Vajon megállnak annál, hogy az üres templomot gyújtják fel?
Európában növekszik a keresztényellenes támadások száma
A lángoló nantes-i gótikus Szent Péter és Szent Pál székesegyház képei bejárták a világsajtót, de a franciaországi templomokban keletkezett más gyanús tűzesetek általában ritkán érik el a nemzetközi sajtó ingerküszöbét.
A Párizsban működő Kereszténygyűlölet Megfigyelőközpont (Observatoire de la Christianophobie) 2010 óta vezet nyilvántartást a franciaországi és más országokbeli keresztényellenes cselekményekről. 2017 óta hónapról hónapra interaktív térképen rögzíti ezeket az eseményeket, amelyeket hat csoportba oszt: gyújtogatások, erőszakos támadások és gyilkosságok, vandalizmus, lopások, robbantások és emberrablások.
A nantes-i tűzeset óta eltelt néhány nap alatt máris történt pár, kevesebb nyilvánosságot kapott eset: Bretagne-ban tönkretettek egy keresztet és letörték a corpust, egy auxerre-i templomban összekaszabolták a festményeket és Montaud-ban lefejeztek egy Szűzanya-szobrot.
A statisztikák azt mutatják, hogy naponta három ilyen esemény is történik Franciaországban, amelyről néha úgy beszélnek, mint „az Egyház legidősebb leányáról”, hiszen Klodvig frank király 496-ban vette fel a keresztény hitet. Ez a szám akár magasabb is lehet, mert nem tartalmazza azokat a tűzeseteket, amelyeknél az okot nem tudják meghatározni.
Az amerikai Acton Institute kutatási igazgatója, Samuel Gregg szerint az események ilyen özöne az utóbbi két évben már arra kényszerítette a francia hatóságokat és kormányzati vezetőket, hogy nyíltan foglalkozzanak az egyre nyilvánvalóbb problémával. Így például Emmanuel Macron elnök és az új miniszterelnök, Jean Castex világosan és határozottan foglalt állást a nantes-i gyújtogatással kapcsolatban.
Ha csak az elmúlt két év adatait nézzük (1063 esemény 2018-ban és 1052 esemény 2019-ben), úgy tűnik, hogy a szám stagnál, de a 2008-2019 közötti időszakot elemezve kiderül, hogy a növekedés 285%-os volt – ez az adat már Ellen Fantinitől származik, aki a Bécsben működő, Európai Keresztényekkel szembeni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpont (Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe – OIDACE) igazgatója. Fantini elmondta, hogy a támadások sokasodása nem korlátozódik Franciaországra, de a hivatalos európai adatokhoz nehéz hozzájutni.
„Sok európai ország nem közöl statisztikákat a keresztényellenes incidensekről, sőt, sokan nem is vezetnek ilyen nyilvántartást. Az is gond, hogy gyakran az egyházi felelősök sem jelentik az eseteket, csak eltakarítják a károkat és túllépnek az ügyön – jelentette ki Fantini. – Amelyik viszont közöl adatokat, ott láthatóan növekednek a számok. Az Egyesült Királyságnak az EBESZ-hez (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) benyújtott adatai szerint például 2017-ről 2018-ra megduplázódtak a számok, és tudomásunk van arról, hogy az esetek Spanyolországban, Németországban és Svédországban is sokasodnak.”
Fantininek feltették azt a kérdést, vajon miért nő ennyire a támadások száma. Így felelt: „Nehéz erre válaszolni, mert gyakran nem ismerjük az elkövetők identitását, sőt ideológiai motivációját sem. Néha világos az elkövetés oka, máskor találgatnunk kell. Ahogyan a radikalizálódó mozgalmak mind létszámban, mind erejükben, intenzitásukban erősödnek, úgy lesz egyre több támadás a templomok ellen. Minden csoportnak megvannak a maga sajátos mozgatórugói. A templomok képviselhetik számukra a tekintélyt, a hagyományt, a homofóbiát, a férfiuralmat, a keresztény Nyugatot stb. Az iszlamisták más okokból támadnak, mint az anarchisták. De mindegyik csoport napról napra aktívabb. Sajnos, a templomok könnyen támadhatók, sebezhetőek – napközben nyitva állnak, és alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek biztonsági őrizettel.”
Fantini a védekezés leghatékonyabb módjának a helyi cselekvést tartja. Így például a „Védd a templomodat” mozgalom keretében katolikus fiatalok éjszakánként járőröznek, hogy békésen megakadályozzák vagy jelentsék a vandalizmust.
Samuel Gregg elmondta, hogy természetesen a francia püspökök is rendszeresen tárgyalnak a problémáról az állami hatóságokkal, és kérik, hogy készüljön biztonsági terv a templomok megvédésére. Nagy kihívást jelent, hogy a templomokat nem lehet múzeumi tárgyként elzárni, nyitva kell legyenek, hiszen a katolikusok bejárnak imádkozni.
Az üldözött keresztények támogatására létrehozott Nasarean.org nevű alapítvány alapítója, Benedict Kiely atya kijelentette, hogy „a katedrálisoknak megfelelő védelmet kell kapniuk a polgári hatóságoktól, és a templomok vagy vallási tárgyak elleni támadásokat aszerint kell kezelni, amik azok valójában: gyűlölet-bűncselekményként. Mi pedig hangosan fel kell emeljük szavunkat, nem maradhatunk csendben, és vezetőinknek bátraknak kell lenniük”.
A jövőről elmélkedve, Fantini a következőket mondta:
„Hogy a helyzet mennyivel lesz rosszabb, az attól függ, milyen határvonalat szabnak maguknak az aktivisták. Vajon megállnak annál, hogy üres templomokat gyújtanak fel? Vajon megelégszenek azzal, hogy szobrokat fejeznek le? Ami biztos: a mai európai és amerikai helyzet alapján nemigen bízhatok abban, hogy a dolgok a közeljövőben jobbra fordulnak”.
A rövidített fordítást készítette: Solymosi Judit
Forrás: CNA
