Vasárnapi ráhangoló: Gyökereink Krisztusban – az egyetlen sziklaszilárd pont

Heiter Robert Gottfried atya a próféta, Jeremiás szavain keresztül mutat rá arra, hogy életünkben – bármilyen bizonytalanul alakuljon is – létezik egy örök és biztos viszonyítási pont: maga Isten. A prédikáció központi gondolata, hogy sokan a jobb megélhetés vagy karrier reményében elhagyják szülőföldjüket, gyökereiket, de az igazi kapaszkodót nem a világi körülmények, hanem az isteni bizalom jelenti. Jeremiás példázata a „víz mellé ültetett fáról” arra figyelmeztet, hogy csak akkor maradhatunk folyamatosan „zöldellők”, ha a gyökereinket mélyen Istenbe eresztjük – mint szilárd, megtartó alapba.

A prédikáció rávilágít, hogy a „sivatag homokjába” (azaz múló emberi ígéretekbe) vetett remény gyakran csupán átmeneti megoldást jelent. Az egyetlen maradandó mérce, amihez viszonyíthatjuk életünket, és ami sosem inog meg, maga Krisztus, az Isten élő Igéje. Ha őbele gyökerezünk, bárhová is sodorjon az élet, mindig velünk marad, és képes bennünket fenntartani, megtartani. A prédikáció üzenete, hogy valódi stabilitást és hiteles döntéseket akkor hozhatunk, ha a transzcendensbe vetjük bizalmunkat, s ezáltal a mindennapokban is megéljük az örök és változatlan isteni szeretet megtartó erejét.

Az elmélkedést Heiter Róbert Gottfried szepetneki plébános atya mondta.

Készült olvasóink és a sorozat lelki kísérőinek támogatása révén. Hasonló értékes tartalmakért, kérjük, támogassa a Zarándok.ma szolgálatát.