Napi ráhangoló: Pünkösd, a legnagyobb ünnep az Atyaisten szemszögéből
Húsvét 7. hete, szerda
„Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.”
Isten a föld porából, e világ anyagából alkotta Ádámot, de azzal, hogy orrába lehelte az élet leheletét, Istenre képes lénnyé tette, aki öntudatlanul bár, de részesült Isten Szentlelkéből. Pünkösdkor pedig már úgy közölte velünk a Szentlelket, hogy benne kinyilatkoztatta szentháromságos isteni életét, és ebbe az életbe emelt be minket is. Milyen kár, hogy ezek után a Pünkösd csak harmadrangú ünnep az életünkben! Pedig az Atyaisten szemszögéből éppen hogy Pünkösd a legnagyobb ünnep, az igazi Karácsony, hiszen ekkor születtünk az ő gyermekeivé, valóságos kis Krisztusokká; s az igazi Húsvét, amikor meghalva a bűnnek a Szentlélekben új életre támadtunk.
Nem a világból valók vagyunk, mégis a világban élünk, s ez a világban való létünk sincs a Szentlélek nélkül. Hiszen nemcsak az efezusi egyház elöljáróira érvényes, hogy a Szentlélek rendelte őket testvéreik szolgálatára, hanem minket is a Szentlélek küld a ránk bízottakhoz. A házasság szentségében férj és feleség arra kapnak küldetést, hogy a szeretet állandó Pünkösdjét ajándékozzák egymásnak és gyermekeiknek. A pap a szentmisében, az igehirdetésben és minden szentségkiszolgáltatásban a Szentlelket hívja és őt közvetíti a híveknek. A szerzetes pedig, aki fogadalmai által a Szentlélek tulajdonává válik, prófétai odaadásán keresztül ragyogtatja fel Pünkösd titkát. A világban való létünk tehát nem áll ellentétben istengyermeki, szentlelkes életünkkel, hiszen magának a létezésnek is pünkösdi struktúrája van.
Imádság
Urunk Jézus, tölts el bennünket Szentlelkeddel, aki a kapocs Isten és miközöttünk, s egyben kapocs köztünk és a világ között is, amely Isten ajándéka. Add, hogy a Lélekben szemléljük a teremtést, benne értékeljük a világ javait, s benne várjuk az új eget és az új földet, melyet megígértél nekünk.
Készült Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Új Magasság és Mélység c. könyve alapján.
A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.
INRI,
az, hogy a vilagi kormányok mely napokat teszik meg münkaszüneti napnak nem sokat mond el az ünnepröl magáról…Németben osztrákban a katolikus templomokban lehet olyan éves kalendáriumot kapni ahol a katolikus-veng. ref., moszlim, zsido söt hindu ünnepek is fel vannak tüntetve…Jelenleg a jeersztény ünnepek köré vannak az állami münkaszüneti napok szervezve de ez már lassacskán nem sokáig lesz igy…Mert az önkormányzatokban és a kornányokban is egyre több másvallású avagy munkáspárti-szocialista-ausztromarxista-engelszista-ateista-zöld-liberális-közeléstávolkeleti ateista politikus is nyer választásokat és politikai poziciókat kap…Azok meg majd eldöntik, hogy közpénzzekkel mely vallást mennyire támogatják, vagy melyek legyenek állami munkaszüneti napok az egyházi és vallási vagy nyilt társadalmi ünnepnapok közül (pl. társadalminemi orientácio szerint is?)
Melyik nagyobb? Ünnep? `Karácsony, husvét, pünkösd?
Na azokbol több is van:
Főünnepek és parancsolt ünnepek:
január 1. Szűz Mária, Isten anyja (Újév)
január 6. Urunk megjelenése (Vízkereszt)
március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese
március 25. Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)
Húsvét
Urunk mennybemenetele
Pünkösd
Szentháromság vasárnapja
Krisztus Szent Teste és Vére (Úrnapja)
Jézus Szentséges Szíve (Úrnapját követő péntek)
június 24. Keresztelő Szent János születése
június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok
augusztus 15. Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)
augusztus 20. Szent István király
október 8. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
november 1. Mindenszentek
Krisztus, a mindenség királya (Krisztus Király)
december 8. A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
december 25. Urunk születése (Karácsony)
továbbá a helyi fővédőszent és templomunk felszentelésének évfordulója.
A legnanygyobb ünnep számomra, az az elsöáldozásom volt. Amire mintegy csodára emlékszem 7 évesen hatvan évvel ezelötttörtént…Anyukám, apukám, nagyszüleim testvéreim osztálytársaim, papunk, kántorunk, korusunk egyházközségünk apraja nagyja velem ünnepeltek. Én voltam a “kiskirály”. Mert elöször szentáldoztam akkor. Jezussal találkoztam ott valóban. Az ünnepi mise után a Rieberger néni trabális sváb aszony népvisletben ragyogo mosolyra fakadva mondta: “Itt föztem nektek cukros kakaót az üstben a plebánia udvaron finom édes igyatok aranyoskáim…kis menyasszonyok és völegények…Bodtito május van..Orgona illat a pelbenáia kertben…”
Azután hallottam és tanultama többi nagy ünnepröl is…Mind egyforma boldogitoak lettek nekem ezután…
OSLI OSOLYGS MADONNA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK.