Nem kell mindig tökéletesnek lenned! – 3 tanács Lisieux-i Szent Teréztől a mai teljesítménykényszeres világban

Sosem vagyunk elégedettek. Többet kéne teljesítenünk, szebbnek, sikeresebbnek, türelmesebbnek és kiegyensúlyozottabbnak kellene lennünk. A közösségi média mások sikereitől hemzseg, mi pedig könnyen arra jutunk: valahogy mindig, mindenben le vagyunk maradva. De vajon Isten is így tekint ránk? Lisieux-i Szent Teréz, az Egyház fiatalon elhunyt szentje egészen más utat mutat. Önéletrajzában arra emlékeztet, hogy nem a tökéletesség látszatára, hanem a szeretetre vagyunk meghívva.

Lisieux-i Kis Szent Teréz (1873–1897) francia kármelita apáca volt, aki rövid élete során a hit, az alázat és az Isten iránti szeretet példájává vált. Lelkiségének középpontjában az úgynevezett „kis út” állt: a hétköznapok apró cselekedetein, a szereteten és az Istenbe vetett gyermeki bizalmon keresztül vezető út a szentség felé. Bár mindössze 24 évesen hunyt el, tanítása világszerte ismertté vált. Szent II. János Pál pápa 1997-ben egyháztanítóvá avatta, elismerve lelki tanításának jelentőségét az egész Egyház számára. 

Teréz önéletrajza elérhető és olvasható online, magyar nyelven – érdemes elolvasni a teljes szöveget, most azonban három, a mai teljesítmény- és megfelelési kényszeres világban is hasznos tanácsot gyűjtöttünk össze a francia szenttől.

1. Ne hasonlítgasd magad másokhoz – Istennek mindenkivel terve van!

Teréz egy gyönyörű képpel világítja meg, miért nem érdemes másokhoz mérnünk magunkat. A természetben nem minden virág rózsa – emeli ki –, vannak ibolyák és százszorszépek is. „Megértettem, hogy ha minden kis virág rózsa szeretne lenni, a természet elveszítené tavaszi díszeit, a mezőket nem tarkítanák többé apró virágok” – írja a szent (Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza, 5. o.). Isten nem egyforma embereket akar teremteni. Teréz szerint a tökéletesség abban áll, hogy Isten akaratát tesszük, és azzá válunk, akinek ő szeretne látni bennünket.

A cikk a hirdetés után folytatódik…

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne akarjunk fejlődni, jobbá válni. Azonban emlékeztet arra, hogy ne akarjunk feltétlenül máshoz hasonlítani, ahhoz, hogy értékesnek érezzük magunkat. Nem kell mindenkinek ugyanabban kitűnnie, ugyanúgy imádkoznia vagy ugyanazokat az eredményeket elérnie.

Kis Szent Teréz azt is kiemeli, hogy Isten személyesen, egyéni módon törődik mindenkivel: 

„Urunk is külön foglalatoskodik minden egyes lélekkel, mintha nem is volna más hozzá hasonló és mint ahogy a természetben minden évszak úgy van elrendezve, hogy a legszerényebb százszorszépet is virágba boríthassa a maga napján, úgy szolgálja minden mindegyik lélek javát”. 

Szent Teréz gondolatai arra biztatnak, hogy ne arra figyeljünk, jobbak vagyunk-e másoknál, hanem arra, hogy megtaláljuk a saját utunkat, amelyre Isten az életünkben hív.

2. Fogadd el, hogy nem vagy tökéletes – Isten akkor is szeret!

Kis Szent Teréz nem úgy mutatja be önmagát, mint aki mindig türelmes, kedves és helyesen dönt. Gyermekkoráról őszintén beszámol makacsságáról, heves természetéről. Egyenesen kijelenti: „távol álltam attól, hogy hiba nélküli kislány legyek!” (9. o.).

Később sem gondolja úgy, hogy minden gyengeségét legyőzte. Amikor visszatekint korábbi küzdelmeire, ezt írja: „most már nem kínozom magamat, látva, hogy maga a gyengeség vagyok, ellenkezőleg, éppen ez az, amiben dicsekszem” (101. o.).

Teréz itt nem a hibák közömbös elfogadására tanít, hanem arra, hogy ne a tökéletesség bizonygatása, hanem az őszinte önismeret vezessen. Gyengeségeiben is Isten irgalmára hagyatkozik, és bízik abban, hogy a szeretet képes átformálni őt.

A teljesítménykényszer gyakran azt súgja: csak akkor vagy elég jó, ha már nincs benned semmi javítanivaló. Kis Szent Teréz viszont arra tanít, hogy a lelki fejlődés az őszinteséggel kezdődik: beismerem, miben vagyok gyenge, és engedem, hogy Isten segítsen növekedni.

Nem kell hibátlannak mutatnod magad Isten előtt. Elég, ha őszintén elé viszed azt is, ami küzdelmet jelent az életedben!

3. Ne várd meg, amíg kedved lesz szeretni – a szeretet döntés is!

Teréz önéletrajzának egyik legkedvesebb története egy nővérről szól, akinek a szokásai, szavai és egész lénye természetes ellenszenvet váltottak ki belőle. Teréz azonban nem akarta, hogy az érzései irányítsák a viselkedését. Ezt írja: „a szeretetnek nem érzelmekből, hanem tettekből kell állnia” (100. o.).

Ezért imádkozott a nővérért, igyekezett a szolgálatára lenni, és amikor legszívesebben kellemetlenül válaszolt volna neki, szeretettel mosolygott rá. Ez feltűnt rendtársának, aki meg is kérdezte Teréztől, miért mosolyog rá olyan sokat.

„Ó, ami vonzott engem, az a lelke mélyén rejtőző Jézus volt… Jézus, aki megédesíti a legeslegkeserűbbet is…” – fűzte hozzá gondolatait az esethez Kis Szent Teréz (100.o.).

A leírt példa rávilágít arra, hogy a tudatos szeretet-döntés nem teszi automatikusan szimpatikussá szemünkben azt, aki valamiért ellenszenves számunkra. A belső küzdelem megmaradt Teréz esetében is, de nem engedte, hogy az ellenérzés döntsön helyette: apró, konkrét cselekedetekben mutatta meg, ő bizony szeretni akarja ezt a nővért is.

E tanács a hétköznapokban is működhet. Nem mindig könnyű türelmesnek lenni, kedvesen válaszolni egy bántó megjegyzésre, vagy időt szánni valakire, akivel nehezen találjuk a közös hangot, de a tudatos döntés és az abból fakadó apró tettek segíthetnek felülemelkedni az ösztönösen kívánkozó reakciónkon.

Nem kell megvárnod, amíg tökéletes lesz a hangulatod, vagy mindenki szimpatikussá válik. Ma is dönthetsz egy apró szeretetgesztus mellett!

Kis Szent Teréz gondolatai ma is aktuálisak lehetnek

Lisieux-i Szent Teréz példája segíthet abban, hogy ne a hibátlanság hajszolása, hanem Isten szeretete és az ő gondviselésére való hagyatkozás legyen életünk középpontjában. Nem kell rózsává válnunk, ha százszorszépnek teremtett bennünket. Nem kell eltitkolnunk a gyengeségeinket, és nem kell mindig azt éreznünk, amit helyesnek tartunk.

Elég, ha a magunk helyén, a magunk apró lépéseivel újra és újra a szeretetet választjuk. Talán éppen ez az a szabadság, amelyre a mai, teljesítménykényszeres világban a leginkább szükségünk lehet.

Forrás: Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza, Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár