Miért éppen a zsidó népet választotta ki Isten? – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt podcast kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspököt, biblikus professzort és a Pápai Biblikus Bizottság tagját kérdezte a hallgatók által beküldött bibliaértelmezési kérdésekről. A beszélgetés főként a Bírák könyvéhez, valamint Saul és Dávid történetéhez kapcsolódott.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

Van-e támpontunk a Benjámin elleni polgárháború időbeli elhelyezéséhez? Mika bálványának és Dán törzsének története melyik bíró korában történhetett?

A Bírák könyvének eseményei feltehetően nem minden esetben időrendben követik egymást: a helyi szabadítók történetei részben párhuzamosan is játszódhattak. Ezért a két eseményt nem lehet egy meghatározott bíró szolgálatához kötni. Annyi valószínűsíthető, hogy a királyság létrejötte előtt, körülbelül a Kr. e. 11. század közepén történhettek. A történetek azt szemléltetik, milyen erkölcsi és társadalmi zűrzavar uralkodott akkor, amikor „nem volt király Izraelben, és mindenki azt tette, ami neki tetszett”.

Az erósz, a philia és az agapé valóban a szeretet három különböző szintje? Milyen nyelven kérdezte Jézus Pétertől, hogy szereti-e őt?

Az erósz–philia–agapé felosztás hasznos, de alapvetően modern, didaktikus megkülönböztetés. A görög nyelv ennél több szót is ismer a szeretetre, és János evangéliuma sem használja teljesen következetesen az agapaó és phileó igéket. Jézus és Péter feltehetően arámul beszélgettek, ezért nem biztos, hogy az eredeti párbeszédben is megjelent a görög szavak közötti különbség. A történet középpontjában nem a nyelvi fokozatok állnak, hanem Péter valós, mégis emberi szeretete, amely Jézus megelőző szeretetéből táplálkozik.

Miért gondolta Dávid, hogy az egyedül érkező futár jó hírt hoz?

Az egyedül közeledő emberről látható volt, hogy hírnök, nem pedig egy vereséget szenvedett sereg menekülő tagja. Dávid kijelentése azonban elsősorban saját lelkiállapotáról árulkodik: félt a rossz hírtől, és remélte, hogy a futár győzelmet jelent. A mondat így inkább Dávid vágyát és szorongását fejezi ki, mintsem biztos következtetést.

Miért hiányzik az 1Sám 9,9 a Szent István Társulat Bibliájából?

A vers valójában nem hiányzik, hanem néhány verssel később, a 11. vers után szerepel. A vers egy magyarázó megjegyzést tartalmaz arról, hogy a prófétát korábban „látónak” nevezték. A fordítás szerkesztői exegetikai szempontok alapján helyezték át, mert úgy vélték, hogy ott logikusabban illeszkedik a szöveghez. Ez nem önkényes változtatás, hanem a különböző kéziratok és szövegváltozatok tudományos vizsgálatán alapuló döntés.

Valóban csak Saulnak és Jonatánnak volt kardja a míkmázi csata idején?

Igen. A bibliai szöveg szerint Izrael seregében nem volt kard vagy lándzsa, Saulnak és fiának, Jonatánnak azonban volt fegyvere. A félreértést valószínűleg a mondat felolvasása vagy értelmezése okozta.

Pogány babonaság volt az Urim, a Tummim és a sorsvetés?

Az Urim és a Tummim az ókori Izraelben Isten akaratának megismerésére szolgáló, elfogadott vallási eszköz volt. Nem szerencsejátékként vagy felelőtlen jóslásként tekintettek rá, hanem annak kifejezéseként, hogy az ember Isten döntésére bízza magát. A sorsvetés akkor lehetett legitim, amikor nem helyettesítette az erkölcsi mérlegelést és a jó megtételére irányuló emberi erőfeszítést. Az Újszövetségben is találkozunk vele, amikor az apostolok Mátyást választják ki Júdás helyére.

Ki írta az Ószövetséget?

A keresztény hit szerint a Szentírás fő szerzője Isten, ugyanakkor emberi szerzőkön és közösségeken keresztül keletkezett. Egyes könyveket a hagyomány Mózeshez, Dávidhoz vagy valamelyik prófétához kapcsol, de sok szöveg hosszú szerkesztési és hagyományozási folyamat eredménye. Az Ószövetséget olyan emberek írták és őrizték meg, akik Izraelhez, az Istentől megszólított nép közösségéhez tartoztak. Egy-egy prófétai könyv a próféta tanításán túl tanítványainak későbbi munkáját is tartalmazhatja.

Miért választotta Isten Sault királynak, ha tudta, hogy később elveti őt?

Isten örökkévalóságának és az ember időben megélt szabadságának kapcsolatát nem tudjuk teljesen átlátni. Amikor a Biblia azt mondja, hogy Isten „megbánta” Saul kiválasztását, az Saul valódi szabadságát és döntéseinek súlyát hangsúlyozza. Isten nem közömbösen szemléli az ember bukását, hanem fájdalommal reagál rá, miközben továbbra is lehetőséget ad a jó döntésre. Izrael királyság iránti vágyából Isten végül jót is kihozott: Dávid dinasztiájából származott a Messiás.

Hogyan lehetett Ábrahám a Mória hegyén, ha Jeruzsálemet csak évszázadokkal később foglalták el az izraeliták?

Ábrahám valóban eljutott Kánaán földjére, és ott történt Izsák feláldozásának története. Jeruzsálemet azonban csak jóval később foglalták el az izraeliták. Az, hogy a Mória hegyét Jeruzsálemmel azonosítjuk, a Biblia egészének későbbi összefüggéseiből származik. Nincs tehát ellentmondás: Ábrahám ugyanazon a földrajzi helyen járhatott, amely később Jeruzsálem és a templom területe lett. A keresztény olvasat párhuzamot fedez fel Ábrahám áldozatkészsége és Krisztus keresztáldozata között.

Miért viselkedik Saul és Dávid úgy, mintha Dávid felkenése még nem történt volna meg?

A királlyá kenés és a tényleges, nyilvános uralkodás kezdete nem feltétlenül esett egybe. Dávid már Isten választottja volt, de Saul még hivatalban maradt, és Dávid királysága csak fokozatosan vált mindenki számára láthatóvá. A szövegben tapasztalható feszültségnek az is oka lehet, hogy Dávid Saul udvarába kerüléséről több hagyomány maradt fenn: az egyik szerint zenészként, a másik szerint harcosként vagy fegyverhordozóként érkezett. A bibliai szerkesztők ezeket a hagyományokat egymás mellett őrizték meg.

Isten küldte Saulhoz a gonosz lelket?

A kifejezés azt jelzi, hogy Saul életében egy romboló és zavaros lelkiállapot jelent meg, amely rossz indulatokat és kiszámíthatatlan viselkedést idézett elő. A szöveg nem feltétlenül ad pontos pszichológiai vagy démonológiai leírást. Inkább azt a teológiai kérdést érinti, hogyan viszonyul Isten a világban jelen lévő rosszhoz. Isten nem a rossz szerzője, de a Biblia minden történést az ő egyetemes uralma alatt szemlél, ezért olykor úgy fogalmaz, hogy megenged vagy elküld egy gyötrő lelket.

Jelentheti-e Dávid öt köve Jézus öt szent sebét?

Ez lehetséges lelki vagy allegorikus értelmezés, de nem feltétlenül a szöveg eredeti jelentése. Az egyházatyák gyakran fedeztek fel hasonló összecsengéseket az Ó- és Újszövetség között. Az ilyen párhuzamok segíthetik az imádságot és a lelki elmélyülést, de nem szabad őket a hit alapvető igazságaival azonos súlyúnak tekinteni. Dávid öt köve így utalhat az öt szent sebre, a rózsafüzér öt titkára vagy akár a lelki küzdelem eszközeire, de ezek jámbor alkalmazások.

Saul elvetése és Dávid felkenése után ki volt valójában a király?

Saul továbbra is ténylegesen gyakorolta a királyi hatalmat, miközben Isten döntése szerint Dávid már a kiválasztott király volt. Isten elhatározása sokszor előbb érinti meg a valóság legmélyét, és csak később válik külsőleg is láthatóvá. Dávid felkenése tehát egy folyamat kezdete volt, amelynek beteljesedése csak Saul halála után következett be.

Van-e nyelvi kapcsolat a görög philia és a latin filius, vagyis „fiú” szó között?

A két szó hasonló hangzása ellenére etimológiailag nem kapcsolódik egymáshoz. A görög philia a baráti, ragaszkodó szeretetet jelöli, míg a latin filius más indoeurópai gyökből származik. Tartalmi kapcsolat természetesen lehet közöttük, hiszen a szülő és a gyermek közötti viszonyhoz is hozzátartozik a szeretet, de a szavak eredete különböző.

Dávid hazudott Ahimelek papnak, amikor kenyeret és fegyvert kért tőle?

A történetben Dávid valóban nem mondott igazat arról, hogy Saul küldetésében jár. Az ószövetségi szereplőket azonban nem kell minden tettükben erkölcsi példaképnek tekintenünk. Dávid életveszélyben volt, és megtévesztéssel próbált élelmet, fegyvert és biztonságot szerezni. A Biblia nem feltétlenül helyesli cselekedetét, hanem őszintén bemutatja választott szereplőinek gyengeségeit is.

Miért éppen a zsidó népet választotta ki Isten?

A Második Törvénykönyv szerint Isten azért választotta Izraelt, mert szerette. A kiválasztás nem a nép különleges érdemeiből következett, hanem Isten szabad szeretetéből. Ez azonban nemcsak kiváltságot, hanem küldetést és felelősséget is jelentett: Izraelnek Isten áldását kellett közvetítenie a többi nép felé. Isten gyakran nem a látszólag legerősebbeket és legalkalmasabbakat választja, hanem választottait teszi alkalmassá.

Hogyan kérdezte meg Dávid az Urat, és milyen hangon válaszolt neki Isten?

A szövegből nem derül ki pontosan, milyen módon kapott Dávid választ. Isten prófétákon, papokon, jeleken vagy belső bizonyosságon keresztül is vezethette őt. A bibliai kijelentés legfontosabb üzenete az, hogy Dávid Istenhez fordult, és döntéseiben kereste az ő akaratát. Isten ma is többféleképpen szólhat: a Szentíráson, más embereken, az eseményeken vagy a lelkiismeretben megszülető bizonyosságon keresztül, bár válasza nem mindig azonnal és egyértelműen felismerhető.