Napi Rahangolo 2025.07.12 szombat

Napi ráhangoló: A próbatétel kegyelme – az ígéret beteljesülése a veszteségen keresztül

Évközi 14. hét, szombat

Ter 49,29-32;50,15-26a; Mt 10,24-33

Ne féljetek! Ellene szegülhetünk-e Isten akaratának? Ti gonoszat terveltetek ellenem, de Isten jóra fordította azt, hogy felmagasztaljon engem, amint most látjátok, és sok népet megmentsen”

Ábrahám, Izsák és Jákob közös tapasztalata volt, hogy miután az Úr áldásában részesültek, s kezdtek volna beleszokni, Isten egy hirtelen mozdulattal mintha elvette volna tőlük mindazt, amiben ígéretei megvalósulni látszottak. Hasonló helyzetet mindnyájan átéltünk már, ha részt vettünk valamely műben, amellyel Isten dicsőségét akartuk szolgálni. Megtapasztaltuk az Úr vonzását, és feleltünk is rá; jelet kaptunk, amely megmutatta, mit kell tennünk, s erre buzgón neki is láttunk megvalósítani az Úr akaratát. Majd egyszerre csak azzal kellett szembesülnünk, hogy Isten magunkra hagyott, kivette a kezünkből, amit előzőleg adott, sőt mintha ellenünk fordította volna azokat, akiket szolgáltunk. Ilyenkor tanácstalanság, sőt félelem vesz erőt rajtunk, s már-már kezdjük azt hinni, hogy az egykori ígéret tévedés, érzékcsalódás volt csupán.

Ám ha nem hagyjuk elhalványulni bensőnkben azt a csodálatos látomást, amelyben Isten kinyilatkoztatta számunkra ígéretét, ha ragaszkodásunk nem gyöngül akkor sem, ha az ígéret megvalósulásáról alkotott elképzelésünk romba dől, ha akkor is megvalljuk Jézust az emberek előtt, ha üldözés jár érte, akkor megízleljük, hogy ő velünk van, s az ő Atyja minden szál hajunkat számon tartja. Hiszen az örömhír lényege éppen az, hogy nem kerülünk távol az ígéret beteljesülésétől és magától az Istentől azáltal, hogy látszólag vereséget szenvedünk, éppen ellenkezőleg: pontosan a veszteségen és a halál elszenvedésén keresztül részesülünk áldásban és olyan lelki termékenységben, amely túltesz legmerészebb álmainkon is.

Imádság

„Ne féljetek!” – ezt mondja József testvéreinek, s ugyanezt mondod Te is, Urunk Jézus, méghozzá háromszor egymás után a mai Evangéliumban. Hálát adunk Neked, hogy a nekünk szóló ígéret már nem egy földre vonatkozik, hanem az isteni életben való részesedésre, s kérjük kegyelmedet, hogy az Isten ügyéért való munkálkodás s az ennek során elszenvedett üldöztetések, megpróbáltatások közepette egyre jobban egyesüljünk Veled.


A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.

Válasszon egy vagy több listát
Listák
Adatkezelési hozzájárulás

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. INRI,
    Lasd Ma´té evangeliuma 10, 25- “Ne féljetek az emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!
    És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is a pokolba taszíthatja.
    Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél!
    Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.”
    József az egyiptomi alkirály-ként sok mindenkiért volt felelös beosztásban. Hogyan álljunk a felelös beosztásban levö emberekhez? Azok mindenhol vannak. A legdurvább diktaturákban is. Az atieista radikális aktivisták/neomarxista áljókodó fehérkesztyüs dialektikus materialista (lélek)gyilkosok között is. Meneküljünk ki elölük a világból? Várjuk a megváltó halált? Nekünk magyaroknak vannak ezzel kapcsolatos személyes élményeink…1948-1989 között söt a gyurcsány_bajnai korszakbol (2002-2010) is. Aki nem csakis a 10 parancsaolat lefaragása (radikális aktivista szalámi taktika-lásd saul Alinszky 12 pontját=mindig csak a mozesi 10 parancsaolat egy kicsit jobban való áthágása) által akar parancsaolgatni azzal együtt müködhetünk…Aki pedig nem azzal pedig kerülni kell az azonosolás bármely formáját.
    Jézus szeretet-tervét leghatékonyabban a családban lehet végrehajtani. Azokhoz vagyunk elöször rendelve. Elsö a ferfj és feleség sirig tartó közös boldog szentmiseünneplö hüsége…Az fog felvirágozni. A szentmise és szentáldozás közösségében a nagy családban. Vagy sokkal lelki/erösebb emberek számára fenáll a “ferences derü utja” is…Az ilyen embereknek 10 X erösebbnek kell lenniuk az egyszerü halandóknal, mert “egyedül vannak”.
    Itt egy példa ahogyan a ferencesek vezetöje látja 2023-ban: Legyünk a világra nyitott és gondoskodó közösség! – Interjú részlet Massimo Fusarelli ferences generálissal
    Magyar Kurier Nézőpont – 2023. június 6., kedd
    Ma hogyan folytatják a ferencesek a békemissziót?
    – Az igazságosság és béke ügyét szolgáló szervezetünkön keresztül is jelen vagyunk számos országban. A múlt hónapban Srí Lankán voltam, ahol virágzik a korrupció, erőszak uralkodik. A ferences testvérek az emberek mellett állnak, és nem csak a templomokban. Ott vannak a tüntetéseken is, hogy kiálljanak az emberi jogok mellett, a korrupció ellen. A Fülöp-szigeteken és Mexikóban is küzdenek a szerzeteseink a korrupció és a kábítószer-kereskedelem ellen. Kockázatot vállalnak ezzel, voltak, akiket megfenyegettek, és el kellett jönniük onnan. Brazíliában, Amazóniában új házat nyitottunk, hogy az őslakos népek mellett álljunk, akiket a központi kormányzat el akar pusztítani, hogy megszerezze a földjeiket. Nem alkotunk hadsereget, de más egyházi szereplőkkel együtt jelen vagyunk ezekben a küzdelmekben. Tavaly jártam a mexikói Tijuanában, láttam az erőszak, a drogok, a prostitúció világát… Csak akkor értjük meg ezt a hatalmas embertömeget, amely a Mexikót az Egyesült Államoktól elválasztó fal felé özönlik, ha a saját szemünkkel látjuk a körülményeiket. A ferences testvérek házat nyitottak ott olyan, pszichés betegséggel küzdő emberek számára, akik egyébként az utcán halnának meg… .Haiti, Kuba, a kongói Kivu tartomány – ahol a nyugati szerzésvágyat kiszolgáló, elfelejtett háború dúl –, Mianmar… Sok helyet mondhatnánk, ahol jelen vagyunk. Az emberek szenvednek, egész népek szenvednek, és a szerzetes testvérek igyekeznek ott lenni közöttük.
    – Mit jelent a ferencesek számára az, hogy jelen vannak a perifériákon?
    – 2009-ben azt kérték az elöljáróim, hogy vegyek részt egy új közösség elindításában Róma keleti peremvidékén, ahol a legtöbb migráns él. (Megjegyzésem/ayerbrider: a migránsok 80%-a moszlim, aki fél a keresztény missziótól/abban látja személyiségi jogait, ha a keresztény képek/jelképek nincsenek körülöttük/ezért sok nekik átadott nyugati plebánáiráol azokat a keresztény szimbolumokat kiüritik, hogy a moszlim migráns ott jol érezze magát/ezt azért tulzásnak tartom/nemmás ez mint önfeladás, nem helyes, söt együttmüködnek ebben a neomarxista balos helybeli pártokkal is, akik stratégiája lett, hogy a menekültekkel/gyorsitot szavazati joggal/állampolgársággal mint leendö választoikkal szavaztatják meg magukat a bennszülöt nyugati keresztény hivekkel szemben??!! kérdésem: oda nem megy ferences missziós, ahol egy-egy plebánia megürül és nincsen papja? nem inkábbott lenne a helye?) a cikk itt folytatodik: Nyitottunk egy kis házat, és ott voltunk közöttük, különösen a családok mellett állva. Róma központjában születtem és nőttem fel, s azzal, hogy kimentem a városom peremére, más nézőpontból láttam Rómát. Más hallani róla, és más ott élni, osztozni az emberek sorsában, kapcsolatban lenni a város rengeteg nehézséggel küzdő részével. Kimenni a periféria és ott élni azt jelenti számunkra, hogy megváltoztatjuk a nézőpontot. Sürgető szükség van erre, de nagyon nehéz, számunkra is. A Fülöp-szigetek egy déli szigetén évente húsz tájfun söpri el a gyakorlatilag papírból épült picinyke házakat és a bárkákat, mégis nagyon lelkes szerzetestársakat láttam ott.
    A jelenlét a periférián megváltoztatja az embert.
    Nem könnyű, nem mondom, hogy minden ferences örömmel szalad a peremvidékekre, de vannak, akik igen, és ők segítenek, hogy lépéseket tegyünk a nézőpont megváltoztatása felé.”
    osli mosolygos madonna könyörögj éretünk