Lisieux-i Szent Teréz: 5 emelet, és elérjük az Eget

Hogy juthatunk el a Mennyországba? Lisieux-i Teréz szerint, akinek boldoggá avatása 100. évfordulóját április 29-én ünnepelte az egyház, nincs jobb, mint közvetlenül a „spirituális felvonót” igénybe venni. Öt emeletet kell megtennünk, hogy feljussunk.

Lisieux-i Teréznél minden egy kicsit másképpen van. A hagyományos felfogás szerint az életszentség elérése egy meredek hegy megmászásához hasonlítható, ám kis Teréznek volt egy olyan belső megérzése, hogy a mennybe más úton is el lehet jutni: ahelyett, hogy a „tökéletesség meredek lépcsőjének” fokain fáradozva haladna, ő inkább… lifttel akart feljutni. Nem csoda: az ő idejében a lift egy olyan technológiai találmánynak tűnt, amely mindenkit ámulatba hozott:

„Meg akarom keresni a módját, hogy az Égbe jussak, éspedig egy kicsi, nagyon egyenes, nagyon rövid, egy egészen új kis úton keresztül. A találmányok századában élünk, most már nem kell fáradságosan róni az emelet lépcsőit, a gazdagoknál előnyösen helyettesíti ezt a lift. Én is szeretnék egy felvonót találni, hogy felvigyen Jézusig, mert túlságosan kicsiny vagyok ahhoz, hogy a tökéletesség meredek lépcsőfokait járjam.

Útbaigazítást kerestem tehát a szent könyvekben a felvonóra, vágyaim tárgyára vonatkozólag, és ezeket a szavakat olvastam le az Örök Bölcsesség ajkáról: Ha valaki EGÉSZEN KICSI, jöjjön hozzám.

Én tehát jöttem, megsejtve, hogy megtaláltam, amit kerestem, és tudni akarván, én Istenem, hogyan bánsz azzal az egészen kicsivel, aki válaszol a Te hívásodra, tovább kutattam, és íme, ezt találtam: – Mint ahogy az anya ringatja gyermekét, úgy vigasztallak meg én téged, keblemen hordozlak majd és térdemen ringatlak téged. Ennél gyengédebb, ennél dallamosabb szavaknak soha nem örvendett még a lelkem; a felvonó, amelynek egészen az Égig kell emelnie engem, a te két karod, ó Jézus!”

Egy lélek története, C. kézirat

Öt emelet, mely a mennybe vezet

Teréz megérezte, hogy kicsinysége ellenére is törekedhet az életszentségre, ha felvonóként Jézus karjait veszi igénybe. Így fedezte fel a maga „kis útját”, hogy elérje a Mennyországot. Ahogy Jacques Gauthier kifejti cikkében, Teréz abban találta örömét, hogy „hagyta magát Istene által hordozni. Egyetlen érdeme, hogy… nincs érdeme” – írja. Tehát akkor, konkrétan, hogy lehet követni őt? A „spirituális felemelkedés” öt emeletén haladva:

1. EMELET: GYERMEKI LELKÜLET

Teréz megértette: ahhoz, hogy feljussunk a mennybe, olyanokká kell válnunk, mint a gyermekek. De vigyázat, az ő lelkigyermeki „kis útja” minden, csak nem infantilizmus! A gyermeki lelkület ápolásáról van szó, vagyis a legnagyobb dolgok utáni vágyakozásról, de teljes mértékben Istenre hagyatkozva. Végső soron azt jelenti, hogy az Ő karjaiba vetjük magunkat, ahogy egy gyermek veti magát anyja karjaiba. Isten Teréz számára az első, az utolsó és az egyetlen menedék.

2. EMELET: VAK BIZALOM AZ ATYÁBAN

„Mikor a szentekkel összehasonlítottam magam, mindig megállapítottam, hogy köztük és köztem akkora a különbség, mint az égbevesző hegycsúcs és a hitvány porszem között, amelyen a járókelők lába tapos” – írta. De ahelyett, hogy elcsüggedne, kis Teréz tudja, hogy érheti el az életszentséget: nem engedi el az Atya kezét. Paradox módon, ahogy növekszik, nem azon van, hogy függetlenné váljon, hanem inkább vakon akar bízni Istenben, és mindent Tőle vár, mindenféle gátlás nélkül. Minél inkább átadjuk magunkat Neki, annál inkább megnyílunk az Ő szeretete előtt, és annál inkább tudunk emelkedni a Mennyország felé.

3. EMELET: ELFOGADNI MINDENT, AMI JÖN

Teréz felfogta ezt. Mária, a nővére ismertette meg vele az apró dolgok értékét – melyek látszólag nem érnek semmit -, és azt, hogy valójában milyen értéket képviselnek, ha hűséggel és szeretettel végzik őket. A kármelita nővér számára ezeken keresztül és mindig a jelen pillanatban lehet még magasabbra emelkedni, hogy elérjük a mennyet. Hogy kell ezt elképzelni? Úgy, hogy „a hétköznapi dolgokat rendkívüli módon tesszük!” – tanácsolja.

4. EMELET: ÚGY DÖNTENI, HOGY KICSIK MARADUNK

Nem akar nagy lenni – nem akar nagy misztikus, nagy szent lenni, olyasvalaki, aki halottakat támaszt fel, aki szellemeket űz ki, aki evangelizál stb. Teréz szerint minden nagyravágyásban ott rejtőzhet a büszkeség. Számára az a kulcs, hogy olyan legyen, mint egy „kis semmi”. Nem könnyű elérni ezt a szintet, mert kicsinek maradni és egyre kisebbnek lenni nem azt jelenti, hogy legyünk gyerekesek vagy passzívak. Azt jelenti, hogy az ember a gyengeségére hagyatkozva tesz tanúságot Isten szeretetéről! Azt jelenti, hogy hagyjuk magunkat alázatosan, szabadon szeretni! Végül azt jelenti, hogy ezen a vállalt gyengeségen keresztül, teljesen felajánljuk magunkat Istennek.

5. EMELET: MEGÍZLELNI ISTEN IRGALMASSÁGÁT

Teréz megértette: Jézusnak az irgalma visszautasítása fáj a legjobban. Nem az a lényeg, hogy sokat tegyünk, hanem az, hogy sokat szeressünk. Teréz a maga „kis útján” keresztül mutatja meg Isten igazi arcát: a jóság, a gyengédség és az irgalmasság arcát.

„Biztosíthatlak, a Jóisten sokkal jobb, mint gondolnád. Megelégszik egy pillantással, egy szeretetből fakadó sóhajjal… Számomra a tökéletességet nagyon könnyű gyakorolni, mert megértettem, hogy csak Jézust kell a szívembe fogadni…” (191.sz. levél) Teréz szerint a mennybe való felemelkedéshez mindent az isteni irgalmasságra kell bízni, az igazságos Isten képét fel kell cserélni az irgalmas Isten képével, aki csak „szeretet és irgalom”. (266.sz. levél)

Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia