281. nap: Jó és rossz
Korszak: Visszatérés
Ima
Mennyei Atyánk, dicsőítünk téged. Köszönjük, hogy átvezettél minket a Visszatérés időszakán. Köszönjük, hogy végighaladhattunk veled Ezdrás és Nehemiás könyvein, melyekben a te szereteted és hűséged hozta vissza Izraelt az otthonába. Köszönjük Aggeust és Zakariást, köszönjük Esztert és az ő történetét, és köszönjük a prófétát, Malakiást, aki olyan sok mindent megjövendölt. Megjövendölte, hogy meglátogatsz minket, először majd Keresztelő János személyében és próféciájában. Mi pedig tanúi vagyunk, hogy a prófécia beteljesedett, és az Úr napja valóban eljött, amikor Jézusban testet öltöttél, és megszabadítottál minket bűneinktől. Köszönjük azt is, drága Jézus, hogy újra el fogsz jönni. Így imádkozunk: „Jöjj el, Jézus, újból, jöjj el közénk!”Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Elmélkedés
Tegnap egy kicsit felidéztük az üdvösségtörténetet Ábrahámtól, Izsáktól és Jákobtól kezdve az egyiptomi rabszolgaságig, onnan Mózesig, Józsuéig, és beszéltünk a nép folyamatos hűtlenségéről. Izrael jól haladt a visszatérés időszakában, hiszen kevesebb volt a bálványimádás és a megosztottság, növekedtek a hűségben, mégis újra hibáztak. A prófétáknak figyelmeztetniük kellett a fogságból visszatérőket, akik nem akarták elkezdeni a templom építését.
Nehemiás visszament Artaxerxész királyhoz, mert bár engedélyt kapott a jeruzsálemi újjáépítésre, nem szabadult fel a király szolgálata alól. Amikor azonban újból visszatért Jeruzsálembe, azt tapasztalta, hogy amennyire meg tudnak a dolgok változni jó irányba, annyira vissza is tudnak jönni a régi megszokások. Amikor visszaért, azt látta, hogy a nép ismét hűtlen lett Istenhez. Nehemiás rendet tett: helyreállította a templomi istentisztelet rendjét és megszüntette a vegyesházasságokat. Indoklásként Salamon király példáját állította a nép elé, aki már elkövette ezt a hibát: „Nem így vétkezett Izrael királya, Salamon is? Annyi nép között egyetlen király sem volt hozzá hasonló. Istene szerette, és Isten tette meg egész Izrael királyává. S az idegen asszonyok még őt is bűnre csábították. S most rólatok is azt kell hallani, hogy elkövetitek ezt a nagy gonoszságot: hűtlenek vagytok Istenünkhöz, idegen nőket vesztek feleségül?” (Neh 13,26-27). Az Újszövetség vége felé Pál apostol is hasonló gondolatokat fog majd kifejteni a Korintusiaknak írt leveleiben: „Ha szeretnéd, hogy a családod hitbeli egységet alkosson, nem bölcs lépés, ha a hitbeli egység hiányában alapítod meg.”
A házassággal és annak felbontásával kapcsolatos kérdések Malakiás könyvében is felmerülnek: „Mert gyűlölöm a válást – mondja az Úr, Izrael Istene” (Mal 2,16). Az Úr egyértelműen fogalmaz, mert itt a házassági hűségről, mint szövetség megszegéséről van szó. Szövetség pedig Isten és az Ő népe között is köttetett, mintha azt mondták volna egymásnak: „én a tiéd vagyok, te az enyém vagy mindörökre”.
Malakiás neve azt jelenti: „az én hírnököm”, és rajta keresztül az Úr tényleg nagyon tisztán és érthetően beszélt népéhez. Körülbelül Ezdrás és Nehemiás idejében élt a Krisztus előtti ötödik században, és ugyanúgy, mint Nehemiás, folyamatosan szembesítette a népet tettei súlyosságával. A könyvben több alkalommal is halljuk tőle, ahogyan felidézi a nép Isten elleni lázadását. Rögtön az 1. fejezet a következő „párbeszéddel” indul: „Szerettelek benneteket! – mondja az Úr. Ti mégis így beszéltek: Mivel mutattad meg, hogy szeretsz bennünket?” (Mal 1,2). Izrael mintha észre sem venné azokat a dolgokat, amiken keresztül Isten kimutatta szeretetét. Nem veszik észre, hogy őket választotta ki a nemzetek közül, hogy harcolt értük, hogy táplálta és vezette őket.
A papokat is vád éri: „Ha tehát én atya vagyok, hol az irántam való tisztelet? Ha én Úr vagyok, hol a tőlem való félelem? – ezt kérdezi tőletek a Seregek Ura, tőletek, papok, akik megvetitek a nevemet. Azt kérdezitek: Mi által vetettük meg a nevedet? – Azáltal, hogy tisztátalan kenyeret hoztok oltáromra. Azt kérdezitek: Mivel szentségtelenítettük meg? – Azzal, hogy azt gondoljátok: Az Úr asztalát semmibe kell venni” (Mal 1,6-7). A jó iránti vakság és érzéketlenség mögött a papi hivatás romlása, a házasság megszentségtelenítése és az isteni szeretet félreértése áll.
A 2. fejezet 17. versében megfogalmazott gondolat hasonlít a mai kor emberének gondolkodásmódjára: „Terhére vagytok az Úrnak szavaitokkal. Azt kérdezitek: »Mivel vagyunk terhére?« Azzal, hogy ezt mondjátok: Jó az Úr színe előtt mind, aki gonoszságot művel, mert az ilyenekben telik kedve” (Mal 2,17). Manapság nagyon sokan úgy gondolják: „Ha Isten mindenkit százszázalékosan elfogad, akkor mindenki rendben van úgy, ahogy van”.
Szélsőségek között mozgunk, hiszen arra is hajlamosak vagyunk, hogy teljesen elfelejtsük, hogy Isten szeret minket. A tragédiák és igazságtalanságok láttán gyakran kérdezzük: „Hol van most az igazság? Hol van most az Isten?”
Ide kapcsolódik az úgynevezett „moralista-terápiás deizmus” fogalma, amelyet Christian Smith szociológus vezetett be. Ez arra a módra utal, ahogy a mai nyugati ember Istenhez viszonyul. Ennek lényege a fent említett három szóból levezethető. Az első dolog csak annyi, hogy ne legyünk rossz emberek, ez a lényeg (moralista hozzáállás). A második, hogy Isten azért ott van nekünk, amikor éppen szükségünk van rá (terápiás jelleg). A harmadik gondolat, hogy alapvetően nem annyira avatkozik be az életünkbe (ez a deista elképzelés). Emlékeztek: „a gép forog, az alkotó pihen”… Ez egy „polcról levehető és visszatehető” Isten, aki mindig azt gondolja, amit mi. Azt szereti, amit mi és azt utálja, amit mi is utálunk. Christian Smith azt fogalmazta meg, hogy a legtöbb amerikai, szinte felekezettől függetlenül, igazából így gondolkodik. Talán a magyarok sincsenek ezzel másképp…
Malakiás könyvének 3. fejezete gyönyörű próféciákat tartalmaz Jézusról. Szó van a későbbi Keresztelő Jánosról, az előfutárról is: „Nézzétek, elküldöm hírnökömet, hogy elkészítse előttem az utat. Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Lám, már jön is! – mondja a Seregek Ura. De ki fogja tudni elviselni jövetele napját? És ki maradhat állva, amikor megjelenik?” (Mal 3,1-2). Az Úr Jézus akkor lépett be a szentélyébe, amikor megtisztította a templomot, de már csecsemőként is, amikor Simeon felismerte őt, és ezt mondta: „Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek” (Lk 2,29-32).
Végül a 3. fejezet vége felé az Úr nagy napjáról esik szó: „Mert lám, elérkezik az a nap, s izzó lesz, mint a kemence. Minden kevély és minden gonosztevő olyan lesz, mint a szalma: az a nap, amely elérkezik, lángra lobbantja őket – mondja a Seregek Ura –, úgyhogy sem gyökér, sem lombozat nem marad belőlük. Nektek pedig, akik félitek a nevemet, felragyog az igazság napja, sugarai üdvösséget fognak árasztani” (Mal 3,19-20). Isten üzenete tehát az, hogy nem feledkezett meg rólunk. Tőlünk, akik féljük az Ő nevét, hűséget és engedelmességet kér, mert újra el fog jönni. Hiszen Malakiás próféciája rólunk is szól. Jézus eljött, 400 évvel azután, hogy Malakiás leírta ezeket a szavakat – de ma is eljön a Szentlélek által, és újra eljön majd dicsőségben az utolsó ítélet napján.
Ezért arra kérjük az Urat, hogy segítsen nekünk készen állni. Ne csak adventben készüljünk évről évre első eljövetelének megünneplésére és felidézésére, hanem ismerjük fel jelenlegi eljövetelét is, amikor belép az életünkbe, és Szentlelke erejével és igazságával jelen van közöttünk. És készüljünk az ő nagy, végső eljövetelére is: az utolsó ítéletre, amikor Jézus eljön ítélni élőket és holtakat.
Arra kérjük Istent, segítsen készen állnunk az Úrnak arra a nagy napjára.
Ne haragudjatok, tudom, hogy hosszú volt a mai nap, de ez a Visszatérés időszakának utolsó napja. Holnap elkezdjük a Makkabeusi felkelés időszakát, ami nagyon izgalmas lesz.
Rengetegen vannak, akik a következő időszak könyvei közül sokat még soha nem olvastak. Sőt, sokan azok közül is, akik már 281 napja velünk tartanak ezen az úton, és a Biblia jelentős részét végigolvasták, most egészen új területre érkeznek.
Nagyon várom, hogy együtt olvassuk a Makkabeusok első és második könyvét, Sirák fia könyvét és a Bölcsesség könyvét. Annyi nagyszerű dolog vár még ránk!
Ezután pedig elérkezünk Lukács evangéliumához, és onnantól már teljesen az Újszövetség világában járunk. És ez már tényleg nagyon közel van, egy röpke hónap és már ott is leszünk.
Imádkozom érted. Kérlek, imádkozz értem is! Köszönöm.









