Varszegi Asztrik Nepszava Egyedi

Várszegi Asztrik: a német minta félelmet kelt

Hogy látják a kelet-európai egyházi vezetők a szinódusi utat és az egyházi reformtörekvéseket? Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát szerint gyakran kritikával és félelemmel tekintenek ezekre, és mindjárt meg is indokolja meglátását.

Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát az egyházi zsinati folyamatot látva nagyon attól tart, hogy Magyarországon egy hasonló helyzetben nem egyedül az egyházi vezetés hozná meg a döntéseket. A német katolikusok példája megrémít bennünket, még ha nem is ismerjük a valós helyzetet, mondja a volt pannonhalmi főapát a Népszavának adott interjújában. Majd hozzáteszi, hogy azt látni, hogy a keresztény értékek megkérdőjeleződtek, ugyanakkor a szexualitással, a cölibátussal, az azonos neműek kapcsolatával és az LMBTQ személyekkel kapcsolatos, eddig érzékenynek tartott kérdések lettek fontosak.

Ezek a kérdések félelmet keltenek Magyarországon, és ugyanez igaz Közép- és Kelet-Európa nagy részére is –, folytatja a volt főapát.

„Mindezekre a kérdésekre adott válaszunk összefüggésben áll azzal is, hogy mi hogyan éljük meg nemzeti hovatartozásunkat. Nem egyszerű élethelyzetünk pedig egyik oka lehet félelmeinknek és értetlenségünknek. A posztkommunista országokban az emberek nem kapkodják el a reformokat, így pedig mindenre később reagálnak. A mi világunk még mindig el van szigetelve a világ más részeitől, ezért mi a más földrészeken élő katolikusok gondjait sem ismerjük”

– jelenti ki önkritikusan Várszegi.

„Magyarországon még mindig magunkkal hurcoljuk a történelmi (feudális) és népi egyházi hagyományainkat, ezért nem látjuk, hogy milyen sokszínű változások várnak az Egyházra, és nem vesszük észre, hogy mennyire összetett lett a minket körülvevő világ.”

A magyar püspökök “egy hullámhosszon” vannak Ferenc pápával

A 76 éves Várszegi Asztrik évtizedekig dolgozott a rendszerváltás után Magyarországon a magyar mentalitás kvázi fordítójaként a magyar és a külföldi egyházak közötti párbeszédben. A nagy befolyással és gazdag hagyományokkal rendelkező Pannonhalmi Bencés Főapátság főapátjaként segédpüspöki rangban volt az 1990-es években a Magyar Püspöki Konferencia főtitkára. E minőségében mindig is szorgalmazta az Egyház politikai pártoktól való függetlenségét, és emiatt sokan támadták – mondta el az interjúban. Mint kiderült, az Egyház nem tudott a függetlenség útján járni, a kommunista diktatúra bukása után más útra lépett.

A rendszerváltás utáni politikai változások során az egyház és az állam hol közelebb, hol távolabb került egymástól. Manapság nemcsak a katolikus, hanem a többi történelmi egyház is szoros kapcsolatban áll az állammal – folytatta a segédpüspök, majd anélkül, hogy az Orbán-kormányt megemlítette volna, arra emlékeztetett, hogy ha nem jelöljük meg, hol vannak a határok, akkor a célok összekeveredhetnek. Várszegi meglátása szerint a magyar püspökök egy hullámhosszon vannak Ferenc pápával, és ugyanúgy gondolkodnak a háborúról, a békéről és a gazdasági válságról, még ha némelyikük más szavakkal is fogalmazza meg álláspontját.

Fordította: Frick József
Forrás: katholisch.de

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük