Ferenc papa Urbi et orbi aldasa

Urbi et Orbi, a legnagyobb áldás a Földkerekségen

Balázsáldás, járműáldás, időjárás-áldás, a Katolikus Egyház sokféle különleges áldást ismer. De ezek közül egyik sem ismerős világszerte annyi ember számára, mint az „Urbi et Orbi” apostoli áldás, melyet a pápa az évente két alkalommal, húsvétvasárnapon és karácsonykor megtartott hagyományos szertartással oszt. A szertartás menete a történelem során többször is változott.

Róma, mint „minden templom anyja és feje”

A középkorban alakult ki a manapság már a legismertebbek közé számító egyházi ritus. Az áldás neve arra az akkoriban kialakult igényre utal, hogy a pápa legyen a világ kereszténységének vezetője. Az „Urbi et Orbi” nem mást jelent, mint „A városnak és a világnak”. Az idézet a pápa címtemplomának, a Lateráni bazilikának homlokzatán látható „omnium urbis et orbis ecclesiarum mater et caput” feliratból származik, amelynek jelentése „a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje”.

A pápák már jóval a modern kommunikációs csatornák megjelenése előtt szerettek volna minden hívőhöz szólni. Ezért, annak érdekében, hogy lehetőleg minél több hívőt elérjenek, régebben sokkal gyakrabban, az egyházi évben szereplő minden nagy ünnep alkalmával osztottak Urbi et Orbi áldást. A hívők megáldása a Vatikán állam 1870-es elfoglalásáig a mai Vatikánon kívül eső pápai bazilikák ú.n. benedikciós (kb. „áldásosztó”) erkélyéről történt, ahonnan látni lehetett a hívők sokaságát.

Ma az áldásosztás a vatikáni Szent Péter székesegyház központi erkélyéről, évente két alkalommal, húsvétkor és karácsonykor történik. Ez alól csak az kivétel, amikor a pápa a megválasztását követően első alkalommal jelenik meg a hívőknek és adja rájuk az apostoli áldást. Szent VI. Pál vezette be azt a jelentős újítást, hogy az egyház legnagyobb ünnepei alkalmával a latin nyelvű áldást a nemzeti nyelveken mondott húsvéti, illetve karácsonyi jókívánságokkal is kiegészítette. A több tucat nyelven mondott üdvözlet hagyományát Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápa is követte. Ferenc pápa ezt a hagyományt azonban már nem követi, de elődeihez hasonlóan az áldást ő is kiegészíti egy rövid beszéddel.

Áldás a tévében, a rádióban és az interneten keresztül

Az áldásosztás hagyományának egy további fontos változása XII. Piusz pápa nevéhez fűződik. A pápa 1939-ben jelentette ki, hogy lehetőséget kell adni arra, hogy az áldásban ne csak a Szent Péter téren összegyűlt hívők részesüljenek, hanem az egész világon a rádiókészülékeket hallgató hívek is. Az áldás tévés közvetítését Szent II. János Pál pápa kezdeményezte 1985-ben, manapság pedig már az új kommunikációs csatornán, az interneten keresztül is látható.

Az áldás érvényességének meghatározása különleges jelentőséggel bír, ugyanis az Urbi et Orbi áldás vétele teljes bűnbocsánatot eredményez. Ennek feltétele természetesen az, hogy –, ahogy ezt az egyház nevezi – a bűnök alól való teljes feloldozás többi feltétele is teljesüljön, azaz például, hogy a hívek a bűnöknek ténylegesen ellentmondjanak. További feltétel, hogy a híveknek az áldás előtt vagy rövid időn belül utána részesülniük kell a bűnbánat és az eucharisztia szentségében is, mint ahogy a pápa szándékaira is imádkozniuk kell. Végül pedig az is elengedhetetlen, hogy a pápai áldást figyelemmel kövessék, mindegy, hogy személyesen a Szent Péter téren vagy otthon a televízión keresztül.

Az Urbi et Orbi áldás szövege

Pápa: Sancti apostoli Petrus et Paulus, de quorum potestate et auctoritate confidimus, ipsi intercedant pro nobis ad Dominum.

A szent apostolok, Péter és Pál, akik hatalmában és tekintélyében bízunk, járjanak közben értünk az Úrnál!

Hívek: Ámen.

Pápa: Precibus et meritis beatæ Mariæ semper Virginis, beati Michaëlis archangeli, beati Ioannis Baptistæ, et sanctorum apostolorum Petri et Pauli et omnium sanctorum, misereatur vestri omnipotens Deus et, dimissis omnibus peccatis vestris, perducat vos Iesus Christus ad vitam æternam.

Boldogságos mindenkor Szűz Mária, Szent Mihály arkangyal, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Pál apostolok és az összes szentek érdemeiért és közbenjárására irgalmazzon nektek a mindenható Isten, bocsássa meg bűneiteket, és vezessen el Jézus Krisztus az örök életre!

Hívek: Ámen.

Pápa: Indulgentiam, absolutionem et remissionem omnium peccatorum vestrorum, spatium veræ et fructuosæ pœnitentiæ, cor semper pœnitens et emendationem vitæ, gratiam et consolationem sancti spiritus, et finalem perseverantiam in bonis operibus tribuat vobis omnipotens et misericors Dominus.

Minden bűneitek elengedését és feloldozását, a bűnbánat méltó gyümölcseit és lehetőségét, bűnbánatra mindenkor kész szívet, életetek megjobbítását, a Szentlélek vigasztaló kegyelmét, s végül a jó cselekedetekben való végső állhatatosságot adja meg nektek a mindenható és irgalmas Isten!

Hívek: Ámen.

Pápa: Et benedictio Dei omnipotentis, Patris, et Filii, et spiritus sancti, descendat super vos et maneat semper.

És a mindenható Istennek: az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek áldása szálljon le rátok, és maradjon veletek mindenkor!

Hívek: Ámen.

Fordította: Frick József
Forrás: katholisch.de

Kapcsolódó tartalom

  • Búcsús rangra emelte a csíksomlyói pápai szentmisén való részvételt Jakubinyi György érsek

    Mivel idén a csíksomlyói pünkösdszombati 453. fogadalmi búcsú június 8-án, szombaton lesz, egy héttel a pápalátogatás után (a ferences atyák ezt már meghirdették), ezért a csíksomlyói pápalátogatás napját (…) is fogadalmi búcsúnak nyilvánítom, hogy a pápalátogatás zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának – áll a gyulafehérvári érsek pápalátogatással kapcsolatos, január 21-én kiadott körlevelében a…

  • Jézus keresztsége és a Lélek kenete a mi életünkben – Lelkesítő

    Bartha Angéla testvér a Lelkesítő új epizódjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a „keresztény” szó nem pusztán megnevezés, hanem identitás: Krisztushoz tartozást és felkent mivoltunkat jelenti. Az első keresztényeket Antiochiában nevezték így, és a kifejezés eredete a „felkenésre” is utal – arra a kenetre, amelyet keresztségben és bérmálásban mi magunk is megkapunk. Az epizód…

  • Hodász-ügy

    Egy nap se telt el, s Hodász András atya szombati írása „végigszáguldott” az interneten. A hazai médiának különösen azon része foglalkozott behatóan az írással, amely köztudottan nem éppen barátságosan – sőt: olykor kifejezetten ellenségesen — bánik az Egyházzal. Alig egy nap leforgása alatt az atya írásából ügy lett. Az alábbiakban megfogalmazok egy olyan kérdést, amelyet,…

  • Néhány gondolat a megbocsátásról

    A megbocsátás nem könnyű dolog, hiszen mélyek tudnak lenni a sebek, melyeket a másik embernek okozunk. Természetesen, emberi természetünkből adódóan követünk el hibákat, és sokszor talán nem is gondoljuk, hogy cselekedeteinkkel mennyire megbántottuk a számunkra fontos személyt. Ez már a Jézus korában is mindennapi dolog volt, ezért gyakran tanítja az Úr is a helyes magatartásra…

  • Szent Charles-Eugéne De Foucauld – Szentek élete

    Szent Charles-Eugéne De Foucauld – remete *Strasbourg, Franciaország, 1858. szeptember 15. + Tamanrasset, Algéria, 1916. december 1. Franciaországban, Strasbourgban született 1858. szeptember 15-én. Hatévesen árva maradt, a nagyapja nevelte. Strasbourg-i és nancyi diákévei alatt elveszítette hitét. Légionárius, alhadnagy lett, de fegyelmezetlensége miatt 1881-ben elbocsátották. Hamarosan visszanyerte rangját, s egy 8 hónapos szaharai hadjáratban kitűnt bátorságával….

  • 3 jel arra, hogy jól döntöttünk

    A megkülönböztetés folyamatában a meghozott döntést közvetlenül követő időszakra is oda kell figyelnünk, hogy észrevegyük a döntés helyességét megerősítő vagy azt cáfoló jeleket. Loyolai Szent Ignác három ilyen jelet emelt ki: a belső örömöt és békét – amelyek a lelki vigasztalás állapotához tartoznak -, illetve a döntés végrehajtásának egyfajta könnyedségét. Amikor az életben fontos döntések elé nézünk, Loyolai Szent…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.