5 érdekes tény, amit Kalkuttai Szent Terézről tudni kell
Az 1910. augusztus 26-án Észak-Macedóniában született Kalkuttai Szent Teréz maradandó nyomot hagyott a világban. A szeretett szent megalapította a Szeretet Misszionáriusai rendjét, amely fáradhatatlanul szolgálta az indiai nyomornegyedek szegényeit és haldoklóit, de ez a rend volt a meg nem született gyermekek hangos védelmezője is.
Íme öt dolog, amit talán nem tudtunk Teréz anyáról:
hirdetés
1. Már 12 évesen a hitének szentelte az életét.
Teréz anya három gyermek közül a legfiatalabbként cseperedett egy hívő katolikus családban, albán származású szülők gyermekeként. Születése másnapján megkeresztelték az észak-macedóniai Szkopjéban, és egész életében tanúja volt annak, hogy édesanyja gondoskodik a kevésbé szerencsésekről. Ugyanakkor a misszionáriusok élete is lenyűgözte, és 12 éves korában elkötelezte magát a szerzetes élet mellett, majd 18 évesen csatlakozott a Loretói Nővérekhez, egy ír apácaközösséghez, amely misszionáriusokat küldött Indiába. Mielőtt Indiába ment volna, néhány hónapig Írországban képezte magát. Anyját és testvéreit soha többé nem látta.
2. Egyszer koldulnia kellett élelemért.
Amikor Teréz anya először érkezett Indiába missziós munkára, nem volt jövedelme, és alig jutott élelemhez. Mivel éhezett, kénytelen volt az utcán koldulni. Ez az élmény segítette megérteni azt a szenvedést, amelyet az indiai utcákon élő sok szegény ember átélt.
3. Válaszolt a „hivatás közbeni meghívásra”.
1946. szeptember 10-én, miközben vonattal utazott Kalkuttából Dardzsilingbe az éves lelkigyakorlatra a Szűz Mária Leányiskola tanítójaként, Teréz anya meghallotta azt, amit ő úgy jellemzett: „hívás a hivatásban”. Ezen a napon nagy vágyat kapott arra, hogy India legszegényebbjeit szolgálja. Két év múlva engedélyt kapott arra, hogy elinduljon az úton, ami később élete küldetésévé vált. 1948. augusztus 17-én öltözött először fehér-kék szegélyű szárijába, elhagyta a Loretói kolostort, és belépett India nyomornegyedeibe.
4. Több mint 120 kitüntetést és díjat kapott.
Teréz anya több mint 120 díjat és kitüntetést kapott életében és halála után is. Néhány ezek közül: 1962-ben a Padma Shri díj, India negyedik legrangosabb polgári kitüntetése, ugyanekkor, 1962-ben Ramon Magsaysay Békedíj, 1969-ben Jawaharlal Nehru-díj a nemzetközi megértésért, 1971-ben XXIII. János Pápa Békedíj, 1979-ben Nobel-békedíj, 1980-ban pedig a Bharat Ratna, India immár legmagasabb polgári kitüntetése.
5. Róla neveztek el egy repülőteret.
Számos utat és épületet neveztek el Teréz anyáról. Az egyik létesítmény azonban, amelyik különösen kiemelkedik, egy repülőtér. Az albániai nemzetközi repülőteret 2001-ben nevezték át a szent tiszteletére. A neve ma Tirana Nënë Tereza (Teréz anya) Nemzetközi Repülőtér.
Fordította: Marek Éva
Forrás: Catholic News Agency
INRI,
az olasz filmben amit róla forgattak, a fönöknöje mondata megütötte a fülemet.
“Olyan akar lenni, mint Jézus… Egy apáca aki a szegények között jár és segít a gyerekeken? Inkább itt kellene tatnitania továbbra is a koltosor iskolába.”
A ma´sik ami sziven vágott:
Amikor mozgalmat- egyesületet- nemezetközi fórumot akartak neki alapítani (szines magazinokkal, szállodai okostojás-katolikus konfeneciákkal, jó föpenziós kajákkal-piákkal- a szervezö katolikus-értelmiséigeknek “mert ezt így kell csinálni” ha segiteni akarunk a szegényeken nagyüzemi módon”…Terézanya felállt is kiment… Egy fillért sem akart tovább kiadni a média-okostojás-tollforgatóknak. Visszament Kalkuttába az éhezök és haldoklók szolgá´latába.
Érdekes nekem erröl más jutott eszembe, de az alapötlet 100%-os átfedésben van Terézanyáéval…
Erdödy Imre atya sajóvámosi plebános me´sélete egyszer.
Egy jámbor-de-lelkes hívö falubelije kersete a megigazulást a hitben, mielött megnösülne, hogyan döntsön? Van ugyanis egy helyi hajadon, akivel megházasodna csaladot alapitana. De ö inkább elöbb megtudná a Jótermtö akratát, hol van az igazi béke és meg-hittség a hitben és szeretetben? Rómában a szent Péter erekje feleti oltárnál imádkozott, meg Pal apostol sírja felett. Egy rongyos fernces vándor-perdikátor kiküldte onnan, azzal a jótanáccsal, hogy ha megigazulást keres menjen ki a híd alá ahol a hajléktalanok laknak Rómában. Azokon segitsen. Ott az egyikük megkérdzte, hogy mit és kit keres? Az igaz megnyugvást és hitet- választ arra, hogy mit kell tennem, mit akar az Úr- válaszolta. Honnan jöttél?- kérdezte a csölakó? Magyar vagyok..- válaszolta ö.
Remek itt van egy másik magyar is a híd alatt lakik…hangzott a válasz. Ö mesélt egy híres papról aki egy vidéki faluban sok-sok jótanáccsal szolgál sokak örömére a megigazulásban…és a hitben. Valami kis faluban lakik valamilyen vagy hogyan is mondják… …Ö biztosan el igazít…azt is mondta, hogy a templomban a szentmisén, ha megáldozol megtalálod a szent hitet és a válaszokat arra, hogy mit tegyél és akkor boldog leszel…
Hazajött a fiatalember. A szive a hajadonhoz húzta és neki köszönt be elöször. Az nagyon örült neki, hogy ujra látja…már várta- mondotta volt. Az atyával is beszélt erröl. Megértte, hogy mindenkinek más- más hivatása van a boldgság felé vezetö úton. Ez bizony keskeny ösvény. A tízparancsaolat melletti boldog elkötelezödés adja meg a megynyugtató boldog hitet. Hamarost lakodalomat ünnepletek a fiatalmeber és jegyese a sajóvámosi templomban. Boldog családjukban 3 boldog (minsitráns) gyermek született. Ö és a neja baba-mama hittanosok voltak késöbb pedig ök is részt vettek annak szervezésében is…Sok szorgalmas munkával éputgették otthonukat a maguk és gyeremekeik és egyházközségük nagy-nagy örömére. Otthon lelte meg azt amit meszi földön keresett…Amikor ezt elmesélte valahol ezen mindenki nagyon csoalkozott…
Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk…