Örömünnep Chicagóban

XIV. Leó pápa szülővárosa zajosan ünnepli híres szülöttének pápává választását.

Az Aleteia egyik fiatal szerkesztője, Theresa Civantos Barber szintén chicagói. Cikkében a pápa chicagói gyökereit idézi fel.

„Mint mindenki az egész világon, egyfolytában azon gondolkodtam, vajon honnan fog származni a következő pápa. Országok sora villant fel az agyamban, a hozzájuk kapcsolódó dél-amerikai, afrikai, ázsiai és európai bíborosok neveivel. De Észak-Amerika nem volt közöttük. A világ még nem áll készen egy egyesült-államokbeli pápára – gondoltam. Ez még párszáz évig nem fog megtörténni. Az én életemben biztosan nem.”

„Nos, még soha életemben nem voltam boldogabb attól, hogy milyen nagyot tévedtem. A 267. pápa nem csak hogy észak-amerikai, hanem pontosan az én szülővárosomból való!”

A hírek szerint a város egészen megvadult az örömtől. Özönlenek a városvezetők és a helyi médiumok gratulációi és szeretetet árasztó üdvözletei, mindenki tudja, hogy a pápa a White Sox baseball csapatnak szurkol, és amikor hazalátogat, megáll egy chicagói stílusú pizzára Aurelio bárjánál. A helyiek örömükben azon viccelődnek, hogy pápájuk még taníthat egyet s mást az olaszoknak a pizzakészítésről.

XIV. Leó gyermekkoráról is terjednek a hírek. Akik az évtizedekkel ezelőtti kisfiút ismerték, úgy mesélik, már akkor meg lehetett jósolni, hogy minden adottsága megvan ahhoz, hogy pápa legyen. A gyerek már 6-7 évesen tudta, hogy pap szeretne lenni. Amíg a többiek rabló-pandúrosat játszottak, addig ő fehér ruhával leterített egy asztalt és „misézni” kezdett. Teljes komolysággal, egyáltalán nem játékból. Színes, édes Necco ostyákkal még áldoztatott is.

„Állandóan azzal cukkoltuk – mesélte a pápa bátyja, a nyugalmazott iskolaigazgató John, aki Illinois államban él -, hogy egy szép napon majd pápa lesz. A szomszédok is ezt mondogatták. Eltelt hatvan év, és lám.”

Egy volt osztálytársa így emlékezett:

„Ő volt az iskolában minden papnak és apácának a büszkesége. Mindenki tudta, hogy különleges.”

2015-ben az akkori Prevost püspök bérmálta bátyja katolikus iskolájában a gyermekeket, és misét is celebrált. Az iskola büszkén emlékszik ezekre a pillanatokra a pápának küldött üzenetében:

„Ki gondolta volna, hogy a mi kis iskolánk a chicagói Canaryville-ben egy napon ilyen mély kapcsolattal kötődik majd a Vatikánhoz?”