Az Aleteia hírportál olvasóinak kiküldött exkluzív „Vatikáni levélben” a Vatikáni Hírügynökség részéről Camille Dalmas foglalta össze a III. Károly brit uralkodó koronázási szertartásán történő katolikus részvételt.
Pietro Parolin bíboros, a Szentszék államtitkára (külügyeinek irányítója) képviseli Ferenc pápát III. Károly brit király 2023. május 6-i koronázásán – jelentette be a Vatikán. A 16. század óta ez lesz az első alkalom, hogy egy bíboros részt vesz egy brit király koronázásán a londoni Westminster apátságban.
Nem Ferenc pápa „második embere” lesz az egyetlen magas rangú katolikus képviselő, hiszen Vincent Nichols bíboros, Westminster érseke is részt vesz a székesegyházban tartott szertartáson. Az Egyesült Királyságba április 13-án kinevezett apostoli nuncius, Miguel Maury Buendia italicai címzetes érsek is jelen lesz.
Röviddel a hivatalos koronázás után, amelyet Justin Welby canterburyi érsek végez, Nichols bíboros várhatóan megáldja az új királyt más protestáns és ortodox vezetőkkel együtt, ezeket a szavakat intézve az új uralkodóhoz: „Isten árassza rád kegyelmének gazdagságát, őrizzen meg szent félelmében, készítsen fel a boldog örökkévalóságra, és fogadjon majd be halhatatlan dicsőségébe.”
A szertartás során azonban egyetlen katolikus sem szerepel az 50 kitüntetett feladatot ellátó személy között – ellentétben zsidó, szikh és hindu személyiségekkel, akik a koronázási jelvényeket, a hatalom attribútumait fogják átnyújtani.
A hit védelmezője
Az anglikán egyház legfőbb kormányzójaként III. Károly megkapja a „Fidei Defensor” – a hit védelmezője – címet, amelyet X. Leó pápa adományozott VIII. Henrik királynak 1521-ben. Tizenkét évvel később, 1533-ban Henrik királyt az egyházi beleegyezés nélküli válása és újra házasodása miatt VII. Kelemen pápa kiközösítette.
Válaszul VIII. Henrik 1534-ben egyházszakadást (szkizmát) idézett elő azáltal, hogy az angol parlamentnél elérte, hogy „az anglikán egyház egyedüli legfőbb fejének” őt tekintsék. A Rómával való kapcsolatokat 1536-ban hivatalosan megszakították, de I. Mária uralkodása alatt helyreállították. Mária 1553. október 1-jei koronázása volt az utolsó olyan szertartás, amelyet katolikus érsek – Stephen Gardiner akkori winchesteri püspök – végzett. Ezt megelőzően bíboros utoljára I. Mária skót királynővé történő koronázásán volt jelen 1542-ben.
Ettől kezdve a katolikusokat több évszázadon keresztül a nemzeti közösség ellenségének tekintették, és sokáig, egészen a 20. század végéig nem engedték be őket az anglikán templomokba. A katolikusellenesség másik jele volt az, hogy 1901-ig, VII. Edward koronázásáig az új királynak nyilvánosan meg kellett tagadnia az átlényegülést (transzszubsztanciáció). Ezzel a gyakorlattal később felhagytak.
A legutóbbi alkalommal, II. Erzsébet királynő 1953-as koronázásakor egyetlen katolikus sem lépett be a bazilikába. William Godfrey érsek, az akkori, a reform óta az első apostoli nuncius részt vett a Westminster apátságba tartó körmenetben, de nem ment be oda. Az akkori westminsteri érsek, Bernard Griffin bíboros nem vett részt, de a szertartást megelőző napon misét celebrált a királynőért.
II. Erzsébet uralkodása hozzájárult az anglikánok és katolikusok közötti viszony enyhüléséhez, különösen a II. vatikáni zsinat után. Az Egyesült Királyság és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok csak 1982-ben álltak helyre.
A felkenés katolikus eredete
A szertartás egyik legfontosabb pillanata a felkenés, amelyet a canterburyi érsek végez, miközben a térdszalagrend négy lovagja eltakarja a közönség elől a felkenés szent aktusát. Ekkor a canterburyi érsek felkeni az uralkodót a fején, mellkasán és kezein, a tekintetek elől elrejtve. A május 6-án használandó olajat III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka szentelte fel március 4-én a jeruzsálemi Szent Sír-templomban.
Történelmileg a felkenést I. Adrianus pápa engedélyezte az egyesített Anglia egyik első királyának, Offa merciai királynak fia, Ecgfrith számára 787-ben, aki az első keresztény felszenteléssel megkoronázott angolszász király volt. A gyakorlat a 10. században vált szokássá.
Ferenc pápa a Szent Kereszt két darabkáját ajándékozta az új királynak, aki azt kérte, hogy illesszék bele azokat a koronázási szertartás során használt ezüstkeresztbe. A Szentszék tudatta, hogy ez a pápa szándéka szerinti ökumenikus gesztus volt.
Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: Aleteia
