Tiltakozik a lengyel püspöki kar az iskolai hitoktatás visszaszorítása ellen
A lengyel püspöki kar újólag tiltakozik az iskolai hitoktatás visszaszorítása ellen, és támogatja a kezdeményezést, hogy minden diáknak kötelező legyen hittant vagy etikát tanulni.
A lengyel kormány 2025-ben hozott határozata értelmében a 2025/26 tanévtől kezdve a hittanórák száma heti kettőről egyre csökkent, az órákat a tanítási idő kezdetén vagy végén kell tartani, a kapott érdemjegy pedig nem számít bele a tanulmányi átlagba. Erre reagálva a lengyel püspöki kar 2025 augusztusában nyilatkozatot adott ki, amelyben az iskolai hitoktatást a diákok, illetve szüleik számára biztosított alkotmányos jognak nevezte.
A Lengyel Püspöki Konferencia és a Katolikus Iskolák Tanácsa 2011 óta minden tanítási év kezdetekor megrendezi az Edukációs Hét (Tydzień Wychowania) nevű fórumot, ahol az ifjúság nevelésével kapcsolatos témákkal foglalkoznak. 2025 augusztusában ekkor, a XV. Edukációs Hét alkalmával tette közzé válaszát a Püspöki Konferencia a kormány hitoktatást érintő intézkedéseire. Nyilatkozatában kiállt amellett, hogy az iskolai hitoktatás alkotmányosan biztosított jog a hívő diákok, illetve szüleik számára, az új szabályozást pedig a lengyel hívőkkel szembeni diszkrimináció és intolerancia kifejeződéseként értékelte. A püspökök kiemelték, hogy korunkban, amikor az érzelmi stressz, az agresszió és a függőségek egyre súlyosabb problémaként jelentkeznek az ifjúság körében, a vallás iskolai jelenlétének nemcsak nevelő, hanem terápiás és megelőző szerepe is van. A vallásoktatás – írták – segít az értékrend kialakításában, és önfegyelemre, valamint a döntésekért való felelősségvállalásra tanít. Kérték az iskolákat, hogy azoknak a diákoknak, akik nem vesznek részt vallásoktatásban, biztosítsanak értékes etikaórákat, mivel „az olyan oktatás, amely nem érinti az ember lelki dimenzióját, felszínes és hiányos”.
Egy év telt el azóta, és most, 2026. augusztus 24-én a Püspöki Konferencia elnöksége újra megszólalt a témában, és kiadta „Az ifjúság többet érdemel” című deklarációt. Ebben az elnökség ismételten leszögezi, hogy „az iskolai hitoktatás nem az Egyház privilégiuma”, hanem „alkotmányos jog”, amelynek alapja „a lelkiismereti szabadság, és a szülők azon joga, hogy gyermekeiket saját hitük szerint neveljék”. Továbbra is sérelmezi a vallásoktatásra hátrányos intézkedéseket, és elvárja, hogy haladéktalanul visszaállítsák a hittanórák megfelelő helyzetét, valamint kezdődjenek érdemi tárgyalások a vallási közösségek képviselőivel. Kifejti, hogy a hittanórák nem csak a hívő diákoknak szólnak, hanem a nem hívő diákoknak is segíthetnek jellemük formálásában, és abban, hogy jobban megértsék hazájuk és Európa történelmét éppúgy, mint a művészetek és az irodalom vallási tárgyú alkotásait.
A cikk a hirdetés után folytatódik…
Az Elnökség az új generációk jövőéért érzett felelősségtől áthatva “erőteljesen támogatja azt a polgári kezdeményezést, amely minden diák részére iskolai tantárgyat – hittant vagy etikát – biztosítana életének értékalapú szemlélettel való megalapozásához. A fiataloknak szükségük van olyan térre, ahol felelősségről, emberi méltóságról, becsületről, szolidaritásról, közösségi életről beszélgethetnek. Az értékalapú nevelés nem ellenkezik a pluralitással: éppen ellenkezőleg, lehetővé teszi, hogy a különbségek ellenére párbeszédet folytassunk és közösséget építsünk.”
“Az Ifjúság többet érdemel” deklaráció a hitoktatás kérdésein túl röviden kitér a kormányzat által kötelezően bevezetett új Egészségtan tantárgyra is, amely a szexualitásra vonatkozó ismeretek oktatását is magában foglalja (bár az utóbbi témakörrel foglalkozó órákon egyelőre nem kötelező a részvétel). A Püspöki Konferencia elnökségének állásfoglalása szerint „a szexualitással a házasság és a család viszonylatában kell foglalkozni, mivel ez szolgálja az emberiség valódi javát”, valamint aggályosnak találják, hogy „hiányzik annak világos megfogalmazása, hogy a házasság egy férfi és egy nő egyesülését jelenti.”
Bővebben lásd: Episkopat.pl, InfoVaticana, Catholic World Report, The Tablet, SME.sk, Tydzień Wychowania
INRI,
Nyilatkozatai alapján Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) 2022-ig volt elnöke akár a liberális pártcsalád vezetője is lehetne. Mára a Tusk államfö és az ö lengyel kormánya 2026-ban a szociáldemokrácia-progressziv szárnyával és az ujbalodali párttal is koalicióban van. Az uj baloldal pártja (Nowa Lewica) szerint nem elég, hogy csak egy hittanorára csökkentik a heti kettö hittanórát az iskolában, hanem a végső céljuk a hittanórák teljes kiszervezése az iskolák falai közül mivel szerintük a vallás nem közügy, hanem magánügy. Persze ez a tizparancsolat több pontjának teljes tagadását is jelenti. Mert szerintük nincsenek mindenkire érvényes erkölcsi normák. Ebben teljesen egyet értenek a Nyilt Társadalom elveivel…Lásd googl! Söt azzal szorosan összekapcsolódnak. A „nyilt társadalom“ alapelve: „Az a gondolat, hogy léteznek olyan természetes egységek, mint a nemzetek vagy nyelvi, faji csoportok, teljes egészében fiktív=kitaláció” – vallja Karl Popper a nyilt társadalom kiagyaloja. Aki primitívnek és törzsi eredetűnek, politikailag pedig reakciósnak=legyözendönek tartja a nemzeti, etnikai=egynyelvü társadalmi csoportközösség, illetve vallási csoportközösséghez való tartozást. Ezzel szemben a valóság egészen más mutat, ha ma körülézünk a világban. Ma kb. Hétezer olyan nyelv van amit kisebb társadalmi közösségek beszélnek, 17.000 népcsoprtban,195 országban. Az emberiség 90%-a ebböl 100 nyelvet használ naponta. Az emberiség 73%-a három vallásban (keresztény 33%, iszlám 25%, hindu 15%, ateista-agnosztikus-Istentagado 17%). A maradék a törzsi-nemzeti-családi vallásoktol eltekintve Buddhista. Kisebb vallások pedig 4200 féle is van. A zsidó vallás szerint „az egész világ az egyik oldalon állt ( bálványimádó volt), Ábrahám pedig egyedül a másik oldalon.” A zsidó Ábrahám a bizonyíték arra számukra, hogy egyetlen embernek is igaza van az Egyisten ismeretében a többi emberi vallások tévedésével szemben. Ugyanezt vallja a katolikus egyház is: „Menjetek be a szük kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Máté 7:13-14). A keresztény teológia szerint a kis létszám nem a tévedés, hanem a hűség jele is lehet (a „kicsiny nyáj”). A II. Vatikáni Zsinat a Nostra aetate iratában kijelenti, hogy a katolikus egyház szentként tiszteli, ami a más vallásokban is szent. Pl. nem keresztény vallások (iszlám, a buddhizmus vagy a hinduizmus) sokszor szent dolgokat tanitanak. A kereszténység nincs (volt-van-lesz) zsidóság nélkül…vallotta volt kardninál König osztrák biboros érsek…hiszen a keresztény katolikus vallás az ószövetségi mozes öt könyvére épül, akik meg a zsidó Jézus feltámadsának tanúi és hirdetöi voltak azok kezdetben mind zsidók voltak…elsö kis csoport a 12 anlafabéta zsidó hálasz jezusi tanitványok voltak azok.
Nyilatkozatai alapján Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) volt elnöke akár a liberális pártcsalád vezetője is lehetne. Nehány példa:
Europai néppárt: Sokan kritikaként fogalmazzák meg, hogy a modern Európai Néppárt mára nagyrészt szekularizálódott, és a kereszténydemokráciától elmozdult a liberális irányba. A nyugat- és észak-európai tagpártok (pl. a német CDU, az ír Fine Gael, vagy az osztrák ÖVP) megszavazták vagy támogatják a saját országaikban az azonos neműek házasságát és azok gyermek-örökbe-fogadását (mert szerintük két férfi házassága meg egy örökbe fogadott „kisgyerek-ük“ az egy békés és jó család). Ebben is a klasszikus nyugat-európai és észak-európai liberális pártokkal sok más liberális célokkal egyetemben egytértenek.
Klasszikus Kereszténydemokrta Néppárt: Értékrendjük központjában a hagyományos családmodell áll (a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata), elutasítják például az azonos neműek házasságát és azok gyermekörökbefogadását, és kiemelt fontosságúnak tartják az üldözött keresztények nemzetközi védelmét.
Osli mosolygos madonna könyörögj érettünk.