Nagyböjti ráhangoló: „Most te következel, téged is várlak!” – Az Atya hazaváró szeretete

A Nagyböjti Ráhangoló mai részében Hajlák Attila-István atya a tékozló fiú példabeszédét állítja elmélkedésének középpontjába, amely Szent Lukács evangéliumából hangzik el. Ez a jól ismert történet mindannyiunkhoz szól: a mennyei Atya szeretete nem szűnik meg akkor sem, ha eltávolodunk Tőle. A példabeszédben megjelenő atya – aki már messziről észreveszi fiát, és elé siet – az evangélium egyik legmélyebb üzenetét hordozza: Isten mindig kész megbocsátani, és újrakezdeni velünk.

Attila atya elmélkedése arra irányítja figyelmünket, hogy az atyai ház nem csupán a példázat háttere, hanem a lélek valós otthona is – az a hely, ahol megtapasztalhatjuk Isten irgalmát és gondoskodó szeretetét. A kereszt ebben az értelmezésben nem más, mint az Atya örök szeretetének jele, amely csendesen, de állhatatosan hív vissza bennünket.

Egy tanúságtétel is elhangzik a Szent Kereszt Testvérei közösségről, amelyet Attila atya azokért a fiatalokért indított útjára, akik életük útvesztőiben irányt vesztettek. A közösség történetei mély tanúságot tesznek arról, hogy Isten szeretete élő valóság – képes meggyógyítani, helyreállítani, és új reményt adni azoknak, akik megnyitják szívüket Felé.

A nap kihívása

A mai nap döntsd el szívedben, hogy felkelsz és visszatérsz az Atyához. Vizsgáld meg, mi tart vissza attól, hogy teljesen rábízd magad Isten tékozló szeretetére. Imádkozd el őszintén: „Atyám, vétkeztem ellened és az ég ellen. Segíts, hogy újra hazataláljak hozzád, és megéljem a Te gyógyító, elfogadó, tékozló szeretetedet!”