„Vissza kell térnünk Názáretbe”

Ma, a Szent Család ünnepén, a názáreti ház felé fordul a keresztény ember. Szűz Mária, Szent József és Jézus felé. Napjainkban ennek az ünnepnek talán még fontosabb üzenete van, mint korábban, hiszen sokan megkérdőjelezik a házasság, a család hagyományos fogalmát. Nem véletlen, hogy a keresztény egyházak és zsidó felekezetek épp az adventi időszakban adtak ki közös nyilatkozatot – megerősítve a hagyományos értékrend fontosságát.

Szent II. János Pál pápa Familiaris consortio kezdetű, negyven évvel ezelőtt megjelent apostoli buzdításában a názáreti család oltalmát kérte a családokra, majd így folytatta:

„Isten titokzatos terve szerint ugyanis Isten Fia sok esztendőn át e családban élte rejtett életét. Ezért ez a Család az összes keresztény családok példája és ősmintája.”

Közel harminc évvel később XVI. Benedek pápa Názáretben zárta le a korábban meghirdetett Család Évét, megáldotta a Család Nemzetközi Központja alapkövét, s a Szent Család városában 2009. május 14-én bemutatott szentmisén így fogalmazott:

„Remélem, hogy zarándoklatom e stációja az egész Egyház figyelmét Názáret városára irányítja. Miként VI. Pál pápa mondotta, vissza kell térnünk Názáretbe, hogy újra meg újra szemléljük a Szent Család – minden keresztény család modelljének – csendjét és szeretetét. Itt, Mária, József és Jézus példáján megtanulhatjuk jobban értékelni a család szent voltát, mely Isten tervében egy férfi és egy nő életreszóló hűségére alapszik, melyet megszentel a házastársi szövetség és Isten ajándékaként nyitott az új életek előtt. Mennyire szüksége van korunk férfiainak és nőinek arra, hogy újra elsajátítsák ezt az alapvető igazságot, amely a társadalom alapja, és mennyire fontos a házaspárok tanúságtétele az érett lelkiismeretek formálásához és a szeretet civilizációjának építéséhez!”

Öt évvel ezelőtt született apostoli buzdításában (Amoris laetitia) Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy „minden család előtt megjelenik a názáreti család ikonja”, majd néhány oldallal később ezt írta:

„Keresztényként nem mondhatunk le a házasság bemutatásáról azért, hogy ne sértsük a jelenkori érzékenységet, hogy divatosak legyünk, vagy az erkölcsi és emberi romlás láttán el ne fogjon a kisebbrendűségi érzés. Ebben az esetben megfosztanánk a világot azoktól az értékektől, melyeket fölkínálhatunk, és fel is kell kínálnunk.”

Több mint hetven évvel ezelőtt, 1948. augusztus 8-án, a magyar katolikus püspöki kar körlevelet adott ki, amelynek mellékletében szép „családfelajánlási ima” olvasható. A körlevelet és az imát Mindszenty József bíboros-hercegprímás írta. Nehéz időben született ez a szöveg; a diktatórikus eszközökkel berendezkedő ateista hatalom a keresztény értékek kisöprését, az Egyház térdre kényszerítését tűzte ki célul. A mai ünnepre időzítve ezt az imát közöljük újra:

„Jóságos és irgalmas Isten, családunk és annak testi, lelki javait mindenható védelmedbe ajánljuk; áldj meg minket, ahogyan a názáreti Szent Családot megáldottad.

Szeretett Jézusunk! Te rejtett életed példájával és tündöklő erényeiddel megszentelted azt a családot, amelyben éltél. Emlékezzél meg arról, hogy a mi közösségünk is a te családod, hiszen neked szenteli és neked ajánlja fel magát. Oltalmazz minket, szabadíts meg minket a veszélyektől, siess segítségünkre minden szükségünkben, adj állhatatosságot, hogy téged szeressünk; segíts, hogy hűségesen szolgáljunk neked a földön és örökké dicsérhessünk a mennyben.

Boldogságos Szűz Mária, aki Karácsony éjjelén szerető szívedre ölelted az isteni Kisdedet, kérj számunkra kegyelmet, hogy úgy tudjuk szeretni Jézust és egymást, ahogyan te szeretted isteni Fiadat és tiszta jegyesedet. Földi anyánk mellett te légy mennyei Édesanyánk és közbenjárónk drága Gyermekednél.

Szent József, a Szent Család feje és az isteni Kisded hűséges őrzője, légy a mi kis otthonunknak is feje, és vedd atyai pártfogásodba családunkat. Légy közbenjárónk minden szükségünkben és segíts, hogy amint te hűséges voltál a karácsonyi éjben és a menekülésben, mi is hűségesek maradjunk az Úr Jézushoz a kísértések és szenvedések megpróbáltatásaiban. Amen.”

[Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei. III. Bp., é.n., 111-112.]