Lelkiismeret-vizsgálat szülők számára
Az alábbi írásban Megan Cottam saját bűneiről elmélkedik, miközben gyermekét az első gyónására készíti fel. Érdemes letölteni és kinyomtatni ezt a lelkiismeret-vizsgálatot.
A kiengesztelődés szentsége már régóta az egyik legjobban szeretett gyakorlat a számomra a katolikus hitben. A szépítgetés nélküli, őszinte elmélkedés és a csodálatos papokkal folytatott beszélgetés olyan gyümölcsöket termettek, amelyek megváltoztatták az életemet. Semmi sem olyan erőteljes, mint felfedni magadból a leggyengébb pontokat, és viszonzásképpen ezt hallani: “Megbocsátást nyertél. Isten szeret téged.”
Ugyanakkor, mivel a szentséghez szülőként és gyermekeim elsődleges hitoktatójaként közelítek, ráébredtem, hogy szükségem van egy kis megállásra és megújulásra abban, hogy hogyan vizsgálom meg a lelkiismeretemet és hogyan beszélek erről a szentségről a családi életemben. Itt az ideje, hogy mélyebbre ássak, mint az olyan tipikus gyónási mondatok, miszerint “türelmesebbnek kell lennem a gyermekeimmel”, és foglalkozzam néhány olyan, a szülői szereppel járó, bűnre vezető alkalommal, amelyek megakadályozzák, hogy családomat a hitben neveljem.
A gyermekeink figyelnek bennünket; vajon tudunk-e őszinték lenni azzal kapcsolatban, hogy nekünk hol vannak harcaink? Ha mi megtaláljuk a kegyelmet ehhez, a családunk is képes lesz rá. Kérem, tartsanak velem, hiszen mindannyian arra törekszünk, hogy az anyaság csodálatos hivatását teljes mértékben Isten elgondolása szerint éljük meg.
Lelkiismeretvizsgálat szülőknek
Én vagyok az Úr, a te Istened; ne legyenek más isteneid.
Elhanyagoltam-e, hogy megtanítsam gyermekeimet Jézus életére és tanításaira?
Elmondtam-e a gyermekeimnek, mennyire fontos Isten az én életemben és az övékben is?
A társadalmi elvárásokat tartottam-e fontosabbnak, vagy nyitott vagyok Isten akaratára a gyermekem életében?
Az Úrnak, a te Istenednek hiába ne vedd a nevét!
Mintát mutatok-e azzal, hogy pozitív nyelvezetet használok gyermekeim előtt, amikor Istenről és az egyházról van szó?
Megmutatom-e szavaimmal, tetteimmel és döntéseimmel, hogy az Egyház tanításai valóban hatást gyakorolnak az én életemre és a családom életére?
Az Úr napját szenteld meg!
Vannak-e különleges családi hagyományaink? Vannak-e olyan időszakok, amelyeket szándékosan egymással töltünk?
Elhanyagoltam-e, hogy gyermekeimet magammal vigyem a szentmisére?
Engedtem-e, hogy a családunk a mise idejére más eseményeket és találkozókat tervezzen be?
Tiszteld apádat és anyádat!
Jót mondok-e tágabb családunk tagjairól és a házastársam rokonságáról a gyermekeim előtt?
Példamutatóan gondoskodom-e az idős rokonokról?
Ne ölj!
Tápláltam-e gyűlöletet mások iránt?
Örvendeztem-e gyermekeim előtt azon, hogy másokat megbüntettek?
Családként nyitottak vagyunk-e arra, hogy időt szánjunk és helyet biztosítsunk a közösségünkben élő rászorulók számára?
Ne törj házasságot!
Példát mutattam-e a gyermekeimnek a szemérem terén és a személyes határokat illetően?
Engedtem-e, hogy gyermekeimre olyan szexuális etika hasson, amely nem egyezik meg az egyház tanításával (celebmagazinok, showműsorok, beszélgetések)?
Fogyasztok-e én magam is gondatlanul médiaanyagokat (műsorokat, irodalmat, zenét) úgy, hogy gyermekeim meghallhatják, és véletlenül olyan anyagoknak lehetnek kitéve, amelyek nem illenek a korukhoz vagy a keresztény hithez?
Ne lopj!
Próbáltam-e a gyermekeim előtt valaki más rovására tisztességtelenül haszonhoz jutni?
Mutattam-e példát tisztességre, kemény munkára és hálára mindazért, amit kapok?
Kibeszéltem vagy becsméreltem-e felebarátomat vagy családtagomat valami olyasmi miatt, amiért megdolgozott?
A családra szánt idő helyettesítésére használtam-e pénzt, technikai eszközöket vagy valamilyen állandó tevékenységet?
Ne tégy hamis tanúságot embertársaid ellen!
Pletykáltam-e vagy mondtam-e rosszat valaki másról a gyermekeimnek vagy a gyermekeim előtt?
Hagytam-e, hogy a gyermekeim a barátaikról beszéljenek anélkül, hogy beavatkoztam volna?
Segítettem-e a gyermekeimnek, hogy együttérzéssel viseltessenek mások iránt, akik nehéz helyzetben vannak?
Ne kívánd embertársad házastársát!
Példát mutattam-e a gyermekemnek az egészséges kapcsolatokra?
Megtanítottam-e őt arra, és példát mutattam-e arra, hogy hogyan kell tisztelni a másik nemet és milyen határokat kell betartani?
Dolgozom-e a házastársammal azon, hogy a házasságot az örömteli kapcsolat és egy életadó hivatás mintájaként láttassam?
Ne kívánd el embertársad javait!
A kapzsiságot modelleztem-e a gyermekeimnek, vagy azt, hogy megértse, mi az életszükséglet és mi a luxus?
A családdal töltött minőségi időnél többre becsültem-e a jutalmazást és az élvezeteket?
Összehasonlítom-e a családunk javait azzal, amivel más családok rendelkeznek vagy éppenséggel nem rendelkeznek?
A családunk által meghozott pénzügyi döntések tükrözik-e hitbeli értékeinket?
Írta: Megan Cottam
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: catholicmom.com
