10 év pápaság: a Ferenc pápa előtt álló 3 kihívás

Pápaságának 10. évfordulóját ünnepli Ferenc pápa 2023. március 13-án. A következő két évben számos feladattal néz szembe a Szentatya. Három olyan nagy kihívást is azonosítottunk, amelyek döntő fontosságúak lesznek pontifikátusa hátralévő részében.

A szinódus sikere

Azzal, hogy 2021-ben a szinodalitásról szóló szinódust indított (amelynek célja, hogy értékelje a hívek részvételét az Egyház életében), Péter utódja azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a 21. századi katolikus egyházat a küldetéséhez igazítsa. És egy határidőt is kijelölt: 2025 elejét. A széleskörűen nyitott konzultációt követően (Franciaországban több mint 150 000 ember vett benne részt) a világi küldöttek, a papok és a püspökök összejövetelei kontinentális szinten folytatódnak.

A püspöki szinódus általános közgyűlését 2023 őszén tartják a Vatikánban, 2024 őszén pedig egy másodikat, a 2025 elejére várható poszt-szinodális apostoli buzdítás előtt. A folyamat kiterjedtsége kulturális területektől függően erős, de ellentétes elvárásokat támaszt. „A szinódus kiélezi a pápával szembeni ellentétet” – állítja Frédéric Mounier, aki 2009-2013 között a La Croix napilap tudósítója volt Rómában. Azzal, hogy Ferenc ragaszkodik a „megkereszteltek közös papságához”, a konzervatívok szerint leértékeli a papnak a mindentudó, szent ember státuszát, amelyet még a 16. századi Trienti Zsinattól örökölt. Azokkal szemben viszont, akik a szinodalitásban a katolikus egyház protestáns elhajlását látják a részvételi demokrácia mintájára, a jezsuita pápa nem adja fel a dogma őrzőjének szerepét, a püspökökkel egységben maradva.

A Szentatya konzultál, mérlegel, majd dönt. Egyedül. De ha az emberek irányításában kemény is tud lenni, megmutatta azt a képességét, hogy kis lépésekben tud reformálni, anélkül, hogy az egyház dogmatikai építményét megingatná: „Ferenc máris elválasztotta a rendi kiváltságot (amely a pappá szenteléshez kapcsolódik, a szerk. megjegyzése) a kormányzás privilégiumától, amikor a Római Kúriát szabályozó új alkotmányban előírta, hogy bármely hívő elnökölhet egy dikasztériumban” – jegyzi meg példaként az újságíró. Ez egy fontos fejlemény, mely lehetővé teszi, hogy világi katolikus férfiakat és nőket is kinevezzenek olyan tisztségekbe, amelyek korábban csak a püspököknek voltak fenntartva. Péter utódja, – aki 2024. december 17-én lesz 88 éves – 2024 végén vagy 2025 elején teszi közzé az általa meghozott döntéseket.

Szembenézés a visszaélések válságával

A szexuális visszaélések terén nincs nyugalom a láthatáron. A legújabb botrány, a szlovén jezsuita Marko Rupnik, a mintegy húsz apáca által megvádolt mozaikművész pap ügye a pápára is rossz fényt vetett. Rupnik 2020 márciusában nagyböjti elmélkedést tartott a Vatikánban, annak ellenére, hogy a Jézus Társaságát már 2018-ban figyelmeztették egy ellene tett feljelentésre. A helyszínen végzett független vizsgálatok sajnos megerősítik a jelenség krónikus jellegét, mint például nemrég Portugáliában. Az afrikai és ázsiai egyházakban viszont még csak terítéken sincs a téma, és maga az olasz püspöki konferencia sem akar vizsgálatot indítani, megijedve a francia püspöki konferencia által megrendelt, az egyházi szexuális visszaélésekkel foglalkozó független bizottság (Ciase) figyelemre méltó jelentésének következtetéseitől. A Ciase ugyanis rámutatott a visszaélések „rendszerszintű” dimenziójára: ez a fajta rossz cselekedet nem csupán elszigetelt egyének ügye, hanem sajnos az egyházi hatalom működésének módja is kedvez neki.

Mit gondol erről Ferenc? Marie-Jo Thiel teológust, a téma szakértőjét február 13-án fogadta a Szentatya. „Elmagyaráztam neki a Ciase-elemzést és annak következményeit a visszaélések kezelésére, megelőzésére, többek között a teológiai munka révén – nyilatkozta a Le Pèlerinnek. A pápa nagyra értékelte a Franciaországban végzett alapos munkát. Hangsúlyozta, hogy ugyanolyan fontos figyelembe venni a felnőttekkel szembeni visszaéléseket is.”

Ferenc még 2018-ban a klerikalizmust jelölte meg a baj okaiként. Ezt most a szinódus gyakorlatán keresztül kívánja orvosolni, arra bátorítva a világi híveket, hogy hallassák hangjukat. „A jelenlegi konzultáció eredményei – mondja a teológus – pontosan azokat az elemeket hozzák felszínre, amelyek rendszerszinten ártottak a jelen visszaélési válságban. És rámutattak azokra a dolgokra is, amelyeket Isten népe komoly működési zavarnak tart: hogy elégtelen a nőknek juttatott szerep az egyházban; hogy a szexuális etika túlságosan előíró jellegű, nem veszi figyelembe a párok tapasztalatait és megbélyegzi a homoszexuálisokat; hogy a kormányzás szinte kizárólag a klerikusok kezében van, anélkül, hogy elkülönítenék a három hatalmat (a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás hatalmát); az átláthatóság hiányzik… A megelőző hozzáállás fontos, de nem elégséges. Nem szabad kibújni a teológiai, az etikai és a lelkipásztori munka alól. Franciaországban a Ciase-jelentést követően alakult munkacsoportok tapasztalatai, amelyekben világiak, papok és püspökök vesznek részt, bátorítóak. De végül itt is csak a püspökökön múlik – a dolgok jelenlegi állása szerint egyedül ők döntenek -, hogy intézkednek-e a tudomásukra jutott ügyekben.

A katolikus közösség megerősítése

Ferenc pápa szabadon mondott beszédei, kormányzási stílusa, reformjai nem tetszenek a konzervatívabb híveknek, akik nosztalgiával gondolnak vissza XVI. Benedek és II. Szent János Pál pápaságára. A bíborosok egy kis csoportja rendszeresen felszólal döntései ellen: az újraházasodott elváltak áldoztatása ügyében, a pogánynak tartott dél-amerikai rítusokkal szembeni jóindulat ügyében, a tridenti rítusú szertartások korlátozása ügyében, a szinodalitás ügyében… Ezek a negatív hangok kedvező fogadtatásra találnak az Egyesült Államokban, ahol Ferenc pápa a liberális gazdaság bírálatával okozott megbotránkozást. Ezzel ellentétben a németországi „Szinódusi Út” – mely kánoni szinten kevésbé kötelező erejű, mint egy szinódus– aggasztja Rómát, mert merész javaslataival az Egyházat jobban megnyitja a társadalom felé.

Másfelől a nyugati közvélemény egy része által sürgősnek tartott kérdések – a kormányzás, a nők helye, a világi hívek társfelelőssége vagy a homoszexuálisok befogadása – nem merülnek fel, vagy nem ugyanilyen mértékben merülnek fel Afrikában, Ázsiában vagy akár Kelet-Európában. De ma egyetlen szakadás sem fenyegeti jobban az egyházat, mint az egyházból kilépők rejtett skizmája. Mit üzen a Szentlélek az Egyháznak? Nincs kétség afelől, hogy Péter utódja, ez a politikai érzékkel és lelki tisztánlátással rendelkező, képzett jezsuita, az utolsó erejével is arra fog törekedni, hogy olyan állapotba hozza az Egyházat, hogy az képes legyen a mai világban Krisztust hirdetni.

A pápa menetrendje

2023
Április 28-30: Látogatás Magyarországon.

Augusztus 1-6: Ifjúsági Világnap (WYD) Lisszabonban (Portugália).

Szeptember 23: Látogatás Franciaországban, Marseille-ben (Bouches-du-Rhône).

→ Október 4-20.: A püspöki szinódus rendes közgyűlése a szinodalitásról szóló szinódus keretében.

2024
Ősz: a szinódus zárása.

Írta: Rachel Notteau
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: lepelerin.com