Ferenc pápa elismeri Medjugorje lelki gyümölcseit, a jelenések hitelességének kérdése továbbra is nyitott

A Hittani Dikasztérium Ferenc pápa hozzájárulásával jóváhagyta a Medjugorjéhoz kapcsolódó áhítatot, és elismerte a Béke Királynője szentélyében kapott bőséges lelki gyümölcsöket anélkül, hogy a Mária-jelenések természetfeletti jellegéről nyilatkozott volna.

Vatikáni Hírügynökség

„Elérkezett annak az ideje, hogy lezárjuk a Medjugorje spirituális jelenségeit övező hosszú és bonyolult történetet. Ebben a történetben püspökök, teológusok, bizottságok és elemzők egy sor eltérő véleményt fogalmaztak meg.”

A Medjugorjéval kapcsolatos lelki élményről szóló Feljegyzést (Note), amely a „Béke Királynője” szavakkal kezdődik, Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa és Monsignore Armando Matteo, a Dikasztérium doktrinális osztályának titkára írta alá.

Ferenc pápa augusztus 28-án hagyta jóvá a Feljegyzést, amely elismeri a Medjugorjéhoz kötődő lelki gyümölcsök jóságát, és engedélyezi a híveknek azt, hogy higgyenek benne – a feltételezett jelenések és kinyilatkoztatások megítélésére szolgáló új eljárási normák szerint -, mivel „sok pozitív gyümölcsöt észleltek a spirituális tapasztalat közepette, míg negatív és veszélyes hatások nem terjedtek el Isten népe körében”.

Az üzenetek általános megítélése általában pozitív, bár bizonyos kifejezésekkel kapcsolatban több pontosításra is sor került. „Fontos már az elején tisztázni, hogy e Feljegyzés következtetései nem jelentenek ítéletet az állítólagos látnokok erkölcsi életéről”, és mindenesetre a lelki ajándékok „nem feltétlenül követelik meg az érintettektől az erkölcsi tökéletességet”.

Pozitív gyümölcsök

A Medjugorje-jelenséghez kapcsolódó helyszínek zarándoklati célpontokká váltak a világ minden tájáról érkező emberek számára.

„A pozitív gyümölcsök leginkább a hitélet egészséges gyakorlásának előmozdításában mutatkoznak meg, az Egyház hagyományaival összhangban” – olvasható a Feljegyzésben.

Az írás elismeri a „megtérések sokaságát” a hitüket felfedező vagy újra felfedező emberek körében, a számos visszatérést a gyónáshoz és a szentáldozáshoz, a számos új hivatást, valamint „sok esetet a házastársak között megbékélésről és a házasság és a családi élet megújulásáról”.

„Meg kell jegyezni – teszi hozzá a Feljegyzés -, hogy az ilyen élmények mindenekelőtt az eredeti eseményekhez kapcsolódó helyszínekre történő zarándoklatok keretében fordulnak elő, nem pedig a „látnokokkal” való olyan találkozások során, amelyek célja a jelenlét az állítólagos jelenések idején”.

„Számos gyógyulásról” is beszámoltak. A hercegovinai kisváros plébániája istentiszteletek, imádságok, szemináriumok, lelki elvonulások, ifjúsági találkozók helyszínévé nőtte ki magát. „Úgy tűnik, az emberek elsősorban azért látogatnak Medjugorjéba, hogy megújítsák hitüket, nem pedig azért, hogy konkrét kérésekkel segítséget kérjenek” – írja a Feljegyzés.

Jótékonysági tevékenységek is megjelentek, beleértve az árvák, drogfüggők és fogyatékkal élők gondozását, és a Feljegyzés megemlíti ortodox keresztény csoportok és muszlimok megjelenését is a szentélynél.

A béke üzenete

A Dikasztérium Feljegyzése az üzenetek központi aspektusainak vizsgálatával folytatódik, kezdve a békével, amelyet nem csak a háború hiányaként, hanem lelki, családi és társadalmi értelemben is értelmeznek. A legeredetibb titulus, amellyel Mária magát jellemzi, az valóban a „Béke Királynője”.

„Azért mutattam itt meg magamat a Béke Királynőjeként, hogy elmondjam mindenkinek, hogy békére van szükség a világ üdvösségéhez. Csak Istenben találhatjátok meg azt az igazi örömöt, amely az igazi béke forrása. Ezért kérem a megtérést” (1983. június 16.).

Ez a béke a megélt szeretet gyümölcse, amely „magában foglalja a nem katolikusok iránti szeretetet is”, egy olyan szempontot, amely jobban érthető „Bosznia-Hercegovina ökumenikus és vallásközi kontextusában, amelyre egy erős vallási összetevőkkel terhelt szörnyű háború nyomta rá bélyegét”.

Isten a középpontban

Gyakran felmerül az üzenetekben a felhívás az Istenre való bizakodó ráhagyatkozásra, aki maga a szeretet: „Ezek kapcsán az üzenetek olyan központi magját ismerhetjük fel, amelyekben a Szűzanya nem önmagát helyezi a középpontba, hanem úgy mutatkozik meg, mint aki teljes mértékben a mi Istennel való egyesülésünk felé fordul.”

Továbbá „Mária közbenjárása és működése egyértelműen Jézus Krisztusnak van alárendelve, aki a kegyelem és az üdvösség szerzője minden ember számára”.

Mária közbenjár, de Krisztus az, aki „erőt ad. Ezért egész anyai működésének lényege az, hogy minket a Krisztus felé fordulásra ösztönöz.”

„Ő ad erőt és örömet ebben az időben. Közel vagyok hozzátok közbenjárásommal” (1993. november 25.).

Ezenkívül számos üzenet arra hívja fel a híveket, hogy ismerjék fel, mennyire fontos a Szentlélek segítségét kérni: „Az emberek tévednek, amikor kizárólag a szentekhez fordulnak kéréseikkel. A fontos az, hogy imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy szálljon le reátok. Ha Ő veletek van, akkor mindenetek megvan” (1983. október 21.).

Felszólítás a megtérésre

Az üzenetekben továbbá „állandó felszólítás jelenik meg a világi életmód és a világi javakhoz való túlzott ragaszkodás elhagyására, valamint gyakori felszólítás a megtérésre, amely lehetővé teszi az igazi békét a világban”.

Úgy tűnik, hogy a megtérés áll a medjugorjei üzenetek középpontjában. Van továbbá „egy nyomatékos buzdítás arra, hogy ne becsüljük alá a gonosz és a bűn súlyosságát, és vegyük nagyon komolyan Isten felhívását a gonosz és a Sátán befolyása elleni harcra”, amely a gyűlölet, az erőszak és a megosztottság forrásaként kerül megjelölésre.

Az ima és a böjt szintén lényeges része Medjugorje üzenetének, csakúgy, mint a szentmise központi szerepe, a testvéri közösség fontossága és az örök életben történő létezés végső értelmének keresése.

Szükséges pontosítások

A Feljegyzés második része hangsúlyozza, hogy „néhány” üzenet eltér az eddig felsorolt tartalomtól.

„Annak érdekében, hogy ez a medjugorjei kincs ne kerüljön veszélybe, szükséges tisztázni lehetséges félreértési pontokat, amelyek néhány kis csoportot arra késztethetnek, hogy elferdítsék e lelki élmény értékes mondanivalóját”.

Ha egyes üzeneteket részlegesen olvasunk, úgy tűnhet, hogy azok „zavaros emberi tapasztalatokkal, teológiailag pontatlan kifejezésekkel vagy nem teljesen jogos érdekekkel” kapcsolatosak, még akkor is, ha egyes tévedések „nem rossz szándékból, hanem a jelenség szubjektív érzékeléséből fakadnak”.

„Néhány esetben a Szűzanya ingerültnek tűnik, mert utasításainak némelyikét nem követték. Ezért figyelmeztet a fenyegető jelekre és arra a lehetőségre, hogy többé nem jelenik meg”.

Más üzenetek azonban helyes értelmezést kínálnak: „Azok, akik katasztrofális jóslatokat tesznek, hamis próféták. Azt mondják: ’Ebben és ebben az évben, ezen és ezen a napon katasztrófa fog bekövetkezni.’ Én mindig azt mondtam, hogy bekövetkezik a büntetés, ha a világ nem tér meg. Ezért mindenkit megtérésre hívok. Minden a megtéréseteken múlik” (1983. december 15.).

Ragaszkodás az üzenetekhez

Más, a helyi plébániának szánt üzenetek néha úgy tűnnek, mintha Mária a lelki és lelkipásztori út részleteit igyekezne ellenőrizni, „azt a benyomást keltve, hogy a bevett struktúrák és a részvételre épülő grémiumok helyébe akarná magát helyezni”.

Máskor Mária ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki hallgassa meg és fogadja el üzeneteit, s ezt a szándékát valószínűleg „az állítólagos látnokok szeretete és nagylelkű buzgósága váltja ki, akik jóakaratúan attól tartottak, hogy a Szűzanya megtérésre és békére való felhívásait figyelmen kívül hagyják”.

Ez a ragaszkodás még problematikusabbá válik, amikor az üzenetek „olyan kérésekre vonatkoznak, amelyek természetfeletti eredete valószínűtlen, például amikor a Szűzanya időpontokra, helyekre és gyakorlati dolgokra vonatkozó utasításokat ad, és amikor hétköznapi ügyekben hoz döntéseket”.

A valóságban Mária maga relativizálja ezeket az üzeneteket azáltal, hogy alárendeli őket a Szentírásban kinyilatkoztatott Ige értékének: „Ne induljatok rendkívüli dolgok keresésére. Ehelyett vegyétek az Evangéliumot, olvassátok, és minden világos lesz számotokra” (1982. november 12.); „Miért tesztek fel annyi kérdést? Minden válasz ott van az Evangéliumban” (1981. szeptember 19.); „Ne higgyetek a hazug hangoknak, amelyek hamis dolgokról, hamis fényről beszélnek nektek. Ti, gyermekeim, térjetek vissza a Szentíráshoz!” (2018. február 2.).

Az Evangélium szintézise

A Feljegyzés problémásként jelöl meg néhány üzenetet, amelyek olyan kifejezéseket tulajdonítanak Máriának, mint „az én tervem” és „az én tervezetem”, amely kifejezések „némi zavart kelthetnek”.

„A valóságban minden, amit Mária véghezvisz, mindig az Úr tervének és isteni üdvösségtervének szolgálatában áll” – szól a Feljegyzés szövege, hozzátéve, hogy a keresztényeknek soha nem szabad „Máriának olyan helyet tulajdonítani, amely egyedülállóan és kizárólagosan az emberré lett Isten Fiát illeti meg”.

Ehelyett a Hittani Dikasztérium egy olyan üzenetet hangsúlyoz, amely az evangéliumi javaslat szintézisének tekinthető Medjugorje révén: „Vágyam, hogy egyre közelebb hozzalak benneteket Jézushoz és az ő megsebzett szívéhez” (1991. november 25.).

A nyilvános imádat engedélyezése

„Bár ez nem jelenti a szóban forgó jelenség természetfeletti jellegének kinyilvánítását (vö. Eljárási normák, 22. cikk, 2. §), és emlékeztetve arra, hogy a hívek nem kötelesek hinni benne, a nihil obstat [amelyet Mostar-Duvno püspöke adott ki a Szentszékkel egyetértésben, a szerk.] jelzi, hogy a hívek pozitív ösztönzést kaphatnak keresztény életükhöz e lelki ajánlat által, és engedélyezi a nyilvános áhítati cselekményeket.”

A Feljegyzés tisztázza, hogy „az a pozitív értékelés, miszerint a medjugorjei üzenetek többsége építő jellegű, nem jelenti annak kinyilvánítását, hogy azok közvetlen természetfeletti eredetűek”.

Még ha – mint ismeretes – különböző vélemények is vannak „e lelki tapasztalat egyes tényeinek vagy bizonyos aspektusainak hitelességéről, az egyházi hatóságok azokon a helyeken, ahol ez jelen van, felkérést kapnak, hogy „méltányolják e lelki ajánlat lelkipásztori értékét, sőt segítsék elő annak terjedését”.

Ugyanakkor – teszi hozzá a Feljegyzés – minden egyházmegyés püspöknek megvan a szabadsága és a hatalma, hogy a saját egyházmegyéjében körültekintő döntéseket hozzon „olyan csoportokkal vagy személyekkel kapcsolatban, akik e lelki jelenséggel visszaélve tévesen cselekszenek”.

Végül a Dikasztérium arra kéri a Medjugorjéba látogató zarándokokat, hogy „fogadják el, hogy a zarándoklatoknak a célja nem az, hogy találkozzanak az állítólagos látnokokkal, hanem az, hogy találkozzanak Máriával, a Béke Királynőjével”.

Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: Vatican News, Vatican News