A Szentlélek 7 ajándéka

1. Az Úr félelme

Azt eredményezi, hogy az ember semmitől sem fél annyira, mint a bűntől.

Amikor a Szentlélek leszáll az ember szívébe és első ajándékát adja, hasonlattal élve olyan, mint amikor sötét, borús időben villám cikázik át az égbolton fényével mindent elvakítva, majd dörög és esik az eső.

A lélek bűnökkel teli sötét éjszakájába a Szentlélek vakító világosságával mindent felismertet, az ember elszörnyülködve látja bűnös önmagát, ezt követi a szív ijedelme a lélek állapota miatt, majd a könnyek adománya, a bűnbánat, amely kimossa még Uriás istállóját is. „Letekint az Úr a földre és megrendíti azt.” (Zsolt.103.)

Midőn a Szentlélek bevonul az ember szívébe, működése két irányba kezd megnyilvánulni: egyrészt undorodva elfordul a bűntől, másrészt gondosan kerülni kezdi azt. A Szentlélek állandó oltalma és vezetése nem engedi, hogy a lélek a megkezdett jó útról letérjen. Sőt annyira megedzi azt, hogy a külső foglalkozások (a világban) a különféle kísértések, a bűnre vivő alkalmak, az emberi gyengeség ellenére is a lélek kitart Isten mellett.

Lassan-lassan annyira megtisztul, hogy hasonló lesz ahhoz a jegyeshez, akit az Énekek-Éneke említ.

A Szentléleknek ez az ajándéka nem szolgai félelmet eredményez, hanem a gyermek bánata, aki atyját megbántotta. Nem a büntetéstől fél, hanem azért bánkódik, mert bűneivel a végtelenül jó Istent megbántotta. (tökéletes bánat)

Mivel értelmével belátja, akaratával elhatározza a bűn kerülését, elindul az Istenhez vezető úton. A lehető legrosszabb dolognak tartja, még lehetőségét is annak, hogy az Istennel való barátságát bűnével megszakítja, elronthatja – ezért kerüli azt.

Isten iránt mélységes tisztelet és gyengéd szeretet ébred a lélekben.

2. A jámborság ajándéka

I.  A szentség útjának egyik legnagyobb akadálya a szív keménysége és érzéketlensége. Nem szeretjük Istent, nem érzünk gyengéd vonzalmat iránta.

Ha megkaptuk a Szentlélektől a jámborság ajándékát, ez az ajándék azt idézi elő, amit a tűz a viaszban:

• meglágyítja és fogékonnyá teszi, – Isten alakíthatja tetszése szerint szívünket;
• a tűz nemcsak meglágyítja, de meg is olvasztja a viaszt,- folyékonnyá teszi.

Ugyanezt teszi, műveli a jámborság adománya a lélekben. „Nincs keserűség az Ő társaságában, sem unalom a vele való együttlétben, hanem vigasság és öröm.” (Bölcs.8.16.)

II. A jámborság adományával elnyerjük azokat a kegyelmeket, amelyek szükségesek arra, hogy felebarátunkat szeretni és szolgálni tudjuk. Mert az Isten és emberszeretet olyan szoros kapcsolatban van egymással, hogy egyik a másik nélkül soha fel nem található!

A Szentlélek ezen ajándéka a lélekben részvétet kelt. Részvétet Istennel szembe (ha bántják, káromolják, megtagadják… ). Részvétet embertársaink iránt, akik valamilyen gonddal, szenvedéssel küzdenek.

A jámborság szellemétől távol áll a harag, a bosszúság, a panasz és zúgolódás, az ellenszenv, vagy megvetés a botló emberrel szemben.

Az embertárs iránti részvét arra serkenti a lelket, hogy azoknak lelki üdvén dolgozzon. A szenteknél az olyan fokú, hogy önmagukról megfelejtkezve mások szolgálatára szentelik magukat.

„Nagy az én szomorúságom és szüntelen szívem fájdalma. Inkább azt kívánnám, hogy magam legyek átkozottként távol Krisztustól testvéreimért, test szerint való rokonaimért, az izraelitákért…” (Róm.9-1-3)

3. Atudomány ajándéka

I. Képesíti az embert arra, hogy minden dologról helyesen tudjon ítélni.

Tagadhatatlan, hogy értelmünk ősszülőktől öröklött elhomályosulása nagy akadályul szolgál az üdvösség útján való előrehaladásnak. Pl. igen megbecsülünk és jónak tartunk olyasmit, ami ránk (lelkünkre) nézve káros. E vaksággal megverve szeretjük azt, amit nem kellene és gyűlöljük, amit szeretnünk kellene.

Ebből az állapotból a Szentlélek gyógyíthat ki a tudomány ajándéka által.

Ennek hatásai:

A Szentlélek természetfeletti világosságot önt a lélekbe. Mint mikor az orvos a beteg szeméről eltávolítja a hályogot – úgy látja tisztán az ember, hogy az élvezetek, a rang és minden, amit a világ kedvel – Isten szemében nem sokat ér. (semmit!)

Ennél a világosságnál látja meg a lélek, hogy a magány – amit sokan nehezen tűrnek – a kísértések, a fájdalmak, a mindennapos fáradalmak, üldöztetések mind-mind elrejtett kincsek, amelyet csak azok képesek felismerni, akiknek a szemeit a Szentlélek a tudomány ajándéka által felnyitja.

„Kedveseim, ne ütközzetek meg azon a tüzes kohón, amelyen próbaképp kell átjutnotok, mintha hallatlan dolog történnék veletek, hanem örvendjetek, ha részt vehettek Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége kinyilvánulásakor is szívből örvendhessetek. Ha Krisztus nevéért ócsárolnak, boldogok vagytok, mert az isteni Felség Lelke pihen meg rajtatok …” (1Pét.4.14.)

II. A tudomány ajándéka nemcsak az értelmet világítja meg, hogy minden dologról helyesen tudjunk ítélni, hanem az akaratot is megerősíti, hogy azt válasszuk, ami helyes.

Úgy gondolkodik a lélek, mint Szent Pál, aki a Galatákhoz így ír: „Tőlem pedig távol legyen másban dicsekednem, mint a mi Urunk Jézus keresztjében, aki által nekem a világ megfeszíttetett és én a világnak.” (6.14.)

A lélek a tudomány világosságánál az igazi értékeket fogja választani, a hamis, idegtartó dolgok közül. Pl. mint a gyermekek, a legtöbb ember is képtelen az igazi értékeket felismerni.

Tégy egy gyermek elé egy asztalra szép színes üveggolyókat, egy másik asztalra egy nagy darab csiszolatlan gyémántot. A gyermek bizonyára mohón nyúl az üveggolyók után, a gyémántot pedig figyelemre se méltatja. A tapasztalt ékszerész azonban, aki a gyémánt értékét ismeri, csakis a gyémánttal fog foglalkozni.

Miután a lélek felismeri az igazi értékeket, azok után fog vágyódni és törekedni.

Sőt, a szentek annyira mentek, hogy Isten és a felebarát szolgálatáért nem kívántak más jutalmat a földön, mint Krisztus Jézus keresztjét.

Keresztes Szent János: „Uram és Istenem én csak azt kívánom, hogy irántad való szeretetből szenvedhessek és megvettetésben részesülhessek.”

4. Az erősség ajándéka

I. Az erősség ajándéka erőssé és állhatatossá tesz minket jó feltételeink végrehajtásában.

Szorult helyzetünkben, vagy felbuzdulásunkban szeretünk jó feltételeket tenni. Ha ezeket a jó feltételeket mindenki hűségesen teljesítené, mind szentek lennénk. Tudjuk, hogy nem így van…

Ha a Szentlelket kérjük, Ő megerősíthet minket, hogy a megismert, megígért jót megtehessük.

Némelykor a Szentlélek egészen ura lesz a szívünknek, elfojtja a természet minden ellenkezését, szeretetre gyullasztja a szívet, békét ad. Ilyenkor a lélek nem kíván csak Istennek tetszeni. A Szentlélek segítségével elkezdi az erényekben gyakorolni magát anélkül, hogy érezné azok terhét, a szeretet mindent megkönnyít számára.

Máskor a gonosz hajlamok feltámadnak az emberben, a lelkében zűrzavart érez, a természet ellenszegül az erények gyakorlásának. A Szentlélek ezeket az ellenséges támadásokat megengedi (erejével segíti a lelket) alkalmat nyújt neki arra, hogy Jézus iránti szeretetét bebizonyítsa.

A szentek ezt felismerve, ennek hasznosságát megértve – szerették és jól felhasználták ezt a lelkiállapotot.

II. Az erősség ajándéka megerősíti és bátorítja az embert, hogy a kísértéseket legyőzze.

Amikor Isten megengedi a gonosznak, hogy megkísértsen minket – avégett , hogy próbára tegyen, megtisztítson és Önmagával való egyesülésre alkalmassá tegyen -, akkor igen nagy szükségünk van az erősség ajándékára. Ezek a kísértések néha nagyon erősek, tartósak, meggyötrik a lelket. Ezenfelül a lélekre sötétség is borul.

Erre az állapotra példa a háborgó tengeren a hajócskában alvó Jézus. A Szentlélek is aludni látszik és úgy gondolhatnánk, hogy a szív minden támogatás nélkül a gonosznak ki van szolgáltatva.

De nem úgy van. A Szentlélek nem alszik, Ő a viaskodó ember szívében pihen és titkos sugallatai által támogatja, erősíti, hogy a megpróbáltatás közepette is sértetlen maradjon.

Máskor a kísértések viharai között megjelenik a szívben: a lelket benső nyugalommal tölti el és olyan bátorságot és erőt önt bele, hogy az ember a gonoszt semmibe veszi, ezáltal győz felette.

III. Az erősség ajándéka nagylelkűvé tesz a viszontagság idején.

Ugyanis ilyenkor a lélek szomorkodik és szeretne megszabadulni bajából.

A Szentlélek eloszlatja a szomorúságot, helyette szent örömmel tölti el a szívet. A kegyelem mindent megtehet. Az Isten iránt felgyújtott szeretet eredményezi, hogy a lélek szereti a maga keresztjét, békében és örömmel viseli azt.

5. A tanács ajándéka

I. A tanács ajándéka a lelket természetfeletti módon megvilágosítja, amelynek eredményeképpen a lélek felismeri, hogy cselekedetei a természet, vagy kegyelem forrásaiból erednek-e.

Pl. Haragszunk felebarátaink hibái miatt – s mi ezt buzgóságnak nevezzük; a megbántásokat sértő szavakkal viszonozzuk, és mi ezt méltányosságnak tartjuk; a nem rokonszenves embereket kerüljük azzal az ürüggyel nehogy haragra lobbanjuk iránta és ezt mi szerénységnek nevezzük. Elmulasztjuk azokat az imádság és erénygyakorlatokat, amelyeket Isten tőlünk kíván s inkább mi magunk választjuk meg ezeket és ezt mi önmegtagadásnak hívjuk, stb.

Csaljuk magunkat, mert elhomályosult az értelmünk.

Az a lélek, amelyik a Szentlélektől a tanács ajándékában részesült, mindig a természetfeletti világosság tiszta fényében jár. Szívének gondolatait ennél a fénynél vizsgálja meg és felfedezi mindazokat a cselfogásokat, amelyekkel a természet és a gonosz lélek a lelket tőrbe szokta ejteni.

Ösztönzi a lelket, hogy a rosszra való hajlamokat még csirájában elfojtsa és ezáltal megszerzi neki a szív tisztaságát.

II. A tanács ajándéka segít a Szentlélektől jövő sugallatokat felismerni és követni.

A Szentlélek ajándékának hatása természetfeletti világosság, amelynél fogva tisztán és határozottan felismerjük a Szentlélek hangját, sugallatát.

Úgy vagyunk, mint az emberi hangokkal. A gyermek ismeri édesanyja, édesapja hangját. Ezer ember hangja közül is megismerné azt.

A lélek is ismeri a Szentlélek hangját és a benső világosság fényénél meg tudja állapítani ki szól hozzá. A gonosz lélek nem tud a Szentlélek nyelvén szólni, a lélek pedig olyan világosság birtokában van, amelynél fogva a Szentlélek szavát minden más szótól meg tudja különböztetni.

A másik hatás, amelyet a Szentlélek a lélekre gyakorol abban áll, hogy a lélekben gyengédséget és szeretet olt, hogy a Szentlélek sugallatát örömmel és haladéktalanul kövesse.

III.   A tanács ajándéka azt is eszközli, hogy az ember átadja magát a Szentlélek örökös vezetésének.

Ez a legnagyobb kegyelmek egyike.

Minthogy az ember a Szentlélek világosságát és sugallatait követi, a természet hajlamait mindjárt keletkezésükkor leküzdi, a tiszta szívet a Szentlélek birtokába veszi, mely következtében tökéletes és háboríthatatlan nyugalmat élvez.

A Szentlélek irányítja és vezeti a külső és belső cselekedeteket. Ez a lélek elmondhatja, hogy úgy vezeti őt a Szentlélek, ahogyan az Ószövetségben Izrael népét vezette az Úr: „Az Úr pedig előttük megy útmutatóul, nappal felhőoszlopban haladt előttük, hogy mutassa az utat, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik.” (Kiv 13,21.)

Így van a lélek is, akit a Szentlélek vezet. A megvilágosító kegyelmével megmutatja, hogy mit kell cselekednie, mi a legjobb és legkedvesebb az Isten szemében – mi válik a lélek javára.

Ahol a Szentlélek uralkodik, ott nem tűr el semmi gyengeséget, középszerűséget. A lelket nagy és hősies erénygyakorlatokra ösztönzi, Isten nagyobb szeretetére indítja. Erősítő, bátorító kegyelme által a legterhesebbet is könnyűvé és kellemessé teszi.

6. Az értelem ajándéka

I. Az értelem ajándéka, hogy az ember a hitigazságokat világosan felismerje.

A hit az értelem ajándékának világossága nélkül homályos és sötét, míg az értelem ajándéka mellett derült és világos. A kettő között kb. olyan a különbség, mint a gyertya és a nap fénye között.

(Pl. Ha égő gyertyával bemegyünk egy terembe, ahol szép képek díszítik a falakat, – látjuk ugyan a műremekeket, de csak homályosan, mert kevés a világosság. Ám ha akkor megyünk be, amikor a nap sugaraival a termet minden oldalról megvilágítja, akkor a festményeket tisztán látjuk és gyönyörködhetünk benne.)

A gyertya fénye a hit világát, a nap fénye az értelem világát jelenti. Ha Isten a hit világán kívül nem ad nekünk mást, akkor megismerjük ugyan a hit titkait, de csak gyengén, homályosan és kevés lelkesedéssel. Ellenben, ha a Szentlélektől megkapjuk az értelem ajándékát is, akkor könnyedén meg fogjuk érteni a szent titkokat, mintha csak fátyolt vennének el a szemünk elől.

Másik különbség: a hit világának szüksége van a megfontolásra, az elmélkedésre. Fáradtság nélkül nem vagyunk képesek a titkokat megismerni. Az értelem ajándékának a birtokában fáradtság nélkül, Isten tárja elénk a titkokat. Így jut el a lélek a természetfeletti titkok megismerésére.

II. Az értelem ajándéka a hitben való erősség is. Ennek oka a tudás magasabb foka, melynél fogva a lélek Isten kegyelméből a hitigazságokat tisztábban látja, mint a legélesebb ésszel megáldott, de a Szentlélektől nem vezetett ember. (a “kicsinyek” titka)

A gonosz minden fondorlata nem képes a lélekben a hitet megingatni. (A vértanúk is inkább meghaltak, mintsem hitüket megtagadták volna.)

Az értelem ajándéka átalakítja szívünket: megszenteli, tökéletessé teszi annak minden hajlamát. A hit titkait a lélek a szívében érzi. Nemcsak akaratával, de érzelmeivel is tud szeretni. (akarati és érzelmi szeretet)

7. Abölcsesség ajándéka

I. A bölcsesség ajándéka által az ember Istent olyan fokban ismeri meg, amennyire itt a földön egyáltalán lehetséges, és ez az ismeret teljesen boldoggá teszi, és Istennel egyesíti.

A bölcsesség olyan természetfeletti világosság, amely a lelket Isten megismeréséhez vezeti.

Pl. Egy vakonszületettnek (Szentírás) Jézus csodája folytán megnyílnak szemei. Vajon milyennek látja a világot, az ő eddigi elképzelésével szemben?

A bölcsesség ajándéka ilyen nagy változást hoz a lélekben. Az Isten végtelen fölsége egészen lenyűgözi a lelket az eddigi ismereteihez képest és egészen elmerül Isten sokszínűségének szemlélésében.

A bölcsesség tulajdonsága az is, hogy Istent nemcsak megismerjük, de élvezzük is. „Ízleljétek és lássátok, mily édes az Úr!” (Zsolt.) Szent Bonaventura mondja: más tudni, hogy édes a méz és más megízlelni.

A bölcsesség ajándékával eltelt lelkek azért kedvelték annyira az imádságot, mert nem tudtak betelni az Istennel való együttlét édességével. (szentek)

II. A bölcsesség ajándéka az Isten iránt való gyöngéd szeretettel tölti el a lelket.

Ennek a szeretetnek első jele a buzgóság. Ez eleven szeretet, élő láng, amely Isten szeretetére gyullasztja a szívet. Egészen csendben ég a szívben a szeretet, a lélek minden ereje, tehetsége összpontosul az Istenben.

A léleknek egy a dolga és hivatása is csak egy: szeretni Istent, és érette embertestvéreit.

A szeretetnek másik tulajdonsága az állandóság. Amilyen nehéz erőfeszítést kíván Isten jelenlétében járni a hit homályos világánál, olyan könnyű a bölcsesség világa mellett.

Ezen világosság jelenlétében, minden nehézség nélkül, éjjel-nappal Isten jelenlétében marad a lélek. Nemcsak nem esik nehezére ezen állapotban lenni, de örömmel marad abban, égve a szeretettől.

III.   A bölcsesség ajándékaként az ember egészen beleolvad Istenbe. A bölcsesség nem más, mint a léleknek szeretetteljes egyesítése Istennel.

Eszközök, amelyek által a Szentlélek véghezviszi ezt a munkát a lélekben:

• a szívet minden hajlamával szeretetének tárgyához vonzza (a természetes hajlamok és kívánságok leküzdése után)
• a lelkierők nyugalma és benső hallgatagsága. A benső nyugalom a Szentlélek műve. Ezentúl kizárólag Ő kormányozza a lelket.

Evangelizálj te is a cikk megosztásával.