Perui stratégia: a vallási turizmus fejlesztése a pápa ott töltött évei nyomán
A Vatikán hivatalosan is bejelentette: XIV. Leó pápa 2026. november 6–17. között apostoli útra indul Uruguayba, Argentínába és Peruba. A látogatás különleges jelentőségét az adja, hogy XIV. Leó pápa (Robert Prevost) perui állampolgár (is), és közel két évtizedig szolgált misszionáriusként és püspökként Peruban, ahol a tervek szerint november 11–17. között tartózkodik.
Peru ezt a látogatást nem csupán egyszeri eseményként kezeli – adja hírül az EWTN Egy állandó nemzetközi zarándoklati úticél kiépítésének első lökéseként kívánja hasznosítani, ami hosszú távon fellendítheti majd a helyi gazdaságot.
A szakmai előkészületek részeként augusztus 3-án megrendezték az Első Szakosított Vallási Turizmus Konferenciát, amelyet a Perui Nemzeti Turisztikai Kamara (CANATUR) és a Vallási Turizmus Világhálózata szervezett.
A stratégia középpontjában a „XIV. Leó pápa útjai” elnevezésű turisztikai útvonal megerősítése áll, amely a pápa perui püspöki és pasztorális működésének észak-perui helyszíneit köti össze, azaz turisztikai útvonallá szervezi a pápa perui éveinek (2015–2023) emlékhelyeit. Az útvonal négy régiót érint: Lambayeque, Piura, La Libertad és Callao. Kiemelt szerepet kap Chiclayo (Lambayeque régió fővárosa): itt található a Szűz Mária-székesegyház, a Béke Királynője-kegyhely, a motupéi kereszt, valamint több, a pápa által látogatott plébánia és zarándokhely.
A projekt 2025 júliusában indult, és 2025 szeptemberében hivatalosan is bemutatták; 29 turisztikai attrakciót és 10 kiegészítő helyszínt foglal magában. Megvalósításának költségeire az állam magas – egyes források szerint kb. 150 millió dollár értékű – támogatást irányzott elő. A látogatás hozzájárulhat a perui identitás megerősödéséhez és a lelki megújuláshoz.
A vallási turizmus fejlesztése nemcsak a templomokat és kegyhelyeket érinti, hanem a teljes helyi közösség számára előnyös lehet. A zarándokok helyben költekeznek: szállást, étkezést igényelnek, kézműves termékeket vesznek, múzeumokat látogatnak, esetleg még hosszabb ideig tartózkodnak az adott helyszínen. Az ilyen beruházások megtérülése rendszerint kiemelkedő. Egy zarándok állítólag akár 10%-kal is több bevételt generálhat, mint a hagyományos turista.
A szakemberek szerint a kihívás abban rejlik, hogy a pápa látogatását ne egyszeri eseményként, hanem precedensként és kezdőpontként értelmezzék, azaz Peru nemzetközi vallási turisztikai célponttá váljon. Ebben fontos vonzerő lehet Peru azon egyedülálló sajátossága, amelyet a katolicizmus és az andokbeli kultúrák természetes ötvöződése jelent.
Peru tehát a pápalátogatást hosszú távú gazdasági és spirituális stratégia részeként kezeli: a „XIV. Leó pápa útjai” útvonal kiépítésével, állami és magánszereplők összehangolásával, valamint a helyi közösségek bevonásával a cél egy fenntartható, nemzetközi zarándoklati úticél létrehozása.
A projektet nem övezi egyöntetű lelkesedés. Az ADERS Peru júliusi elemzése több strukturális kockázatra hívja fel a figyelmet. Az északi országrészeknek modern, hatékony és elérhető árú légi közlekedésre van szükségük. Ez azonban önmagában nem elegendő: ha a földi vendéglátó infrastruktúra (utak, vendéglátás, víz- és csatornázás, digitalizálás és információ stb.) nem megfelelő minőségű, és főleg nem tart lépést a látogatók számának várható növekedésével, az kizárja a tartós idegenforgalmi fejlődést.
A The Catholic World Report cikke alatt kommentet író pap más szempontú kritikus megközelítéssel így fogalmaz: „XIV. Leó pápa nyomában. Jól olvastam? Mikor avatták szentté Leót? … Itt bőven van anyag egy heves támadásokkal teli vitához. A közvetlen világi előny Peru bevétele és az ottani turizmus fellendülése. A közvetlen lelki hátrány pedig a személyi kultusz veszélye.”
