Napi Rahangolo 2026.11.15 vasarnap

Napi ráhangoló: A múlandó és az örökkévaló értékek

Évközi 33. vasárnap

Péld 31,10-13.19-20.30-31; 1Tessz 5,1-6; Mt 25,14-30

„A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel! Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál!”

Sajnos, manapság a keresztények körében is a csalfa báj és a múlékony szépség lett a legnagyobb érték… Az örök szépségre és az el nem múló kedvességre – a lelki tisztaságra, ártatlanságra – egyre inkább vakok vagyunk. Jellemző, hogy valójában mit szeretünk abban, akit szeretünk. Ha külső tulajdonságait csupán, akkor azt szeretjük benne, ami elmúlik. Ha Istenhez fűződő kapcsolatát, hűségét, kitartását, akkor azt szeretjük benne, ami örökkévaló. Ahhoz, hogy valaki olyan emberi életet éljen, mint a mai Olvasmányban említett családanya, hit, remény és szeretet szükséges, mert csak ezek őrizhetik meg szorgosnak és fáradhatatlannak.

Már az is nagy figyelmeztetés, hogy mi maradt fenn eddig az emberi történelemből, a letűnt nemzedékek alkotásaiból. Lényegében az örökkévalóság emlékei: a legősibb civilizációkból fennmaradt emberi csontvázak mellett lévő, nyilvánvalóan a túlvilágra utaló tárgyak és jelek, az egyiptomi piramisok, melyek ugyancsak az örök élet és a túlvilág emlékművei, illetve ősi keresztény templomok. Mi marad meg a mi életünkből? Mit hagyunk hátra azok szívében, akikkel közvetlenül érintkezünk? Bűneink fájdalmas nyomait? Vagy a bűnbánat megrendítő példáját, a szeretet szorgos munkában megmutatkozó emlékjeleit?

Imádság

Urunk Jézus, taníts meg minket arra, hogy a belső, maradandó értékeket keressük és becsüljük. Segíts, kérünk, kegyelmeddel, hogy egész életünk folyamán második, dicsőséges eljöveteledet siettessük azzal, hogy azt szeretjük, abban remélünk, ami örökkévaló, s mintegy a szeretettől űzve, talentumainkat jól felhasználva, serényen fáradozunk országod eljöveteléért.

A cikk a hirdetés után folytatódik…

otthont banner 1114

Készült Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Új Magasság és Mélység c. könyve alapján.


A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.

Válasszon egy vagy több listát
Listák
Adatkezelési hozzájárulás

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. INRI,
    2026. november 15., Évközi 33. vasárnap
    Lásd Máté evangelium 25.fejezezet:
    14Úgy lesz, mint azzal az emberrel, aki idegenbe készült. Összehívta szolgáit, s rájuk bízta vagyonát. 15Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. 16Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, s másik ötöt nyert rajta. 17Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. 18Aki egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette urának pénzét. 19Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott. 20Jött, aki öt talentumot kapott, és felmutatta a másik öt talentumot: Uram, öt talentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta. – 21Jól van, te hűséges, derék szolga – mondta neki ura. – Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! 22Jött az is, aki két talentumot kapott, s így szólt: Uram, két talentumot adtál, nézd, másik kettőt szereztem. – 23Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! 24Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Ez így beszélt: Uram, tudtam, hogy kemény ember vagy. Aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz, ahol nem szórtál. 25Ezért félelmemben mentem, elástam a földbe talentumodat. Itt van, ami a tiéd. – 26Te mihaszna, lusta szolga! – kiáltott rá ura. – Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, s ott is gyűjtök, ahol nem szórtam.
    27Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza. 28Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! 29Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik. 30Ezt a mihaszna szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.“

    Megdöbbentö predikációt hallottam ma erröl. A 72 Ignác atya plebános helyettesiteni utazott el 89 km-re egy covidba esett papot, és a korábbi fönökét a 93 éves János atyát kérte meg a közeli (csak 19 km-re levö) papi otthonból, hogy vegye át töle a mai szentmiseünneplés vezetését a plebána templomában, mivel odaö könnyedén egyedül is el tudjutni. Talentumokrol szólván János atya eképpen predikált:
    Nagyon sokszor olyan fájdalmai vannak már, hogy nehezen áll fel, vagy ül le. Arra azonban büszke, hogy az oltár elött le tud térdelni. Az pedig a célja és öröme, hogy a talentumát, mert szerinte ö csak egyet kapott (azt, hogy cölibát lelkipásztor katolikus pap) míg él kamatoztathassa-nehogy elássa és kényelemböl vagy betegségre hivatkozván lemondjon egy szentmise vezetést, amire felkérik. Ha azt egyedül is még ellátni képes. Szerinte semmiféle nyugdijazás vagy betegség, még -mozgás és szellemileg arra képes- papot nem jogosít fel arra, hogy csak magának egyedül kiskápolnájaban ünnepeljen szentmisét. Ezen amit mondott mindenki nagyon csodálkozott …
    Magam már hallottam egyszer hasonlót édesanyamtol, aki Erdödy Imre atya a sajovámosi plebános kiscsoprtos foglalkozásán hallott hasonló papi -élet programot. Söt az atya még hozzáfüzte, hogy egyéb sikeres szamkmai érdeklödéssel vagy szakmai gyakorlattal nem rendelkezvén nem is tudna egy asszonnyal és a neje által neki ajándékozott gyermekeivel egy normális életvitelt finanszirozni a munkájából, mert nem kapott 2 vagy 5 egyéb talentumot ahogyan mások…Ö csak egyet kapott de azt soha sem fogja elásni, mert azt is lehet söt kell is kamatoztatnia a Hétszentséget követö papnak mindhalálig. Lásd Lukács evangelium 10. Fejezezet: „Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettő tanitványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. 2Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra. 3Menjetek! Úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. 4Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek. 5Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! 6Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. 7Maradjatok ott abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert a munkás megérdemli a maga bérét. Ne járjatok házról házra. 8Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. 9Gyógyítsátok meg ott a betegeket s hirdessétek: Közel van hozzátok az Isten országa! 10De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: 11Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de azért tudjátok meg: Közel van az Isten országa. 12Bizony mondom nektek: Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint azé a városé.“
    Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk.