elgondolás arra épül, hogy három ajándékot hoztak.

Ahhoz, hogy kinyomozzuk, kik voltak ők, kelet felé kell tekintenünk. A kézenfekvő választás a Pártus Birodalom. Jézus idejében Pártus Birodalomnak nevezték azt a területet, amely korábban a Perzsa Birodalom volt. A mai Irán és Irak területén feküdt. A Pártus Birodalomban asztrológus papok is éltek, szektájuk a zoroasztrizmus ősi hitén alapult. A legtöbb tudós úgy véli, hogy a napkeleti bölcsek perzsiai zoroasztrista pap-asztrológusok lehettek.

Erről azonban Máté Evangéliumában nincsenek feljegyzések. Arról sincsenek, hogy a napkeleti bölcsek királyok lettek volna, és Máté nem számol be tevékről sem. Akkor hát honnan jön az az elképzelés, hogy a napkeleti bölcsek teveháton ülő királyok lettek volna? A három király gondolata és a tevék jelenléte az Ótestamentum jövendöléseivel kapcsolható össze. A Zsoltárok 72,10-11 soraiban ez olvasható:

„Tarsis és a szigetek királyai ajándékokat hoznak, Sába és Séba királyai adományokkal közelednek. A föld minden királya meghódol előtte, és minden nép szolgál neki.”

Izajás 60. verse is elhangzik a liturgiában Vízkereszt ünnepén, és hasonlóan a 72. zsoltárhoz Izajás rámutat a napkeleti bölcsek látogatásának kettős jelentésére: Krisztus fénye eljött a világba, és nem csak a zsidók, hanem minden ember számára. Így hangzik a jövendölés:

„Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted! … Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez. Hordozd körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és idejönnek hozzád. Fiaid messze távolból érkeznek … ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul. Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsőségét zengik.” (Iz 60,1-6)

Láthatjuk tehát, honnan ered a királyok és a tevék gondolata. Máté azt mondja, hogy a királyok keletről jöttek, ezért Perzsia kézenfekvő megoldásnak tűnik, Izajás azonban azt jövendöli, hogy Efából, Midiánból és Sábából érkeznek. Hol vannak ezek a területek?

Az Ótestamentumban Midiánnak nevezték azt a vidéket, ahol Jézus idejében a nabateusok királysága volt. Jeruzsálemtől közvetlenül keletre és délre terült el – a mai Jordániában -, és Efa Midián egyik városa volt távolabb délre az Arab félszigeten. Sába ősi királyságának a központja a mai Jemen területén volt, szintén keletre és délre.

Ha a Szentírásban keressük a bizonyítékot, Izajás jövendölése arra utal, hogy a napkeleti bölcsek a mai Jordánia, Szaúd-Arábia és Jemen vidékéről érkeztek. Ha így volt, akkor valószínűleg teveháton jöttek, mivel Midián különösen ismert volt rengeteg tevéjéről.

Valóban meghatározhatjuk az Ótestamentum jövendölése alapján azt, hogy honnan jöttek a napkeleti bölcsek? Azoknak, akik hisznek a bibliai jövendölések pontosságában, ez nem okoz gondot. Vannak azonban más jelek, amelyek inkább az Arab félszigetre utalnak és nem Perzsiára. A három ajándék – az arany, a tömjén és a mirha – jelentőségét alábecsülik a rejtély megoldásában.

A napkeleti bölcsek ajándékai

Honnan jött az arany? Ahogy említettük, Jemen terül el ott, ahol Sába ősi civilizációja volt valaha. A királyság mesés gazdagságát az etiópiai aranybányák biztosították. A régészek nemrég fedezték fel azt a helyet, ahol feltehetőleg Sába királynőjének bányái lehettek.

Sába királynőjének esete (1Kir 10,1), aki nagyszerű királyi ajándékokat hozott, prófétikus precedenst teremt. Ugyanúgy, ahogy Sába királynője ajándékokkal érkezett a zsidó Salamon királyhoz, lehetséges, hogy Jézus idejében Sába későbbi királya – hasonlóan előkelő őséhez – is eljött, és gazdag ajándékokat hozott a zsidók királyának.

Továbbá Jézus idejében a jemeni királyok zsidók voltak. Nagy figyelemmel követték volna, mi zajlik Heródes udvarában, és a zsidók új királyának érkezését. Végül pedig Máté evangéliuma szerint (12:42) Jézus maga is említi ezt a kapcsolatot, amikor arra utal, hogy Sába meglátogatta Salamont, önmagára pedig így utal, „Most pedig valami nagyobb van itt, mint Salamon”.

Még érdekesebb nyomra vezető jelek is vannak, ami a három ajándékot illeti. Az Arab félsziget – különösen Midián és Sába – a világon az egyetlen hely, ahol az a növény él, amelynek gyantájából a tömjén és a mirha készül. Ez a két gazdag ajándék, amelyeket illatukért és gyógyító célból is használtak, a világ ezen részén készpénzzel felérő termények voltak.

A három ajándék származási helye azt jelezné, hogy a napkeleti bölcsek az Arab-félszigetről jöttek. Az arany, a tömjén és a mirha pedig nem egyszerűen Krisztusnak felajánlott gazdag ajándékok voltak, hanem azoknak a királyságoknak a szimbolikus ajándékai is, ahol ezek fellelhetők voltak.

Az ajándékoknak diplomáciai jelentősége is volt, melyek arra is utalnak, hogy a napkeleti bölcsek vagy királyok voltak, vagy Nabatea és Sába királyi udvarának követei. Még sokkal érdekesebb, hogy állandó forgalom zajlott a „tömjén útvonalon”, amely Arábia déli csücskétől haladt északra, a mai Jordániába, és Júdeán keresztül Gázába. Ha a bölcsek Dél-Arábiából és a nabateai királyságból (a mai Jordániából) jöttek, akkor az útjuk Jeruzsálem és Betlehem mellett vezetett.

Papok voltak?

Vajon asztrológus-papok voltak? Azt tudjuk, hogy Perzsiában volt egy szekta, amely asztrológus-mágusokból állt, de az is igaz, hogy a perzsa bölcsek szétszóródtak a Pártus Birodalom területén, ami lenyúlt egészen az Arab félszigetig és még azon túl is. Az is igaz, hogy nem csak a perzsa zoroasztristák tartoztak az asztrológusok és bölcsek körébe. Az ősi csillagjóslás tudománya az egész ókori világban elterjedt volt. 

Azt nem tudjuk biztosan, hogy kik voltak a Jézus születése kapcsán említett bölcsek, és továbbra is lesznek még erről elméletek és magyarázatok. De ha az összes bizonyítékot együtt tekintjük, úgy tűnik, hogy a napkeleti bölcsek valószínűleg a zoroasztrizmus által befolyásolt asztrológusok voltak Nabatea és Sába királyi udvaraiból, akik diplomáciai jelentőségű gazdag ajándékokat hoztak a zsidók újszülött királyának.

(A Nyelv és Tudomány egyik olvasójában néhány éve az a kérdés merült fel az ünnep neve kapcsán, hogy azt egybe vagy külön kell-e írni: háromkirályok vagy Három Királyok. „A Három Királyok alak, biztosra vehetjük, hogy nem helyes, hiszen a magyarban az ünnepek elnevezései nem kezdődnek nagybetűvel, ugyanis nem tekinti őket a nyelvtan tulajdonneveknek. De akkor háromkirályok vagy három királyok? Az írásmód háromkirályok: mind a Magyar Katolikus Lexikonban, mind a helyesírási kézikönyvben így szerepel. A szóalakot ugyanis mint az ünnep elnevezését tekinthetjük összetételnek. Nem példátlan, hogy gyakran egymás mellé kerülő elemek együtt megszilárdulnak, és fokozatosan összetett szóvá válnak, ilyen például a hiszekegy, a bizisten, az alászolgája stb. Ilyen szervetlen összetételnek tekinthető a háromkirályok is, és ez indokolhatja az egybeírást.” – A ford. megj.)

Írta: Dwight Longenecker atya
Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Simply Catholic