Justin Welby, Canterbury érseke és az Anglikán Közösség vezetője kedden lemondott egy nagy horderejű visszaélési ügy kezelése miatt.
A mély katolikus gyökerekkel rendelkező pozíciót betöltő canterburyi érsek a világ anglikánjai között „elsőnek számít az egyenlők között”, és az ő fontos szerepe az új brit uralkodó felkenése a koronázások alkalmával.
Az elmúlt években Ferenc pápa ökumenikus gesztusokat tett az Anglikán Egyház felé: 2023-ban Welbyvel és egy skót protestáns vezetővel együtt utazott Dél-Szudánba, és megengedte Welbynek, hogy idén év elején anglikán liturgiát celebráljon a római Szent Bertalan-bazilikában a keresztények egységéért folytatott imahét részeként.
Az Anglikán Egyházról, a canterburyi érsekről és az anglikanizmusról a következőket kell tudnunk.
Mi az Anglikán Egyház?
Egyszerűen fogalmazva az Anglikán Egyház az Egyesült Királyság hivatalos egyháza, amelynek legfőbb kormányzója a brit uralkodó.
III. Károly király hivatalos címe „A hit védelmezője és az Anglikán Egyház legfőbb kormányzója”, és a 16. század óta minden új uralkodó esküt tesz a protestáns vallás védelmezésére.
A 664-es Whitby Zsinat óta az Anglikán Egyház két tartományra – Canterburyre és Yorkra – oszlik, amelyek mindegyikének saját érseke van, valamint számos egyházmegyére, amelyek mindegyikének püspöke van. Canterbury jelenleg üres, miután Welby lemondott; York jelenlegi érseke Stephen Cottrell, akinek székesegyháza a Yorki Katedrális.
Mint minden protestáns, az Anglikán Egyház hívei is nagyra tartják a Bibliát, bár az Anglikán Egyházon belül és általában az anglikanizmusban is sokféle istentiszteleti stílus létezik.
Az 1662-es Book of Common Prayer (Közös Imádság Könyve, anglikán imakönyv, az angol nyelvű liturgia), amelyet ma is használnak, kodifikálta az újonnan alapított egyház liturgikus gyakorlatát és tanításait, amelyek felváltották a katolikusokat. Ez ma is „az Anglikán Egyház istentiszteletének állandó eleme és tanításának kulcsfontosságú forrása” – olvasható az egyház honlapján.
Hogyan jött létre az Anglikán Egyház?
A protestáns reformáció okozta káosz közepette az Anglikán Egyház VIII. Henrik király idején szakadt el a Katolikus Egyháztól, aki férfi örökösre vágyva 1527-ben el akart válni feleségétől, Aragóniai Katalintól, de nem sikerült elérnie házasságának pápai érvénytelenítését.
A parlament ezt követően törvényeket fogadott el, amelyek eltörölték a pápai hatalmat, és Henrik királyt az Anglikán Egyház fejévé nyilvánították. Morus Szent Tamás ügyvéd, író és a király kabinetjének magas rangú tagja mártírhalált halt, mert ellenezte Henrik tervét, akárcsak Fisher Szent János katolikus bíboros, hasonló okokból.
Ezután következett a katolikusok kegyetlen üldözése, az angol reformáció. Annak ellenére, hogy Tudor Mária királynő alatt rövid időre visszatértek a pápa fennhatósága alá, I. Erzsébet ezt visszacsinálta, amikor 1558-ban királynő lett.
A reformáció során kolostorokat romboltak le, katolikus templomokat foglaltak el, köztük a Westminster apátságot, és olyan vértanúk tettek tanúságot, mint Clitherow Szent Margit, akit 1586-ban éles sziklára fektetve hatalmas sziklákkal és kövekkel nyomtak halálra, mivel nem volt hajlandó megtagadni katolikus hitét.
Az 1642-1651-es angol polgárháborút és az 1688-as dicsőséges forradalmat követően az Anglikán Egyház 1689 óta fennálló alkotmányos helyzete az egyház számára „számos jogi kiváltságot és kötelezettséget állapít meg, de egyre növekvő vallási és polgári jogokat biztosít más keresztényeknek, más vallásúaknak és hit nélkülieknek” – olvasható az Anglikán Egyház honlapján.
A katolicizmus jogi státuszának helyreállítása csak a 19. században valósult meg teljesen Nagy-Britanniában.
Miért Canterbury?
Canterburyi Szent Ágoston, akit a katolikusok május 27-én tisztelnek, a hatodik század utolsó éveiben alapította meg Canterbury érseki székhelyét. A hatodik század végén és a hetedik század elején I. Gergely pápa (Nagy Szent Gergely) irányításával folytatta a katolikus hit hirdetését az ország angolszász pogányainak.
(Nem tévesztendő össze Hippói Szent Ágostonnal, aki az egyház doktora, Szent Mónika fia és a „Vallomások” szerzője volt).
Ágoston valószínűleg Rómában született egy nemesi családban, ismeretlen időpontban, és az újonnan alapított bencés rendbe lépett be, abba a közösségbe, amelyet az Ágostonnal barátságot ápoló későbbi Gergely pápa alapított. Később, 595-ben Gergely pápa nekilátott Anglia újraevangelizálási terveinek; a sziget kelta lakói már évszázadokkal korábban elfogadták a kereszténységet, de az országot az ötödik század közepétől angolszász hódítók uralták.
Gergely pápa egy körülbelül 40 szerzetesből álló csoportot választott ki, köztük Ágostont, hogy 597 tavaszán Angliába hajózzanak. Megérkezésük után kihallgatást nyertek a pogány Ethelbert kenti királynál, aki később megtért és szentté vált, miután Ágoston hathatósan és egyenesen előadta az evangélium üzenetét. Ethelbert engedélyezte, hogy a szerzetesek letelepedjenek Canterburyben és evangelizáljanak.
Ágostont később püspökké szentelték, és 597 karácsonyára már több mint 10.000 ember kérte aktívan a keresztséget a misszionáriusoktól.
Ágoston 604-ben halt meg, és Canterbury közel 1000 éven át, egészen a reformációig az angol katolicizmus székhelye maradt.
Mi az Anglikán Közösség?
Az 1867-ben alapított Anglikán Közösség olyan egyházak társulása világszerte, amelyek a canterburyi érseket elismerik „elsőnek az egyenlők között” – szellemi vezetőnek és egyesítő személyiségnek, de nem olyan központi hatóságnak, mint a pápa.
Minden egyház különálló és autonóm, de mindegyiknek közös a történelme és a hitvallása az Anglikán Egyházzal. Az Anglikán Közösség úgy írja le magát, mint „42 autonóm és független – de egymástól függő – nemzeti, pánnacionalista és regionális egyház családja, amely kommunióban áll a canterburyi érseki székkel”.
Ezek közé az egyházak közé tartozik az amerikai székhelyű Episzkopális Egyház, amely eredetileg az amerikai forradalom után vált el az Anglikán Egyháztól.
Az Anglikán Közösséget püspökök irányítják, akik különböző szinteken rendszeres üléseket tartanak, amelyeket zsinatoknak neveznek – ez a szó ismerős a katolikus egyház tagjai számára, akik szintén zsinatokat vagy szinódusokat hívnak össze, legutóbb a szinodalitásról szóló szinódust.
Az Anglikán Közösségben a szinódusokra egyházmegyei szinten kerül sor, ahol a püspökök, a papság és a világiak helyi igazgatási és lelkipásztori kérdéseket vitatnak meg; valamint tartományi vagy nemzeti szinten, ahol a résztvevők egyfajta kétkamarás struktúrában dolgoznak: a püspökök házában, illetve a papságból és laikusokból álló képviselőházban. Ezeken a tartományi vagy nemzeti szinódusokon gyakran szavazás útján születnek kötelező érvényű döntések.
Végül a legmagasabb szintű találkozó a Lambeth-Konferencia, egy évtizedenként egyszer megrendezett összejövetel, amely lehetőséget biztosít az anglikán vezetők – különösen a püspökök – számára, hogy megvitassák az egyház és a világ előtt álló főbb kérdéseket. Ez egy konzultatív találkozó, amelyet a canterburyi érsek vezet, de az egybegyűlt testületnek nincs törvényhozó, jogalkotó hatalma.
Az Anglikán Közösség együttesen a katolikus egyház és a keleti ortodox egyház után a világ harmadik legnagyobb szervezett keresztény közösségét képviseli, becslések szerint 110 millió taggal világszerte.
Az Anglikán Közösség az elmúlt években feszültséget élt át az LMBT-kérdések miatt, különösen 2003 óta, amikor az Episzkopális Egyház megszavazta V. Gene Robinson, egy azonos nemű kapcsolatban élő meleg férfi püspökké szentelését. Az ilyen lépések éles kritikát váltottak ki az anglikán közösségek részéről máshol, különösen Afrikában.
Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: Catholic News Agency
Josefayerbrider
2024. november 19. at 23:52
INRI,
magam örülök a protestantizmus-nak. Elöször is emiatt születtem (katolikusnak). Apám vastagnyakú kálomista volt, Hajdúsámsonból, ahol majdenem mindenki az volt. Ak-ként is halt meg 80 éves kora felett. Sza´ndékosan keresett katolikus hajadont, – anyámat- találta. S` támogatta messzemenöen hogy fiai is katolikusok legyenek (katlanmókusoknak – mondta – gyerek korában). Mert 13 évesen látott egy eskvöt, ahol a férj (korábbi) feleségét is ismerete. Ugyanabban a templomban házasodott mással egy évre rá. Ezen felhábordván kifejezte ott és akkor nem-tetszését, s´ láss csodát lepisszegték. Ekkor határozta el, hogy olyan hajadont keres akinek a tempolmában ezt nem lehet megcsinálni. Érdekes, hogy anyám is kersett magának férjet. Még érdekesebb, hogy egy refi pap is jelentkezett a hirdetésére a katolikus újságban. Söt jól kijöttek egy rövid ideig. Amikor is a tiszteletes közölte, hogy házasság esetén elvárja a neje áttérését a refi hitre…Anyám meg pont fordítva gondolta ugyanezt. Ahogyan apám mély teiszetlettel viselkedett a menyaszonya (édesanyám) hite iránt, anyám igent mondott hál `S tennek, mert igy megszülethettem.
A protestantizmus elönyeit apám sokszor emlegette volt:
Felhivta a figyelmet a reneszánsz pápák bünös gyakorlataira (simonia-egyházi hatalmi állás pénzért, cölibátus megsértése, bucs´cedulák árusitása-mennyek pénzért)
Felhivta a figyelmet a természettudományok szabad gyakorlására (mert az elhízott agyu inkvizotorok élve- megégettek volna továbbra is minden gondolkodót elmét).
Három Krisztusi=Felkent messiáskövetö=Jézuskövetö történelmi templom is van több faluban is pl. Öcs községben és sok balatonfelvidéki községben (katolikus, refi, evangelikus).
A refik pl. megtanultak csodákat tenni is, amíg a katolikusok (föleg a férfiak) inkább csak imádkoztak a csodákért (tisztelet a kivételnek).
Na`de viccet félre. A mennyei Yreushalayimban csak egy akol lesz és egy pásztor, templom meg egy sem, mert a bárány lesz a temploma. (Jézus az Isten báránya aki elveszi a világ büneit.)
Fenn ez áll:
“A protestáns reformáció okozta káosz közepette az Anglikán Egyház VIII. Henrik király idején szakadt el a Katolikus Egyháztól, aki férfi örökösre vágyva 1527-ben el akart válni feleségétől, Aragóniai Katalintól, de nem sikerült elérnie házasságának pápai érvénytelenítését.” A hatalmasok igy reagáltak arra anno, ha a pápa nem ugy t´ncolt ahogyan ök fütyültek.
Mára pedig a hatalmasok már úgy gondolják, hogy nyomtalan k´´irthatják a vallásokat föleg a keresztény vallást. Lecsereélni vélik az un. “jóléti individualizmussal” =Mandenki a jóétben ugy él ahogy akar, végsö abszolút igazságés erkölcs nélkül. Valójában pedig ez egy öngyilkos boldogtalan célnélküli társadalomhoz vezet. Ez az a tartós földi (majdan mennyei) boldogság utáni vágy ami meg fogja újra és újra változtatni az emberek szívét és eszeét a Jezus felé…
Lásd Máte Evangeliuma 16 fejezetet: “Péter vallomása.
13Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” 14Így válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik másik prófétának.” 15Jézus most hozzájuk fordult: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” 16Simon Péter válaszolt: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” 17Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. 18Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. 19Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” 20Aztán lelkére kötötte tanítványainak, ne mondják el senkinek, hogy ő a Krisztus.
Az első jövendölés a szenvedésről.
21Ettől kezdve Jézus jelezni kezdte tanítványainak: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad. 22Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki ezekkel a szavakkal: „Isten mentsen, Uram! Ilyesmi nem történhet veled.” 23Megfordult és rászólt: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak.”
Az önmegtagadás.
24Ezután Jézus így szólt tanítványaihoz: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. 25Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja. 26Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért?”
Osli moslygos Madonna könyörögj érettünk…
Kókay Ágoston
2024. november 20. at 14:03
Mély tisztelettel, de hadd mondjam, hogy édesapja véleménye, miszerint “Felhivta a figyelmet a természettudományok szabad gyakorlására (mert az elhízott agyu inkvizotorok élve- megégettek volna továbbra is minden gondolkodót elmét).” kissé elnagyolt és túlzás. A katolikus egyháznak a természettudományokkal semmi baja nem volt, sőt. Akkor volt baja, ha valamilyen tudományág gyakorlói a saját szakmájuk keretien messze túlnyúlva hirdettek mindenféle tanokat (Galilei, Giordano Bruno). Épp úgy, mint napjainkban pl. S. Hawking, aki az elméleti fizikán túl nyilvánított ki a teológia tárgykörébe tartozó “igazságokat” – jóllehet ahhoz semmit sem konyított.
Aztán az is megér egy misét, hogy mai mindenféle fundamentális protestáns egyházak képviselői miket tudnak összehordani a természettudományokkal, főleg pl. az evolúcióval kapcsolatban.