Mit kezdjünk a Prédikátor meghökkentő mondataival? – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastban
A Biblia egy év alatt podcast újabb kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspökkel, a Pápai Biblikus Bizottság tagjával beszélgetett. Ezúttal elsősorban a Prédikátor könyvéhez és Salamon történetéhez érkezett hallgatói kérdések kerültek terítékre: mit jelent „túlságosan igaznak” lenni, hogyan értsük a nőkről szóló kemény kijelentéseket, mit tanít a Biblia a halottakról és a szentek közbenjárásáról, valamint szó esett Salamon sok feleségéről, üdvösségéről és a gyermekáldozatok kérdéséről is.
Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan
A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.
„Ne légy túlságosan igaz.” Van ilyen? Mit ért a Prédikátor az „igaz” alatt?
Martos Levente Balázs püspök szerint itt nem arról van szó, hogy valaki valóban túl szent vagy túl igaz lehetne. Sokkal inkább az önigazultság, a mások előtti igaznak mutatkozás veszélyére figyelmeztethet a szöveg, hasonlóan ahhoz, ahogyan Jézus a farizeusok képmutatását bírálta. A Prédikátor az alázatra és a helyes mértékre tanít: az ember ne gondolja magáról, hogy már nem bukhat el, hanem Isten előtt maradjon alázatos.
„Ezer között találtam egy férfit jónak, de asszonyt az összes között sem találtam.” Nőként ezt hogyan kell érteni?
A kijelentést nem kell a nőkre vonatkozó általános bibliai ítéletként olvasni. A bölcsességi irodalomban előfordulnak olyan, az adott kor gondolkodását tükröző mondatok, amelyekkel nem szükséges azonosulnunk. Maga a Biblia számos igaz, hűséges és példamutató nőt állít elénk, Jézus pedig több alkalommal is nőket emel példaképpé. A mondat inkább a Prédikátor személyes tapasztalatát és korának társadalmi világát tükrözi, sőt akár a barátság ritkaságára is utalhat.
„Ruhád legyen mindig fehér, és fejedről ne hiányozzék az olaj.” Mit jelent az olaj?
Az olaj az ókori világban az öröm, az ünnep, a jólét és az áldás jele volt. A fehér ruha és az illatos olaj együtt arra utal, hogy az ember tudjon örülni Isten ajándékainak, tudjon ünnepelni és hálásan élni. Az olajnak emellett gyakorlati szerepe is volt a száraz, sivatagos éghajlaton, hiszen a bőr ápolására is használták.
A Prédikátor szerint „a holtak nem tudnak semmit”. Hogyan egyeztethető ez össze a szentek közbenjárásával?
A Prédikátor az Ószövetségnek abból a korszakából szól, amikor a feltámadásról és a túlvilági életről szóló kinyilatkoztatás még nem bontakozott ki teljesen. A szöveg elsősorban azt mondja, hogy a meghalt ember már nem vesz részt abban, „ami a nap alatt történik”, vagyis a földi életben. Ez nem cáfolja a szentek közbenjárását. Az Újszövetség fényében tudjuk, hogy Isten „nem a holtak Istene, hanem az élőké”, és a szentek közösségének hite szerint az Istennel élők imádkozhatnak értünk. Jézus Krisztus az egyetlen közvetítő Isten és ember között, de ahogyan egymást is kérhetjük imára, úgy kérhetjük a szentek közbenjárását is.
A Prédikátor azt mondja: egyél, igyál, élvezd az életet. Nem azt jelenti ez, hogy a földi örömökben kell keresnünk a boldogságot?
Nem öncélú élvhajhászásról van szó. A Prédikátor hangsúlyozza, hogy az étel, az ital, az öröm és az élet szépségei Isten ajándékai. A hangsúly ezért a hálán és a mértékletességen van. Szabad örülni, ünnepelni, együtt lenni a barátokkal, de nem ezekből kell végső boldogságot csinálni. Az ember a legegyszerűbb földi ajándékokban is felismerheti Isten jóságát.
Salamonnak valóban hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt? Hogyan kell ezt érteni, és nem volt ez bűn?
A bibliai számokat nem feltétlenül kell modern értelemben vett pontos statisztikaként kezelni. A szöveg mindenekelőtt Salamon udvartartásának, gazdagságának és politikai kapcsolatrendszerének rendkívüli nagyságát akarja érzékeltetni. Az ókori uralkodók körében a sok feleség és ágyas a hatalom és a szövetségi kapcsolatok jele is lehetett, de ettől még a Biblia nem állítja követendő példaként Salamon életvitelét. Éppen ellenkezőleg: a sok idegen asszony végül elfordította a király szívét Istentől, így ez történetének egyik tragikus bukásává vált.
„Aki kitart mindvégig, az üdvözül.” Mi történhetett Salamonnal, aki élete végén elfordult Istentől?
Salamon végső sorsát nem ismerjük. Az Egyház senkiről nem állítja biztosan, hogy elkárhozott volna. Története figyelmeztetés arra, hogy a hitben való jó kezdet önmagában nem garantálja az üdvösséget: az embernek egész életében törekednie kell az Istennel való kapcsolatra. Ugyanakkor mindig megmarad a megtérés lehetősége. Az is figyelemre méltó, hogy a későbbi zsidó és bibliai hagyomány több bölcsességi könyvet is Salamonhoz kapcsolt, ami arra utal, hogy alakjáról a hívő hagyomány sem mondott le teljesen.
Valóban feláldozták Salamon feleségei Salamon saját gyermekeit idegen isteneknek?
A bibliai szöveg nem állítja kifejezetten, hogy Salamon saját gyermekei közül áldoztak volna fel bárkit. Az Ószövetség azonban többször utal arra, hogy egyes pogány kultuszokhoz, különösen a Moloch tiszteletéhez, gyermekáldozatok is kapcsolódhattak. Régészeti leletek is alátámasztják, hogy az ókori Közel-Kelet bizonyos vallási kultuszaiban előfordult ilyen gyakorlat. A Biblia ugyanakkor egyértelművé teszi: Isten nem kíván gyermekáldozatot, és ezt a gyakorlatot súlyosan elítéli.









