Mit mondott az elmúlt években a katolikus egyház Medjugorjéről? A CNA időrendi összeállítása

A bosznia-hercegovinai Medjugorjéban történt állítólagos Mária-jelenések több mint négy évtizede tartó vizsgálata után a Vatikán Hittani Dikasztériumának vezetője, Víctor Manuel Fernández bíboros csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Mária-kegyhelyen történt „lelki tapasztalatokról”. A dikasztérium Ferenc pápa által jóváhagyott állásfoglalásáról kiadott közlemény fordítását lásd itt.

A medjugorjei Szűz Mária-látomások 1981. június 24-én kezdődtek, amikor a város melletti dombtetőn hat gyermeknek volt látomása. Az események és Mária üzenetei a kezdettől fogva vitákat és megosztottságot váltottak ki, mivel a jelenségek híre gyorsan terjedt annak ellenére, hogy a helyi püspökök és a vatikáni hatóságok nem erősítették meg hitelességüket.

A hívők azonban özönlöttek a területre, még akkor is, amikor az egyház által szervezett zarándoklatokat betiltották. Igaz, később engedélyezték őket, miután egy pápai küldött bizonyítékot talált arra, hogy a látogatók lelki gyümölcsökkel gazdagodtak.

A látnokok azt állítják, hogy ők több mint negyven éve továbbra is kapnak üzeneteket Máriától, aki megtérésre, imára, világbékére és böjtre való felhívást, valamint egyes, jövőben beteljesedő eseményekkel kapcsolatos titkokat közvetít feléjük.

Az alábbiakban időrendben bemutatjuk a katolikus egyház Medjugorjéval kapcsolatos korábbi vizsgálatait és döntéseit.

1991. április 10: Miután a helyi püspökök 1982 januárjától kezdve három különböző bizottságot hoztak létre a medjugorjei jelenségek tanulmányozására, az akkori Jugoszlávia püspöki konferenciája úgy döntött, hogy „az eddig elvégzett vizsgálatok alapján nem lehet megerősíteni, hogy Medjugorjéban természetfeletti jelenések és kinyilatkoztatások történnének”.

1996. március 23: Tarcisio Bertone érsek (későbbi bíboros), a Hittani Kongregáció titkára megerősítette a jugoszláv püspökök jelzéseit, és egy francia püspöktől kapott levélre írt válaszában kijelentette, hogy Medjugorjéba, mint hiteles Mária-jelenések helyszínére nincsenek engedélyezve egyházmegyei vagy plébániai szinten szervezett hivatalos zarándoklatok.

2010. március 17: A bosznia-hercegovinai püspökök kérésére XVI. Benedek pápa 20 bíboros, püspök és szakértő részvételével bizottságot hozott létre a medjugorjei események természetfeletti jellegének kivizsgálására.

2014. január 17: Közel négyéves vizsgálódás után a 2010-ben megalakult bizottság befejezte munkáját, és egy dokumentumot nyújtott be (az ún. „Ruini-jelentést”) az akkori Hittani Kongregációnak.

2015. június 6: Ferenc pápa ellátogatott Bosznia-Hercegovinába, de elhárította, hogy Medjugorjéban is megálljon. A Rómába visszatérő pápai repülőgépen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy már majdnem befejeződött a Vatikán vizsgálata a jelenésekkel kapcsolatban.

Valamikor 2016-ban: A Hittani Kongregáció Gerhard Ludwig Müller bíboros vezetésével megvitatta a „Ruini-jelentés” megállapításait. A tagok véleményét ezután elküldték Ferenc pápának.

2017. február 11: Ferenc pápa kinevezte Henryk Hoser lengyel érseket pápai különmegbízottnak Medjugorjéba „azzal a céllal, hogy mélyebben megismerje az ottani lelkipásztori helyzetet és mindenekelőtt az oda zarándokló hívek szükségleteit”. A Vatikán szóvivője tisztázta, hogy az érsek megbízatása lelkipásztori, és nem doktrinális jellegű.

Két hónappal kinevezése után Hoser a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a hit sok őszinte megnyilvánulásával találkozott a helyszínen, és sok hivatás is megmutatkozott. Ugyanakkor tisztázta, hogy a jelenések hitelességének végső megállapítása még várat magára.

2017. május 13: Ferenc pápa a portugáliai Fátimából hazatérőben a repülőgépen tartott sajtótájékoztatón beszélt a XVI. Benedek által 2010-ben létrehozott bizottságról és az úgynevezett „Ruini-jelentésről”. Azt mondta, hogy neki személyesen „gyanúsak” a jelenések, mivel úgy tűnik számára, hogy azok a Boldogságos Szűz Máriát „távírókisasszonnyá” változtatják, aki napi üzeneteket küldözget.

2017. május 17: A La Stampa című olasz napilapban megjelent beszámoló szerint a „Ruini-jelentés” különbséget talált az 1981. június-júliusi első hét állítólagos jelenés és az azt követő jelenések között. Az első hét látomásról szóló szavazás többnyire kedvezően foglalt állást a természetfelettiséggel kapcsolatban. A bizottság tagjainak többsége azt is kifejtette, hogy Medjugorje lelki gyümölcsei pozitívak vagy többnyire pozitívak. A későbbi állítólagos látomások természetfeletti jellegéről a bizottsági tagok többsége viszont nem tudott véleményt nyilvánítani, két tag pedig ellene szavazott.

2017. dec. 7: Hoser az Aleteia katolikus portálnak elmondta, hogy ugyan a végső döntést az állítólagos látomások hitelességéről a pápa fogja meghozni, de „ma már az egyházmegyék és más intézmények hivatalos zarándoklatokat szervezhetnek ide. Ez már nem probléma.”

2018. május 31: Ferenc pápa ismételten, bővebb feladatkörrel kinevezte Hosert Medjugorje „apostoli látogatójává”, akinek feladata, hogy felügyelje mind a hely, mind a zarándokok lelkipásztori szükségleteit. Ez a cím olyan személyt jelöl, aki a pápát képviselve bizonyos ideig tartó és speciális vizsgálódást végez egy konkrét helyszínen, például egy adott egyházmegyében.

2019. május 12: Ferenc pápa hivatalosan engedélyezte a katolikusoknak, hogy zarándoklatokat szervezzenek Medjugorjéba, elismerve ily módon a kegyelem „bőséges gyümölcseit”, amelyek a kegyhely látogatásaiból származnak, bár az egyház még mindig nem foglalt állást az állítólagos jelenések hitelességéről.

2021. november 27: Hoser érsek hosszú és súlyos betegség után augusztusban bekövetkezett halálát követően Ferenc pápa Aldo Cavalli érseket, a Vatikán régi diplomatáját nevezte ki határozatlan időre a medjugorjei plébániai közösség különleges apostoli látogatójává.

Rövidített fordítás: Catholic News Agency