Miért engedi Isten a szenvedést, és hogyan értsük Jézus utolsó szavait? – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

Mi történik azokkal, akik nem hisznek Istenben, de becsületes életet élnek? Hogyan egyeztethető össze a hittel mondott imádság Isten akaratának elfogadásával? Miért félt Jézus a haláltól, ha tudta, hogy feltámad? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Biblia egy év alatt podcast legújabb Kérdezz-felelek adásában. Fábry Kornél püspök ezúttal is Martos Levente Balázs püspökkel, a Pápai Biblikus Bizottság tagjával, a Központi Szeminárium rektorával beszélgetett. A hallgatói kérdések Márk evangéliumának 11–16. fejezeteihez, a podcast 158–161. napjának olvasmányaihoz kapcsolódtak.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

Azokra is automatikusan a kárhozat vár, akik nem hisznek Istenben, de jó, becsületes, másokat segítő emberek voltak?

Martos Levente Balázs püspök hangsúlyozta, hogy az ember végső döntése nem egyetlen pillanatban születik meg, hanem egész életének döntései készítik elő. Aki rendszeresen a jót választja, az egyre inkább alkalmassá válik Isten befogadására. Aki viszont következetesen elutasítja a jót, fokozatosan eltávolodhat tőle. Fábry Kornél hozzátette: azok is üdvözülhetnek, akik nem ismerték Jézus Krisztust, de lelkiismeretük szavát követve törekedtek a jóra. Isten ugyanis a lelkiismereten keresztül is megszólítja az embert.

Hogyan imádkozhatunk teljes hittel valamiért, ha közben azt is mondjuk: „Legyen meg a te akaratod”?

A hitből fakadó imádság lényege nem az, hogy biztosak vagyunk kívánságaink teljesülésében, hanem az Isten iránti feltétlen bizalom. Martos Levente Balázs szerint őszintén Isten elé vihetjük vágyainkat, miközben elfogadjuk, hogy ő jobban tudja, mi szolgálja javunkat. Fábry Kornél személyes tapasztalatával egészítette ki a választ: minél inkább sikerül ráhangolódnunk Isten akaratára, annál inkább felismerjük, miért érdemes imádkoznunk. A „legyen meg a te akaratod” tehát nem a hit hiánya, hanem a bizalom legmélyebb kifejezése.

A cikk a hirdetés után folytatódik…

Miért gondolták a gonosz szőlőművesek, hogy ha megölik a gazda fiát, övék lesz a szőlő?

A példabeszéd nem elsősorban a szőlőművesek tervének logikájáról szól, hanem arról, hogyan válik egyre féktelenebbé a gonoszság. A munkások először a gazda szolgáit bántalmazzák és ölik meg, végül pedig az örökös ellen fordulnak. A történetben a szolgák Isten prófétáit, a szeretett fiú pedig Jézus Krisztust jelképezi. A példabeszéd előrevetíti Jézus elutasítását és kereszthalálát, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az ember a sorozatos rossz döntések következtében egyre súlyosabb bűnökbe sodródhat.

Honnan tudhatták az evangélisták, mit imádkozott Jézus a Getszemáni-kertben, ha a tanítványok aludtak?

Martos Levente Balázs rámutatott, hogy az evangéliumi elbeszélésben a szerző olykor olyan eseményeket is bemutat, amelyeknek nem volt közvetlen emberi szemtanúja. Elképzelhető, hogy Jézus később beszélt tanítványainak imádságáról, vagy valamelyikük meghallott belőle néhány szót. Az is lehetséges, hogy az ősegyház Jézus egész életéből és az Atyához fűződő kapcsolatából kiindulva fogalmazta meg imádságának lényegét. A történet központi üzenete Jézus teljes ráhagyatkozása az Atya akaratára.

Lelki áldozáskor is magunkhoz vesszük Jézus testét és vérét?

Nem, a lelki áldozás különbözik a szentségi áldozástól. A szentáldozásban Krisztus valóságos testét és vérét vesszük magunkhoz az Eucharisztiában, míg a lelki áldozás során vágyunkat fejezzük ki a vele való egyesülésre. Ez különösen akkor fontos, amikor valaki betegség vagy más akadály miatt nem részesülhet szentáldozásban. A lelki áldozás tehát nem helyettesíti teljesen a szentségi találkozást, de valódi imádságos kapcsolatot jelent a feltámadt Krisztussal.

Miért volt Péternél kard Jézus elfogatásakor, ha Jézus soha nem buzdított erőszakra?

A legvalószínűbb magyarázat szerint Péter és a tanítványok érezték, hogy Jézus körül egyre nagyobb a feszültség, és valamilyen támadásra számítottak. Péter a maga emberi módján meg akarta védeni Mesterét, és ki akarta fejezni iránta való hűségét. Martos Levente Balázs hangsúlyozta, hogy nincs megalapozott bizonyíték arra, hogy Jézus erőszakos mozgalmat szervezett volna. Péter cselekedete inkább a helyzet félreértéséről és őszinte, de téves irányba forduló ragaszkodásáról tanúskodik.

Mit jelképez az a kehely, amelyről Jézus a Getszemáni-kertben beszél?

Az Ószövetségben a kehely gyakran Isten ítéletének és büntetésének jelképe. Amikor Jézus arról imádkozik, hogy múljék el tőle a kehely, akkor a rá váró szenvedésre és arra az ítéletre utal, amelyet az emberiség bűnei miatt magára vesz. Martos Levente Balázs szerint Krisztus önátadásának titka éppen abban áll, hogy az ítélet kelyhét az áldás kelyhévé változtatja. A kereszten magára veszi a bűn következményeit, hogy a világnak életet és üdvösséget ajándékozzon.

A háborúk, járványok és természeti katasztrófák, amelyeket Jézus az utolsó időkre megjövendölt, már bekövetkeztek, vagy még csak ezután várhatók?

Jézus apokaliptikus beszéde egyszerre utal a történelemben már megtörtént eseményekre és a világ végső megpróbáltatásaira. Márk evangéliumának 13. fejezetében felismerhetők a zsidó háború és Jeruzsálem pusztulásának tapasztalatai, de az ószövetségi apokaliptikus képek is. A püspökök hangsúlyozták, hogy Krisztus szenvedésével, halálával és feltámadásával az utolsó idők már elkezdődtek. A világ története ugyanakkor még a beteljesedés felé tart, amelyet Jézus második eljövetele, az új ég és az új föld eljövetelének reménye határoz meg.

Miért engedi meg Isten a történelemben tapasztalható rengeteg erőszakot és szenvedést? Valóban jó az Isten?

Martos Levente Balázs elismerte, hogy a Biblia sok erőszakos eseményt beszél el, és még a választott nép tagjai is súlyos bűnöket követtek el. A Szentírás egészének iránya azonban a béke, a szeretet és a kiengesztelődés felé mutat. Fábry Kornél arra emlékeztetett, hogy megtört világban élünk, ahol az ember szabad akarata miatt a rossz is jelen van. Isten nem veszi vissza tőlünk ezt a szabadságot, de mindannyiunkat arra hív, hogy személyes döntéseinkkel tegyük jobbá a világot. Az örök élet reménye pedig arra emlékeztet, hogy a földi szenvedés és igazságtalanság nem az ember történetének végső szava.

Miért gyötrődött Jézus annyira a Getszemáni-kertben, ha tudta, hogy harmadnap feltámad?

Martos Levente Balázs szerint Jézus gyötrődésének pontos természetét nem tudjuk történelmileg rekonstruálni. Joseph Ratzinger értelmezését idézve felvetette, hogy Jézust nem pusztán saját halálfélelme, hanem az emberiség bűneinek és szenvedésének rettenetes súlya is megrendíthette. Fábry Kornél hangsúlyozta, hogy a feltámadás tudata nem szünteti meg a szenvedéstől való emberi félelmet. Jézus valóságos emberként átélhette ezt a gyötrelmet, mégis szabadon vállalta a keresztet. Szenvedésével megmutatta, hogy Isten szeretete a legmélyebb emberi fájdalomba is elkísér bennünket.

Hogyan imádkozhat Jézus az Atyához, ha a Szentháromság három személye egy Isten? Lehet-e Istennek több akarata?

A Szentháromság titkát emberi fogalmakkal csak korlátozottan tudjuk megközelíteni. A keresztény hit szerint egy Isten van három isteni személyben, akik tökéletes szeretetközösségben és akarati egységben élnek. Jézus Krisztus egyetlen isteni személy, aki valóságos isteni és valóságos emberi természettel, valamint isteni és emberi akarattal rendelkezik. A Getszemáni-kertben Jézus emberi akaratát veti alá az Atya akaratának, amellyel isteni akaratában öröktől fogva egységben van. A jelenet tehát nem az isteni személyek közötti ellentétet, hanem Krisztus emberi engedelmességének mélységét mutatja meg.

Miért kiáltotta Jézus a kereszten: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”, ha az Atya soha nem hagyta el őt?

Jézus kiáltása a 22. zsoltár kezdősora, amely a mélységes elhagyatottság panaszával indul, de végül Isten dicsőítésébe fordul. Martos Levente Balázs szerint Jézus ebben a pillanatban magára veszi az emberiség bűneit és az Istentől való elszakítottság fájdalmát. Valóságos emberként átéli a szenvedés és a vigasztalanság legmélyebb állapotát. Ez azonban nem jelenti az Atyával fennálló szeretetkapcsolat megszűnését. Jézus a legnagyobb sötétségben is kitart a bizalomban, amit az is kifejez, hogy lelkét végül az Atya kezébe ajánlja.

Ki volt Mária, Jakab anyja? Lehetett-e Jézus édesanyja, és hogyan értelmezzük Jézus testvéreinek említését?

Az evangéliumokban több Mária és több Jakab nevű szereplővel találkozunk. Martos Levente Balázs tisztázta, hogy a Jakab anyjaként említett Mária nem azonos Jézus édesanyjával, Szűz Máriával. Az evangéliumok olykor „másik Máriaként” is említik ezt az asszonyt. A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy az evangéliumi szereplők családi kapcsolatairól nem minden esetben rendelkezünk részletes információkkal.

Miért ábrázolják a protestáns templomokban gyakran Jézus teste nélkül a keresztet?

A protestáns hagyományokban, különösen a kálvini reformációban, nagy hangsúlyt kapott a vallási ábrázolások visszafogása, hogy elkerüljék a bálványimádás veszélyét. A korpusz nélküli kereszt ugyanakkor a feltámadt Krisztusra is irányíthatja a figyelmet. A katolikus hagyományban a megfeszített Jézus ábrázolása különösen az ő végtelen szeretetét és értünk vállalt áldozatát hangsúlyozza. Martos Levente Balázs emlékeztetett arra is, hogy az ókeresztény művészetben gyakran találkozunk korpusz nélküli, gazdagon díszített keresztekkel, és a katolikus liturgiában is előfordulnak ilyen ábrázolások.