Még egyszer az új dubia kérdéssorról
Kedves Olvasóink tisztánlátása érdekében néhány pontosítást teszünk közre az öt bíboros által benyújtott dubia kérdésekkel kapcsolatban frissen megjelent hírekhez.
Amint tegnap cikkünkben megírtuk, öt bíboros egy sor újabb kérdést (dubia = kétely, kétség) nyújtott be Ferenc pápának a szinodalitással foglalkozó, szerdán kezdődő püspöki szinódus kapcsán, amelyek a nők felszentelésére, az azonos neműek házasságának megáldására és a szinódus kötelező tanítás kiadására vonatkozó hatáskörére összpontosítanak.
Mitől „új” ez a kérdéssor?
Részben azért is nevezhetik így, mert a bíborosok egy másik kis csoportja már feszegetett hasonló témákat 2016-ban, de főleg azért, mert a cikkben név szerint felsorolt öt bíboros ebben az évben először júliusban küldte meg kérdéseit Ferenc pápának; ezt a kérdéssort azonban újrafogalmazva, augusztusban ismét elküldték neki. Idézzük tegnapi anyagunkból: „A bíborosok kifejtették, hogy mivel állításuk szerint a pápa levele „nem követte a dubiákra adott válasz gyakorlatát”, átfogalmazták kérdéseiket, „hogy az egyház örök tanításán és fegyelmén alapuló világos választ kapjanak”.
A hagyományos eljárás szerint a dubia kérdéseket és a pápa válaszait nem feltétlenül teszik közzé. Ez így volt a jelen esetben is, amint azt a bíborosok elmondták: A pápa válaszai nekik szóltak, azokat nem a nyilvánosságnak szánták. Így a júliusi kérdések, az azokra adott válasz és az újonnan megküldött kérdések most, október elején kerültek nyilvánosságra.
A tisztánlátás érdekében tehát értelmezni szeretnénk, miszerint a Magyar Kurírban olvasható bíborosi kérdéssor és pápai válasz (Ferenc pápa válasza Brandmüller és Burke bíboros „kételyeire”) a júliusi levélváltás szövegét tartalmazza, míg a Zarándok.ma tegnapi híradása az augusztus 21-én elküldött, átfogalmazott kérdések fordítását közli.
A bíborosok úgy vélték, hogy a pápa válaszai nem oldották fel a kételyeiket, és ezért arra kérték őt, hogy válaszoljon az öt újrafogalmazott kérdésre az elvárt igen-nem formában. A kérdéseket nyelvileg az ilyen válaszadásra lehetőséget adó eldöntendő kérdésként fogalmazták meg.
Az új kérdéssorra a LifeSiteNews-on olvasható hír szerint Víctor Manuel Fernández prefektus válaszolt, akit a napokban kreáltak bíborossá. A nagyon rövid válaszban leszögezte, hogy a pápa már megválaszolta a bíborosok „kételyeit”.
“Nem tették közzé a Szentatya válaszát, aki sok elfoglaltsága ellenére vette a fáradságot, hogy válaszoljon nekik. Ahelyett, hogy ezeket a válaszokat publikálták volna, most újabb kérdéseket tesznek közzé, mintha a pápa a megbízások rabszolgája lenne”
– idézi Fernándezt a LifeSiteNews.
A Vatikán ezzel párhuzamosan tette közzé a júliusi pápai választ, amely addig nem került a nyilvánosság elé.
A szerk.
INRI,
kissé utánanéztem.
5 bíboros konkrét válszt vár, hit és erkölcs dolgában és a 10 parancsolat további érvényességének érdekében 2023 szeptember 30-án és a pápa nem válaszol az öt kérdezö bíborosok kérdéseire: “Mert nem ér rá”.
Egyszerüen “leszószékezi” öket. (Abkanzeln=leszószékezni)
“Leszószékezni” annyit tesz, hogy: Onnan fentről, a szószékről hirdetik az útmutatát, amelyek utat mutatnak a lent csendesen ülő azt követöknek.
Ezzel csak az a bibi, hogy az 5 bíboros konkrét válszt vár, hit és erkölcs dolgában és a 10 parancsolat 2000 (*5700) éves további érvényességének érdekében 2023 szeptember 30-án.
Öt bíboros elküldött a pápának egy öt kérdésből álló listát, vagy „dubiát”, ami latinul „kétséget” jelent. Ferenc pápa válaszai „nem oldották meg az általunk megfogalmazott kételyeinket, hanem inkább elmélyítették azokat” – áll a közleményben.
A dubiát=kétségeket a következö 5 biboros adta át fernc pápának:
1. Walter Brandmüller német bíboros (94), a Történeti Tudományok Pápai Bizottságának elnöke,
2. Raymond Burke amerikai bíboros (75), az Apostoli Signatura prefektus emeritusa,
3. Joseph Zen kínai bíboros (90), emeritus püspök Hong-Kong
4. Juan Sandoval Íñiguez mexikói bíboros (90), Guadalajara emeritus érseke és
5. Robert Sarah bíboros (78), az Istentisztelet és a Szentségek Fegyelmének Dikasztériumának prefektusa.
A pápa azonban nem a szokásos “igen” és “nem” formában válaszolt, ezért pontosítás céljából be kellett nyújtani a dubia=kétségek átdolgozott változatát.
Ferenc pápa válaszai “nem oldották meg az általunk megfogalmazott kételyeinket, hanem inkább elmélyítették azokat” – áll a National Catholic Register-nek, a CNA German angol nyelvű partnerhíroldalának adott nyilatkozatában. Ezért augusztus 21-én elküldték az újonnan megfogalmazott kételyeket, és részben átfogalmazták azokat úgy, hogy igennel vagy nemmel válaszolhasson a pápa rájuk.
Vesd össze: Máté evangeliuma 5, 37:
„Beszédtekben: az igen igen, a nem nem legyen. Ami ezenfelül van, a gonosztól való.”
Konkrétan a Dubia=az 5 bíboros Kétségei a következők voltak:
1 Lehetséges-e, hogy az Egyház ma olyan tanokat tanítson, amelyek ellentétesek azokkal a tanításokkal, amelyeket korábban tanított a hit és erkölcs terén, akár az ex cathedra pápa, akár az ökumenikus zsinat meghatározásai révén, akár a közönséges egyetemes tanítói felhatalmazáson keresztül. a szétszórt püspökökön keresztül szerte a világon (vö. Lumen Gentium 25)?
1 Pápai választ várnak a kardinálisok: Igen, vagy Nem? A pápa azonban nem válaszol, indoklás 2023.09.30-án: mert sok dolga van.
2 Lehetséges, hogy egy pásztor bizonyos körülmények között megáldhatja a homoszexuális személyek közötti kapcsolatokat, jelezve ezzel, hogy a homoszexuális viselkedés nem ellentétes Isten törvényével és az ember Istenhez vezető útjával?
Ehhez a kétségbevonathoz kapcsolódik egy további kérdés tisztázása is : Vajon az általános tanítóhivatal által képviselt tanítás, amely szerint minden házasságon kívüli szexuális aktus, különösen a homoszexuális aktus, objektíve súlyos bűnnek minősül Isten törvénye ellen, függetlenül a körülményektől? Ha valaki nem akarja megfogadni, hogy ezen súlyos bünöket kerülni fogja, söt büszkén azokat nem is tekinti bünnek a jövöben, az kaphat-e feloldozást, vagy egyházi jóváhassal „áldást“, erre a bünére amit elkövetett?
2 Pápai választ várnak a kardinálisok: Igen, vagy Nem? A pápa azonban nem válaszol, indoklás 2023.09.30-án: mert sok dolga van.
3. Vajon a Püspöki Szinódus, amelyre Rómában kerül sor, és amely a pásztorok és a hívek csak kiválasztott képviseletét foglalja magában, gyakorolja-e majd az Egyház legmagasabb hatalmát azokban a doktrinális vagy lelkipásztori kérdésekben, amelyekről véleményt nyilvánít? Ami kizárólag a római pápának és una cum capite suo, a püspöki kollégiumnak (vö. CIC 336. can.) van eredetileg fenntartva?
3 Pápai választ várnak a kardinálisok: Igen, vagy Nem? A pápa azonban nem válaszol, indoklás 2023.09.30-án: mert sok dolga van.
4 Lehetséges-e az Egyházi a jövőben felhatalmazást adni a nők pappá szentelésére, ezzel ellentmondva annak a ténynek, hogy e szentség kizárólagos fenntartása a megkeresztelt férfiak számára a rendi szentség tartalmának részét képezi, amelyen az Egyház nem változtathat?
4 Pápai választ várnak a kardinálisok: Igen, vagy Nem? A pápa azonban nem válaszol, indoklás 2023.09.30-án: mert sok dolga van.
5 Érvényesen részesülhet-e szentségi feloldozásban az a bûnbánó, aki elismeri a bûnt, de megtagadja azt a szándékot, hogy ne kövesse el újra?
5 Pápai választ várnak a kardinálisok: Igen, vagy Nem? A pápa azonban nem válaszol, indoklás 2023.09.30-án: mert sok dolga van.
Nagyon rövid válaszában Fernández – akit pár napja, 2023 szeptember 30-án kreáltak bíborossá – kifejtette, hogy „a pápa már válaszolt ezeknek a bíborosoknak a „dubiájára”=kétségeire.
A pápa fél a Római és a Német nagyszámú homó-atyáktól. Ma már nem csak nehány bíborosok és püspökök annak tagjai, hanem a német és olasz papok többezres tömege (Reinhardt Marx német érsek belsö vizsgálata szerint). A többi nációrol nincs adat.
A pápa ezenkivül fél még a Német Katolikusok Központi Bizottsága tagjaitól is (120 fö volt öreg “laikus” politikus), úgy ugráltataja a 27 német püspököket, ahogy akarja, mert a kötelezö egyházadót azok hajtatják be az álammal-aki azt továbbadja az egyháznak. Mára azonban a Német Katolikusok Központi Bizottsága tagjai a 120 fö volt öreg “laikus” politikus lett. Mostantól ök az egyházi financiális=pénzügyi, és lelki hatalombol és részesülni akarnak. Ez eddig csak a 27 püspök és a 18.000 német papok kiváltsága volt. Konkrétan az 5-7 millió forintos havi püspöki és a min. egymillió fortintos papi netto havi fizetésekröl van szó a teljes munkaruha ellátás és a lakhatás, fütés-hütés, vilagítás ingyenes biztositása mellett. Ehez jön még a munkatársak megválasztásának joga is. Megjegyzendö, hogy a német katolikus egyház a második legnagyobb közszolgáltatói munkaadó Németországban 1 milló alkalmazottal. Ezekböl csak 1,80 % az azon papok száma akiknek pasztorálási engedélyük is van. Ha most ezek közül elküldik a homoatyákat csak kb. 1,30 % marad. Tehát azonnal további min. 3-4000 misézöhely pap nélkül maradna, más pedig ott nem pasztorálhat. òriási problema még, hogy kb. 1 éve az új Német kormány (zöldpárti és marxista szociáldemokrata koalició) kötlezte az egyházat, hogy ne vizsgálhassa alkalmazottai magánéletét. Tehát bármely vallású (hindu, moszlim, bahai, buddhista, agnosztikus, vagy vallástalan, vagy azonosnemüvel házas is lehet egyházi alkalmazott. Söt ha nem egyháztag az illetö akkor egyházi adót sem fizet, holott az egyaz föállású alkalmazottja, úgymint: pl. takarító-sekrestyés, zenei vezetö, orvos, agronómus, ápoló, tanár, erdész, vadász, házvezetö, szakács hotelier, zarándoklatvezetö, kömüves, épitész, karitász alkalmazott, afgán-pakisztáni-szír tolmács, menkeültgondozó, öregotthonvezetö stb…
Ha erre az állami utasáitásra azegyház nemet mond akkor az állam továbbá már nem hajtja be a 20 millió egyháztagtól az éves egyházadót. Akkor ki fogja azt befizetni “önkéntesen”?
IHS
AVE