Immár katolikus videóbloggerként tért vissza Hodász András, aki korábban a Papifrankót és a papságot is elhagyta. Most új csatornát indított Aeternum néven. “Az Aeternumon többek között spiritualitásról, az Istennel való kapcsolatról, az örökkévalóságról, az örökkévaló értékekről lesz szó. Hodász András meghívott vendégeivel igyekszik bekapcsolódni a társadalmi párbeszédbe.” -írják.
A vélemény szabad, a tisztelet kötelező. Érdemes újra megtanulnunk az igazi vitakultúrát Magyarországon. -hangsúlyozza, aki első videójában a csatorna miértjéről beszél, és a katolikusokhoz is van néhány szava.
“Hiszem és vallom továbbra is, hogy Isten hűsége örök és éppen ezért nem tudunk elszakadni Tőle. Az utóbbi hónapok történései ellenére is megtartottam a hitemet. Továbbra is hiszem, hogy szerető Isten teremtett minket, és továbbra is számomra a Biblia az élet forrása és az életem tanítómestere.”
A második videójában Füzes Ádámmal (aki korábban szintén pap volt) arra keresi a választ, hogy hova tűntek a keresztény hívek? “Illúzió, hogy mi vagyunk a kereszténység bástyái” -állítja és vitatja.
Médiamissziós munkáját sokrétűen tervezi, a közösségi média valamennyi csatornáján kívül, a fiatalok által igen kedvelt Discord szerveren is elérhető.
Sok sikert Hodász András!
Jakab Johanna Júlia
2023. november 10. at 18:35
Örülök, hogy ugyanazt a hiteles katolikus embert látom és majd hallgathatom,akit eddig is.
Isten hozott kedves András!
Zsolt Kovacs
2023. november 11. at 08:50
Mindenesetre elgondolkoztató miért vállt meg töle a Szemlélek kereszteny magazin. Idézet a Telex-röl:
“nem az a baj, hogy Hodász András meleg, de a homoszexuális cselekedeteket az egyház bűnnek tartja, emberileg viszont továbbra is segítik egykori kollégájukat.” … a cikk beszmól róla,hogy meleg párkapcsolatban él.
Ezek után döntse el mindenki mennyire jópéldával jár elöl és mennyire hiteles katolikus.(Én hatalmas vesztességnnek tartom). Bövebben:
“https://telex.hu/belfold/2023/08/03/hodasz-andras-szemlelek-keresztenyseg-homoszexualitas-parkapcsolat
Josefayerbrider
2023. november 11. at 21:34
INRI,
nam jó az, ha valaki a “modern-nemvallásosos-tudományos-pszichlógus” -okra hallgat erkölcsi kérdésekben…Jobb ha monoteista létére a vallásának papjához fordul. Mert az erkölcsi kérdésekben eligazítja. Ha katolikus forduljon katolikus paphoz ilyetén kérdéses estekben. Pl. Magyarországon Pál Feri atyához. Ha meg nem (monteista) vallásos az illetö akkor mindegy kihez fordul, akkor mindegy, hogy az a “tudományos-szexuális-tanácsadó-pszichológus” milyen valláshoz NEM tartozik.
Nagybátyám egyszerü paraszt ember volt. Azt mondta: Minden emberben van homoszexuális hajlam=képesség. Legalább 1- %-ban. Zárt intézményekben, ahol hónapokon, éveken át azomosnemüek vannak összezárva ez a képesség felerösödik. (Ilyenek -szélsöséges esetben a szerzetesrendek is-, a katonaság, börtönlakók, hosszú a világtól elzárt kiküldetések stb.) Ha ki is gyakorolják a nemi reflexeket (közösen egymást kielégítik) az ott élök egymásal, akkor ez a képesség az 1%-os szintröl megugorhat 40 söt több, mint 40%-os szintre is az egyének nemi életének esetében.
Nem a hermafroditákról=kétnemünek születettektöl van szo, az egy nagyon ritka eset. Számukat 0,0012% és 1 % közöttire teszik minden élveszületésre. Pl. a 84 milliós Németországban az évi 750 ezer újszülöttböl kb. 200 gyereknek vannak kétféle nemi szervei. Ez 0,0015% -a az ujszülötteknek. Honnan akkor az a nagy vita a homoszexualitásról? Ezeket az embereket kíanságuk szerint orvosilag egynemüvé tehetik. Senki nem ítélheti el öket és nem is teszi azt németországban sem.
A képesség és a készség befolyásolja nagy mértékben a NEM ketnemünek született ember meleggé válását. Mivel a nemi örömök kiváltásának nem feltételei az erkölcsi alapkövetelmények -batartása vagy be nem tartása, mert azok ignorálásával is adott körülmények között a nemi örömök kiválthatóak lesznek az érinett egyének számára…
KÉPESSÉG
Képesség az, az öröklötten magunkkal hozott lehetőség, ami gyakorlás révén készséggé alakítható. A kamasz fiú (vagy lány) 10-13 korára képes a szexuális refklexeinek felismerésére és azok müködésbe hozatalára stimulálással, hogy kiváltsák a nemi kielégülést. Majd mind a fiúk ezt meg is teszik. Azonban a baj az, ha ezt mások segítségével éri el. Ha felnött férifi (vagy nö) segíti ehez, akkor az pedofil büncslekmény, de ez is kihat arra, hogy a gyerek homoszexuális készsége kialakuljon. Ha vele egykorú azomos nemüvel közösen végzik el, az szintén homoszexualis hajlamokat ilyen keszséget gyakorolhat be vele. Ami aztán kihat a felnött korára is. Ilyenkor a képesség begyakorolt készséggé alakulhat, amit reflexszerüen is megélhet nek az érinett felek akkor is ha azonos nemüek.
KÉSZSÉG
Öröklött adottságaink révén, képesek vagyunk egy folyamat a végrehajtására, és ezt a folyamatot annyira begyakoroljuk, hogy a tudatosság kikapcsolásával, automatikusan meg tudjuk tenni. Ilyen a járás, a beszéd, az úszás, Mindenki ismeri azt az érzést, amikor elkezdünk valamit tanulni (írás, olvasás, tánc), akkor uj és nehézkesen megy.
Többnyire, mivel különbözö gyakorlatokkal irányítható reflexek-ként müködik a serdülökori szexhajlam, a körülmények nagyban befolyásolják azt. A serdülökorban ért hatás kihat az egész életre, és készséggé alakul-hat át.
A kamszkor végére a férfi és a nö már elsöprö nagy százalékban hajlandó lesz az ellenkezönemüekkel való személyes szexélmény utáni vágyódásra és annak begyakorlására. A legjobb és legszerencsésebb, ha akkor választott párjával aztán késöbb házasságot is köt égy életen át boldogságban a vallásuk szerint (a saját erkölcsük szerint is bünmentesen élnek nemi éltet is) élnek…A házasság kisebbik része a szex. Max. 40 %-ot tesz ki abban. Azonban ha ez alá süllyed tartósan a közös szex akkor az aktívabb megcsalja majd a másikat és a 100% házasság rámegy. A házasság 60%-át a kölöcsönös tisztelet, szerelem, azonos érdekldési kör, és szerencsés esetben az azonos vallás alapozza meg és ez képessé teszi a sírig való boldog örök hüségre is..
Akik nem a katolikus egyház erkölcsi tanítása szerinti házasságra, hanem valami másra vágynak azokra az alábbi „A HÁZASSÁG TAGADHATATLAN TERMÉSZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI“ címü katolikus állásfoglalások nem vonatkoznak, éljék meg hálószobatitkaikat úgy ahogyan egyéb erkölcsi és szokásjog alapján azt megélni akarják (ezt mindenki a felnött emberek ezirányú szabadságának tiszteletbentartása mellett is privát ügynek kell tekintse, de kéretik, hogy ne hivatkozzanak az érintettek a katolikus tanításra, semmilyen tekintetben sem):
A házasság elsösorban erkölcsi kérdés. A romai katolikus házasság pedig egyértelmüen szabályozott. Lásd az alanti katolikus házassági szabályozást:
A házasság jelentöségéröl szóló Megfontolások a katolikus egyházban (ezek az 5700 éves zsidó bibliai parancsolati elözményekre és a 2000 éves keresztény katolikus egyház tanítására hívják hívják fel a figyelmet, azok számára, akik a katolikus egyház tanítása szerinti házasságra vágynak.)
II. János Pál pápa az alulírott bíboros prefektusnak 2003. március 28-án adott kihallgatás alkalmával a Kongregáció rendes ülésén elfogadott jelen „Házassági Megfontolásokat“ jóváhagyta és közzétételét elrendelte.
Kelt Rómában, a Hittani Kongregáció székházában, 2003. június 3-án, Lwanga Szent Károly és társai vértanúk emléknapján, Josef Ratzinger bíboros prefektus Angelo Amato SDB silai c. érsek, titkár
A HÁZASSÁG TAGADHATATLAN TERMÉSZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI
Bibliai idézet: Szent Pál apostol, Romaiaknak irt levél elsö fejezet (amelyben az apostol hivatkozik az ösi ószövetsegi férfi és nö közötti házassági szabályok örök-érvényes voltára).
“24Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. 25Isten igazságát hamissággal cserélték fel, s inkább a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt, aki mindörökké áldott. Ámen. 26Ezért szolgáltatta ki őket Isten a saját gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. 27A férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött ocsmányságot. De meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét. 28Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe. 29Tele is vannak mindenféle gonoszsággal, hitványsággal, kapzsisággal, ravaszsággal, tele irigységgel, gyilkossággal, vetélkedéssel, ármánykodással, rosszindulattal. 30Megszólók, rágalmazók, istengyűlölők, gyalázkodók, fennhéjázók, kérkedők, agyafúrtak, szüleik iránt engedetlenek, 31értetlenek, hitszegők, lelketlenek, könyörtelenek. 32Bár fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki effélét művel, méltó a halálra, mégis ilyeneket tesznek, sőt a tetteseknek még helyeselnek is.”
A katolikus egyház tanítása a házasságról:
Az Egyháznak a házasságról és a nemek komplementaritásáról szóló tanítása olyan igazságot ad elő, ami a helyesen gondolkodó értelem számára nyilvánvaló és a világ minden nagy kultúrája által elismert. A házasság emberi személyek nem akármilyen együttélése. A házasságot a Teremtő alapozta meg, s határozta meg természetét, lényeges sajátosságait és célját. Semmiféle ideológia nem tudja kitörölni az emberi szellemből annak bizonyosságát, hogy a házasság csak két különnemű személy között létezik, akik a maguk kölcsönös és kizárólagos személyes odaadásukkal törekszenek személyes közösségükre. Így kölcsönösen tökéletesítik egymást, hogy együtt tudjanak működni Istennel új életek nemzésében és nevelésében.
A házasság természetes igazságát a teremtéstörténet bibliai elbeszéléseiben lévő kinyilatkoztatás megerősíti, de az ősi emberi bölcsesség is mondja, s magának a természetnek a hangja is hallható benne.
A házasságra vonatkozó teremtői tervnek három alapvető adata van, melyekről a Teremtés könyve beszél.
Az első: az ember, Isten képmása, „férfinak és nőnek teremtetett” (Ter 1,27). A férfi és a nő mint személyek, egyenlőek, mint nemileg különbözőek, egymás kiegészítői. A szexualitás egyrészt biológiai valóság, másrészt az emberben magasabb szintre, a személy szintjére emelkedik, ahol a test és a lélek egyesül.
A második: a házasságot a Teremtő alapította mint olyan életformát, amelyben megvalósul a személyeknek az a közössége, melynek feladata a nemi képesség gyakorlása. „Ezért az ember elhagyja atyját és anyját, feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy testben lesznek.” (Ter 2,24)
A harmadik: Isten a férfi és a nő egyesülését meg akarta ajándékozni azzal, hogy különleges részt ad nekik teremtő művében. Ezért megáldotta az embert és az asszonyt e szavakkal: „Legyetek termékenyek és sokasodjatok” (Ter 1,28). A Teremtő tervében a nemek egymást kiegészítése és a termékenység tehát a házasság intézményének természetéhez tartozik. Ezen felül a férfi és a nő közti házastársi egyesülést Krisztus szentségi méltóságra emelte. Az Egyház tanítja, hogy a keresztény házasság a Krisztus és az Egyház közti jegyesi szövetség hatékony jele (vö. Ef 5,32). A házasságnak e keresztény értelme nem hogy csökkentené a férfi és a nő házastársi egyesülésének mélységesen emberi értékét, hanem megerősíti és biztosítja azt (vö. Mt 19,3–12; Mk 10,6–9).
Nincs semmi alapja annak, hogy hasonlóságokat vagy akárcsak távoli analógiákat lehetne megállapítani az egyneműek együttélései és Istennek a házasságra és a családra vonatkozó terve között. A házasság szent, a homoszexuális kapcsolatok viszont ellenkeznek a természetes erkölcsi törvénnyel. A homoszexuális cselekedetek ugyanis „kizárják a nemi aktusból az élet ajándékát. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.
Gyerekadoptálás tilalma fontos a melegeknél: Amint a tapasztalat bizonyítja, a kétneműség hiánya akadályokat állít a gyermekek normális fejlődése elé, akik esetleg az ilyen együttélések részesévé válnak. Nincs alkalmuk megtapasztalni az anyaságot vagy az apaságot. Gyermekeket örökbefogadással bevinni homoszexuális együttélésekbe erőszakot jelent e gyermekekkel szemben, abban az értelemben, hogy kihasználják kiszolgáltatottságukat azáltal, hogy olyan környezetbe helyezik őket, mely nem támogatja teljes emberi fejlődésüket. Az ilyen gyakorlat súlyosan erkölcstelen lenne, és nyílt ellentmondásba kerülne azzal az elvvel, amelyet az ENSZ gyermekek jogairól szóló nemzetközi konvenciója is elismer, mely szerint minden esetben a gyermek mint gyengébb és védtelen fél érdekét kell előnyben részesíteni.
A társadalmi rendet boritja fel a melegek házasságanak elismerése:
A társadalom a házasságra épülő családnak köszönheti fönnmaradását. Amennyiben a homoszexuális együttéléseket törvényesen elismerik, ennek szükségszerű következménye a házasság újrameghatározása. A házasság olyan intézménnyé válik, melyet lényegében elismer a törvény, de elveszíti lényeges kapcsolatát a kétneműséghez kapcsolódó összetevőkkel, mint például az életadás és a nevelés feladata. Ha a két különböző nemű személy házassága a törvény szempontjából csupán a lehetséges házasságok egyik formája lenne, a házasság fogalma változna meg radikálisan a közjó igen nagy kárára. Amennyiben a homoszexuális együttélést jogilag analógnak tekintik a házassággal vagy a családdal, az állam önkényesen jár el és ellentmondásba kerül sajátos kötelességeivel. A homoszexuális együttélések törvényesítésének igazolására nem lehet hivatkozni a személy tiszteletére és a személy hátrányos megkülönböztetésére. A személyek közötti megkülönböztetés vagy egy társadalmi igény illetve elismerés megtagadása csak akkor elfogadhatatlan, ha az igazságossággal ellenkezik. Megtagadni a házasság társadalmi és jogi státusát olyan életformáktól, melyek nem házasságok, s nem is lehetnek azok, nem ellenkezik az igazságossággal, épp ellenkezőleg, az igazságosság követelménye.
Értelmesen a személy jogos autonómiájának elvére sem lehet hivatkozni. Való igaz, hogy az egyes polgárok szabadon folytathatnak tevékenységeket, melyekkel érdekeket szolgálnak, s e tevékenységek általában beilleszkednek a szabadság általános polgári jogaiba; azonban ettől nagyon különbözik az, hogy olyan tevékenységek, melyek a személy és a társadalom fejlődésére nem pozitív hatásúak, az állam részéről sajátos és minősített törvényes elismerést nyerhessenek. A homoszexuális együttélések még távolabbi analógiás értelemben sem teljesítenek olyan feladatokat, melyek miatt a házasság és a család sajátos és minősített elismerést érdemel. Ellenben nyomós érvek szólnak amellett, hogy az ilyen együttélések ártalmasak az emberi társadalom egészséges fejlődésére, főként ha egyre nagyobb mértékben fordulnak elő a társadalom egészében. …Az Egyház tanítja, hogy a homoszexuális személyek iránti tisztelet semmiképpen nem vezethet a homoszexuális magatartás jóváhagyásához vagy a homoszexuális együttélések törvényes elismeréséhez. A közjó követeli, hogy a törvények ismerjék el, támogassák és védelmezzék a házassági együttélést mint a társadalom alapvető sejtjének, a családnak alapját. A homoszexuális együttélések törvényes elismerése vagy azok házassággal való azonosítása nem csupán egy deviáns magatartás jóváhagyását jelentené, azzal a következménnyel, hogy a mai társadalom egy modelljévé teszi, hanem alapvető értékeket is elhomályosítana, melyek az emberiség közös örökségéhez tartoznak. Az Egyház nem teheti meg, hogy ne védelmezze az ilyen értékeket az emberek és az egész társadalom javára.
II. János Pál pápa az alulírott bíboros prefektusnak 2003. március 28-án adott kihallgatás alkalmával a Kongregáció rendes ülésén elfogadott jelen Megfontolásokat jóváhagyta és közzétételét elrendelte.
Kelt Rómában, a Hittani Kongregáció székházában, 2003. június 3-án, Lwanga Szent Károly és társai vértanúk emléknapján
Josef Ratzinger bíboros prefektus Angelo Amato SDB silai c. érsek, titkár