Leó pápa katekézise spanyolországi útjáról: Őrizzük meg a hit gazdag örökségét!
Múlt pénteken érkezett vissza Leó pápa egyhetes spanyolországi apostoli útjáról és a hagyományoknak megfelelően a rákövetkező szerdai katekézisét a látogatásnak szentelte. A Szent Péter téren tartott általános kihallgatás során a pápa sorra vette a legfontosabb eseményeket és röviden összefoglalta saját üzenetét. Megállapította, hogy Spanyolországban, amely jelentős társadalmi és kulturális változásokon ment keresztül, a pápát mindenhol lelkesedéssel és nyitottsággal fogadták.
Ma szeretnék megosztani néhány gondolatot a múlt heti spanyolországi apostoli utamról, melynek során Madridot, Barcelonát, a Montserrati Apátságot és a Kanári-szigeteket látogattam meg – kezdte beszédét a pápa. Négy afrikai országot felkereső hosszú utazásom után ezúttal egy ősi és gazdag katolikus hagyományokkal rendelkező európai országot látogattam meg. Egyértelmű volt, hogy a mai Spanyolországban, amely jelentős társadalmi és kulturális változásokon ment keresztül, a pápát mindenhol lelkesedéssel és nyitottsággal fogadták. Ezért hálát adok Istennek és az egész spanyol népnek, a királynak és a polgári hatóságoknak, a püspököknek és az egyházi közösségeknek – szólt a Szentatya.
Isten népe nagy vigaszt nyújtott a pápának hite és szeretete örömteli bemutatásával. Ő pedig megerősítette a híveket, és Róma püspökeként arra bátorította őket, hogy győzzék le a megosztottság és a szembenállás minden formáját azáltal, hogy mindig ápolják a közösséget, a párbeszédet és az egységet a sokféleségben. Ez Péter utódjának sajátos szolgálata, egy olyan szolgálat, amely sajátosan kifejeződik az apostoli utakon, minden alkalommal a meglátogatott országok egyházi és társadalmi helyzetéhez igazodva.
Spanyolországi útja során a pápa örömmel állapíthatta meg, hogy mennyire várták a minden korosztályhoz és helyzethez tartozó emberek az ő látogatását: mindenhol tömegeket talált, akik nagy melegséggel fogadták. Ez korántsem volt magától értetődő, ezért is érdemes elgondolkodni rajta. Természetesen ez a részvétel elsősorban a spanyol nép hitét fejezi ki, ugyanakkor megmutatja azt az általános igényt, hogy igaz és mély alapon legyünk együtt, nem ideológiai vagy részleges érdekek alapján. Hanem azon az alapon, amelyet végső soron csak Krisztus tud biztosítani és amelyet az Evangélium a szükséges „inkulturációk” révén közvetíthet a népek életébe. Megteheti ezt az Evangélium, mert üzenete teljes mértékben válaszol mindkét szükségletre: az igazság keresésére és az igazságosság utáni szomjúságra.
A bevezető után a Szentatya sorra vette látogatása legfontosabb állomáshelyeit. Madridban és Barcelonában nagy katedrálisokban és modern stadionokban gyűltünk össze. A montserrati apátságban elimádkoztuk a szent Rózsafüzért. A Sagrada Família bazilikában ünnepi szertartáson vettünk részt, a kő és a fény szimfóniájának ebben a fenséges szimbólumában, amely a keresztény misztérium egészéről szól. Az ősi és a modern, a katolikus hagyomány és a kortárs kultúra találkozása élénken érzékeltette vele Európa egyedi jellegét, felbecsülhetetlen gazdagságát, mint a jelenkor felülmúlhatatlan valóságát. Ez egy olyan örökség – szögezte le a pápa –, amelyet gondosan meg kell őrizni, hogy beépíthessük a mai globális világba, korszakalkotó kihívásaival, mint a béke, az integrált ökológia, a méltányos és fenntartható fejlődés és az emberi méltóság tiszteletben tartása. Ezeket a kihívásokat a II. Vatikáni Zsinat már világosan felismerte, és amelyekhez a későbbi Tanítóhivatal visszatért, egészen a legutóbbi Magnifica Humanitas enciklikáig menően, amelynek célja az emberi személy védelme a mesterséges intelligencia korában.
A különféle találkozókon során a Szentatya megérezte annak a szükségességét, hogy tolmácsolja a remény evangéliumát a mai emberiség számára, amelyet súlyosan próbára tesz egy megtévesztő fejlődési modell a maga negatív következményeivel. Ezt az igényt, amely a számos – hol megható, hol felemelő – tanúságtételben jutott kifejezésre, a pápa mindenekelőtt a kicsik és a szegények arcán ismerte fel, akikkel találkozott, mint például annak a gyermeknek az arcán, aki felolvasta neki a levelét az egyik plébánián, aztán felismerte azt számos bántalmazás áldozatán, akik azt kérték, hogy hallgassák meg őket. Ugyanezt tapasztalta a pápa a börtönben rá várakozó fogvatartottakon, a nyugtalansággal és tervekkel teli fiatalokon, végül pedig a Kanári-szigetek befogadóközpontjaiban tartózkodó migránsokon is.
A Kanári-szigeteken, útja utolsó állomásán a pápa egy átfogó értelmezési kulcsot kapott a helyzet megértéséhez. Ezt egyrészt a szigetcsoport földrajzi elhelyezkedése, másrészt pedig a helyi egyház valósága kínálta fel neki, amely nagyszámú kényszermigránst fogad be, különösen Afrikából. Tudjuk, hogy a migráció jelensége összetett, és összehangolt, szervesen illeszkedő cselekvési terveket igényel. De ez a megértési kulcs egy másfajta és tágabb perspektívát nyit, segít annak a megértésében, hogy miként is vagyunk hivatottak újraértelmezni az evangéliumot a mai világban, megosztva egymással kultúráink ajándékait, és különösen azokat a gyümölcsöket, amelyeket Krisztus üzenetének termékenysége eredményez bennük. Ezeknek a gyümölcsöknek az egyike éppen az egyének és a népek közötti párbeszéd, a testvériség szellemében zajló találkozások, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy felfedezzük és kölcsönösen értékeljük a másik által hozott értékeket. Ez az út nem könnyű; jóakaratot és Isten segítségét igényli, de ez az út vezet a szeretet civilizációjához.
Leó pápa utolsó szempontként az apostoli útjának a mottóját idézte „Alzad la mirada”, azaz „Emeljétek fel tekinteteteket!” (vö. Jn 4,35) volt. Ezek Jézus szavai, amelyeket tanítványaihoz intézett, hogy megtanítsa őket arra, hogy az emberekben és a tömegekben meglássák az élet, az igazság és a beteljesülés utáni vágyat. Elsőként az Úr neki ismételte meg ezeket a szavakat és az ő kegyelméből meg is tapasztalta azokat az útja során. Ma pedig a pápa mindenkivel megosztja ezt a felhívást: emeljük fel tekintetünket! Tanuljuk meg Jézustól, hogy felebarátainkra, az emberekre és a világra „Isten szemével” nézzünk, azaz szeretettel, tisztelettel és együttérzéssel. Végül Leó pápa köszönetet mondott mindazoknak, akik imádkoztak ennek az apostoli útnak a sikeréért, különösen a szemlélődő szerzetesnővérek közösségeinek, amelyek – Istennek legyen hála! – számosan vannak Spanyolországban. Továbbra is imádkozzatok, hogy Szűz Mária közbenjárására az általam elvetett magok bőséges gyümölcsöt teremjenek! – kérte és zárta szerdai katekézisét Leó pápa.
A szerdai általános kihallgatáson részt vett Hölvényi György Európa-parlamenti képviselő, aki a Vatikánban tárgyalásokat folytatott Paul Richard Gallagher érsekkel, a Vatikánnak az államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkárával. Témaként érintették többek közt az afrikai országoknak nyújtott Európa Uniós támogatást, melyet az érintett afrikai állami hatóságok és a helyi egyházak közreműködésével próbálnak megvalósítani, a katolikus egyház bevonásával is.
A Szentatya a katekézist követően köszöntötte a zarándokcsoportokat és a nagy világnyelveken röviden összefoglalta olasz nyelvű katekézisét. A lengyel zarándokokhoz külön üzenettel fordult: Szeretettel köszöntöm a lengyel zarándokokat. A Katolikus Akció lengyelországi újraindításának 30. évfordulója alkalmából a napokban tartják a megemlékező ünnepségeket, melyet még Szent II. János Pál pápa ihletett, aki azt a „hit iskolájának” nevezte. Leó pápa köszöni a szervezet munkatársainak és tagjainak az evangelizáció iránti elkötelezettségüket és kérte, hogy a hitük legyen a remény jele mások számára is.
Utolsó, olasz nyelvű köszöntésében a Szentatya szívélyesen üdvözölte az olasz zarándokokat. Különösen a Volterrai Egyházmegye zarándokait köszöntötte, akit Roberto Campiotti püspökükkel együtt érkeztek: Az apostolok sírjainál tett látogatás erősítsen meg benneteket a hitben, és inspiráljon benneteket arra, hogy megújult lelkesedéssel folytassátok a szentség útját, hűségesen az evangéliumhoz és az egyház tanításához! – szólt a pápa hozzájuk.
Végül a fiatalokhoz, betegekhez és ifjú házasokhoz fordult. A nyár küszöbén állunk, a turizmus és a zarándoklatok, a vakáció és a pihenés időszakában. Kedves fiatalok, miközben a vizsgázó társaitokra gondolok, remélem, hogy ti, akik már szabadságon vagytok, értékes társasági és vallási élményekre használjátok ki a nyarat. Arra buzdítalak benneteket, kedves betegek, hogy találjatok vigaszt és megkönnyebbülést családjaitok közelségében. És hozzátok fordulva, kedves ifjú házasok, arra hívlak benneteket, hogy használjátok ki ezt a nyarat arra, hogy elmélyítsétek a misszió értékének megértését az Egyházban és a társadalomban – szólt a pápa, majd áldását adta mindnyájukra.
Forrás: Vatican News
