„Mind közül a legkisebb”: Graham Staines tragikus történetének filmes feldolgozása

A „Mind közül a legkisebb” (The least of these) című amerikai filmdráma, amelyet Aneesh Daniel indiai származású filmrendező rendezett, Graham Staines ausztrál misszionárius életét és halálát dolgozza fel. A misszionáriust az indiai leprások több évtizedes gondozása után hindu fundamentalisták égettek el élve két kisfiával együtt.

Ez a történet mélyen megrázta Ausztráliát. Graham Stainest, amikor 1999. január 23-án Manoharpur faluban (India, ma Odisha, korábban Orissza állam) két, 10 és 6 éves kisfiával részt vett a tartományban élő keresztények éves összejövetelén, az autójában megtámadta körülbelül ötven, fejszével felfegyverzett hindu fundamentalista. A misszionárius és két fia az autóban rekedt, és nem engedték őket kijutni. A támadók felgyújtották az járművet, amelyben az áldozatok élve elégtek.

Az ő történetüket dolgozta fel Aneesh Daniel rendező a „Mind közül a legkisebb” című filmjében. A filmet májusban mutatták be Franciaországban, „Az igazság ára” címmel. Magyar feliratozással itt tekinthető meg.

Graham Staines, akit a filmben Stephen Baldwin alakít, evangélikus misszionárius volt, aki 1965 óta dolgozott a Mayurbhanj Leprásotthonban (Odisha, India). Ez a leprakórház a legszegényebb betegekről gondoskodott, olyanokról, akiket gyakran a saját családjuk is elutasított. Özvegye, Gladys Staines (a filmben Shari Rigby játssza) megbocsátott a gyilkosoknak, akik egy nacionalista ifjúsági szervezet tagjai voltak.

„El szerettem volna mesélni, milyen szép volt Graham Staines munkája”

„Fontos volt számomra, hogy egy igaz történetet meséljek el, igazi leprásokat szerepeltetve a filmben, hogy hitelesen ábrázoljam a helyszínt, ahol Graham Staines gondozta ezeket az embereket, és elmeséljem, milyen szép munkát végzett Indiában” – magyarázza Aneesh Daniel rendező az Aleteiának. „Találkoztam a feleségével és azokkal, akik ismerték őt: a sofőrjével például, vagy a misszionárius által ápolt két leprásnak a fiával. Graham Staines és felesége nagyon ismertek Indiában, és nemcsak a keresztények, hanem a hinduk körében is. Az emberek csodálkoznak, hogy Staines özvegyének hogyan volt ereje megbocsátani férje gyilkosainak” – teszi hozzá a rendező. A filmben a misszionárius története mellett egy fiktív szereplőnek, Manav Banerjeenek, a fiatal, ambiciózus újságírónak a történetével is megismerkedhetünk, aki elvállalja, hogy nyomoz a kényszerű térítések ügyében, amelyekre ugyan nincs bizonyíték, de amelyeket gyűlöletből vagy önérdekből a misszionáriusnak tulajdonítanak.

A Stephen Baldwin által erőteljesen megformált, kissé rejtélyes karakter igen elgondolkodtató. Vajon Staines a valódi szándékait nem a leprások gondozása iránt mutatott elköteleződése mögé rejti-e? A film a történetet egyszerre láttatja a misszionárius és Manav Banerjee szemén keresztül. Az újságíró, akit önkéntelenül is lenyűgözött a misszionárius munkája, fiatal, beteg felesége miatt kényszerült a nyomozómunkára, és mivel nem talált semmit, amivel Stainest vádolhatta volna, megkockáztatta, hogy a semmiből állít elő „bizonyítékokat”.

Graham Staines példája hozzájárult ahhoz, hogy újragondolják a leprásoknak az indiai társadalomban elfoglalt helyét. Azonban a térítések elleni törvény, amely Graham Staines halálához vezetett, a mai napig hatályban maradt, sőt nemrégiben India több államában is elfogadták. Az orisszai törvényhozás 1967-ben hozott törvényt a vallásszabadságról (vagy inkább korlátozásról), amit ugyan 1973-ban a helyi felsőbíróság érvénytelenített, de fellebbeztek és 1977-ben az indiai legfelső bíróság (amely nemcsak India legfőbb igazságszolgáltatási szerve, hanem alkotmánybíróságként is tevékenykedik) a törvényt jóváhagyta. Ettől kezdve a helyi kormány felléphetett az áttérések és a térítő tevékenység ellen. 1993- ban 21 keresztény lelkipásztort letartóztattak mondván, hogy nem tartották be a törvényt. Ez akkor még a rendőrfőnök áthelyezését idézte elő, de az orisszai kormány elrendelte, hogy a vallási áttérést előzetes kormányzati engedélyhez kell kötni, ami előtt a helyi rendőrségnek kell azt engedélyeznie, ellenkező esetben a büntetés két év börtön és pénzbírság.

A keresztények által elszenvedett üldözésekkel kapcsolatban Aneesh Daniel kijelentette: „A keresztények, akárcsak kétszáz évvel ezelőtt, vagy Graham Staines idejében, a kollektív gyűlölet áldozatai voltak és lesznek. De még mindig itt vannak. Azt kell tennünk, amit mindig is tettünk: térdre kell borulnunk és imádkoznunk kell, le kell mondanunk a javainkról és szét kell osztanunk a szegények között. Így sikerülni fog.”

Fordította és átdolgozta: Ujvári Szonja
Forrás: Aleteia