Miért Robert Prevost bíborost, a mostani XIV. Leó pápát választotta meg a konklávé?

A Vatikánban kezd fellebbenni a titoktartás leple, fényt derítve arra, hogyan zárkózott fel a világ minden részéből érkezett 133 bíboros váratlanul a chicagói születésű Robert Prevost, a mostani  XIV. Leó mögé.

Összkép: Robert Prevost mellett szólt, hogy az Egyesült Államokból jött bíborosok közül ő a „legkevésbé amerikai”, emellett Ferenc pápa tanítványa anélkül, hogy „fénymásolata” lenne, továbbá úgy ismert, mint mindenkit meghallgató, nyugodt és hatékony vezető – árulták el bíboros társai pénteken.

A csendes amerikai

A média a konklávét megelőzően alig említette Prevost bíborost, és nem jegyezték a fogadó irodákban  sem – bíborostársai körében azonban élénk érdeklődés kísérte a Rómába érkezésük és a konklávé kezdete közt eltelt napokban.

• „Meglepődtem, hány kollégám kérdezi tőlem: Ismered ezt a Roberto Prevostot?”– mondta Timothy Dolan, New York érseke észak-amerikai bíborostársaival közösen tartott sajtótájékoztatóján.

• A helyzet az volt, hogy Timothy Dolan nagyon keveset tudott Prevost bíborosról, aki felnőtt életének nagy részét az Egyesült Államoktól távol, Peruban töltötte – nagy részben misszionáriusként, majd később püspökként, és amerikai állampolgársága mellé a peruit is megszerezte.

• Amikor a konklávét megelőzően fénykép készült az amerikai bíborosokról, Prevost bíboros még akkor sem volt jelen.

Volt egy olyan régóta fennálló vélekedés , hogy amerikait soha nem fognak pápává választani, mivel az Egyesült Államok már eleve geopolitikai nagyhatalom.

• De Prevost bíboros esetében annak a ténynek, hogy ő amerikai, számomra meglepő módon szinte semmi jelentősége sem volt a konklávé tanácskozásai során” – mondta Robert McElroy, Washington érseke

Ferenc örököse, de önálló személyiség

Robert Prevost csak 2023-ban lett bíboros, de Ferenc pápa a mostani év elején a katolikus hierarchia egyik legmagasabb polcára helyezte azzal, hogy bíboros-püspöki rangra emelte.

•  
• Mind személyiségében, mind nézetrendszerében közelállónak tűnt elődjéhez, de temperamentumában és bizonyos ideológiai kérdéseket illetően valamivel mérsékeltebbnek tartották a lobbanékonyabb Ferenc pápánál.

• Ez folytonosságot ígérő jelöltté tette, de elfogadható választást jelentett azok számára is, akiknek voltak kisebb ellenérzéseik Ferenc pápával szemben.

• A konklávé előtt a pápaválasztók között az az informális vélemény alakult ki, hogy „olyasvalakit keresünk, aki Ferenc pápa útján jár, de nem az ő másolatát keressük” – mondta McElroy érsek.

„Kiváló megbeszéléseket tart”

Ferenc pápa a püspökök kinevezéséért felelős befolyásos kúriai hivatal élére helyezte Robert Prévostot, aki így szorosabb kapcsolatba került az egyház magas rangú személyiségeivel, köztük olyanokkal is, akik később eljuttatták őt a pápaságig.

• Dolan bíboros azt mondta, hogy az egyik első dolog volt, amit Robert Prevosttal kapcsolatban észrevett, hogy „kiválóan vezeti a megbeszéléseket, ami nem mondható el mindenkiről”.

• Több bíboros is azt mondta, hogy Robert Prevostot mindenkit meghallgató, hatékony vezetőnek tartja, míg másokra a konklávé előtt vele folytatott eszmecserék voltak nagy hatással.

• Olyan nem volt, hogy ő felállt és elemi erejű, meggyőző beszédet mondott, elkápráztatva a testületet” – emlékezett vissza Wilton Gregory bíboros. „De arról meg vagyok győződve, hogy nagyon hatékonyan vett részt a kisebb csoportokban folyó beszélgetésekben.”

„Őrült iramban az egység felé”

A bíborosok titoktartásra esküdtek magán a konklávén történteket illetően, de egyértelmű, hogy a második napon lezajlott három szavazási forduló során a mérleg erősen Prevost bíboros javára billent.

• „A második napon hatalmas elmozdulás történt – hatalmas elmozdulás a jelenlévő testületen belül, és ez nem lehetett más, mint hogy Isten kegyelme terelt minket a konszenzus felé, pedig azt gondoltam, hogy annak elérése sokkal több időbe telik majd” – mondta McElroy érsek.

•  A gyorsan felszálló fehér füst miatt egyesek azt feltételezték, hogy Ferenc pápa helyettese és a fogadási irodák favoritja, Pietro Parolin bíboros lehet a győztes. De az olasz sajtóban megjelent tudósítások azt sugallták, hogy ő áldozatul esett a régi mondásnak, miszerint „aki pápaként lép be, bíborosként távozik”.

• A Corriere Della Sera című lap – fenntartásait hangsúlyozva –azt állította, hogy Pietro Parolin még a harmadik szavazási körben is vezetett Robert Prevost előtt, de amikor világossá vált, hogy a szükséges kétharmados többséget nem tudja elérni, félreállt.

„Accepto” – elfogadom

Dolan bíboros közvetlenül Prevost bíboros mögött ült, miközben a negyedik és egyben utolsó szavazási körben számlálták a szavazatokat, és látta, ahogy a leendő pápa lehajtja fejét, miközben újra és újra elhangzik a neve.

• Amikor Prevost bíboros szavazatainak száma átlépte a 89 szavazatos küszöböt, „nagy ováció tört ki a Sixtus-kápolnában” – mondta Dolan bíboros a SirusXM „Catholic Channel” című műsorában.

• Ezután Pietro Parolinon, mint rangidős pápaválasztó bíboroson volt a sor, hogy Robert Prevost elé álljon, és megkérdezze, elfogadja-e a rábízott feladatot. „Accepto” – válaszolta Robert Prevost.

• Parolin bíboros ezután megkérdezte, hogy az új pápa milyen nevet kíván felvenni. Ő rövid szünet után így válaszolt: „Leó.”

Fordította: Nagy Edit
Forrás: AXIOS