Mit kell tudniuk a keresztényeknek a jelenkor meghatározó fejleményeiről

Előadásában Charles Chaput érsek, kapucinus szerzetes, az USA katolikus egyházának elöljárója a jelenkor azon fontos jellemzőiről és tendenciáiról beszélt, amelyekkel a keresztényeknek tisztában kell lenniük, ha a helyüket manapság meg akarják állni. Ezek a következők:

• A népek és a nemzetek folyamatosan változnak. Ez a változás természetes és egészséges folyamat mindaddig, amíg szervesen kapcsolódik a múlthoz, és olyan ütemben történik, amely az emberek számára feldolgozható és elfogadható. A változás típusa és üteme viszont, amelyet jelenleg a társadalomban tapasztalunk, példátlan. A változások szokatlanul gyorsan, sőt egyre gyorsabban zajlanak, és a legtöbb ember számára túl radikálisak ahhoz, hogy könnyen beilleszthetők legyenek a mindennapi életükbe.
• Mindezek a folytonossági hiány és a zűrzavar érzetéhez vezetnek. Az elmúlt 60 évben egy egész sor törés volt jellemző arra, hogy mit jelent „Amerika” és „amerikainak lenni”.
• Ennek a zűrzavarnak számos oka van, de a legfontosabbak közé tartoznak a jogfilozófia, a szexuális erkölcs, a demográfia és a neveléssel kapcsolatos nézeteink területén történt változások, sőt átalakulások, de ugyan ide sorolhatjuk a gazdasági élet és a technológia változásait is.
• Nem térhetünk vissza a régi szép időkhöz. Részben azért, mert a nosztalgia mindig tévútra vezet minket – elvégre a régi szép időknek is megvoltak az árnyoldalai –, részben pedig azért, mert az 1957-es és a 2017-es amerikai kultúra közötti szakadék túl széles és túl mély ahhoz, hogy áthidalható legyen. A világ és Amerika is manapság nagyon más hely, mint amire mi, az idősebb generációk, emlékszünk. Az amerikai emberekre ma a Biblia sokkal kevésbé van befolyással, a nép sokkal szekularizáltabb nemzetet alkot, mint az Egyesült Államok alapításának idején. És sokkal kevésbé egységes, sokkal töredezettebb az erkölcsi felfogásunk is arról, hogy kik vagyunk és mit jelent az életünk.
• A fogamzásgátló tabletta és a szexualitásnak a reprodukciótól való elválasztása megváltoztatta a szexualitás alapvető jelentését. Itt érdemes megjegyezni, hogy az azonos neműek aktivitása manapság már a leszbikusok és a melegek jogainak elismerésén és társadalmi elfogadásuk erkölcsi kötelezettségén alapul. És itt az elismerés és az elfogadás az ezekbe a jelenségekbe való beleegyezést jelenti. A Biblia szempontjából viszont az ezirányú elkötelezettség hiba, hiszen a vallásszabadság és a szexuális szabadság melletti érvek nagyon is különböző elképzelésből fakadnak az emberről, mint személyről és a szexualitás jelentéséről. A szenvedély pedig, még ha helytelen is, mindig nagyon erős. Éppen ezért van az, hogy a homoszexuálisok névleges egyenjogúságára vonatkozó engedmények ma már nem elegendőek, és ezért ragaszkodik Tim Gill, a melegjogi mozgalom vezetője és finanszírozója napjainkban ahhoz, hogy „megbüntessék a rosszakat” – vagyis téged és engem.
• A demokrácia az igazságtalanságok megszüntetésével és a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítésével az egyenlőséget szolgálja. De ennél sokkal tovább megy: egy demokratikus rendszer mindenféle különbség és hierarchia megszüntetésére törekszik. Ha pedig egy demokratikus rendszert vallási meggyőződés nélkül vezetnek, akkor az emberi szellem is ellaposodik, hiszen bármiféle transzcendentális elképzelés vagy akár a kiváló emberi minőség is egyféle eltérést jelent.
• A demokrácia célja az individuum szabadságának megteremtése. Ami pedig jó dolog. De a demokratikus rendszerek könnyen válhatnak ellenségesekké is az olyan elkötelezettségekkel szemben, amelyeket az emberek nem önszántukból vállalnak vagy választanak maguknak. Például mi, keresztények, nem mi találjuk ki a saját történetünket. Mi egy sokkal nagyobb, szent történet részei vagyunk, amely bennünket időn és téren át köt össze a szentek közösségével. Ez pedig világnézeti problémákhoz vezet. A család, a közösségek, az egyház – ezek mind-mind olyan, már létező kötelezettségeket rónak az egyénre, amelyek a keresztény tanításon alapulnak. Olyan kötelezettségeket, amelyek korlátozzák és felügyelet alatt tartják az egyén szabadságát, és ezért van az, hogy ezek az emberek, azaz a keresztények, gyanúsak, sőt mi több, támadhatók lesznek.
• A technika minden előnye ellenére komoly problémákat okoz. A technikát eszközként használjuk, de az eszköz is használ bennünket. Formálja a gondolkodásmódunkat, azt, ahogyan cselekszünk, ahogy a világot látjuk. A technikát felsőrendűnek valló ember a világot nem Isten ajándékának tekinti, amelynek megvan a saját célja és értelme, és amelyet értékelni és kezelni kell, hanem élettelen anyagok halmazának, amelyet összeszervezni kell és használni lehet. Ez a „haszonelvű gondolkodás” pedig kihat arra is, ahogyan a környezettel, az élőlényekkel, más emberekkel, saját testünkkel és önmagunkkal is bánunk.
• Manapság több vállalat és az orvostudomány is jelentős erőfeszítéseket tesz a mesterséges intelligencia fejlesztése és a génmódosítás területén. A Facebookot üzemeltető Meta jelenleg azt kutatja – és ez nem vicc –, hogy miként lehet a telepátiát alkalmazni az ismerőseink értesítésére és a hírfolyam frissítésére. Kínában pedig országos kampány indult az emberek arcfelismerő technológiával való nyomon követésére és mozgásának rögzítésére. És mindezt abból a célból, hogy az emberi magatartást jobban értsék és jobban befolyásolhassák. Mindenesetre jobb, ha óvatosan fogadjuk az olyan szalagcímeket, hogy „Az intelligens gépek felszabadítanak minket” vagy „A génmódosítók még csak most kezdik igazán”.
• A valóság sokkal többet jelent és sokkal gazdagabb, mint amit mi a műszereinkkel mérni tudunk, vagy mint amennyit az érzékszerveinkkel képesek vagyunk felfogni. Mi mégis ragaszkodunk ahhoz a gyakorlathoz, hogy nem hiszünk semminek a valóságában, ami túl van az eszközeinken és az érzékeinken.
• Ebből pedig az következik, hogy a tudomány és a technika soha nem igazán semleges. Mindig abból a ki nem mondott előítéletből indul ki, hogy az általa mérhető és bizonyítható világ az egyetlen igaz világ, amelynek létezésében biztosak lehetünk. Ez vezet ahhoz, hogy a tanulás és a tudás más fontos területeit, például a humán tudományokat valahogy kevésbé tényszerűnek és kevésbé hitelesnek minősítik. Emiatt pedig az emberi szellem lassan az éhhalálhoz közelít.

Fordította: Frick József
Forrás: vision2000.at