A katolikus tanulmány után most egy új kutatás a németországi Evangélikus Egyházban elkövetett szexuális visszaéléseket tárta fel. A Neuer Anfang (Új Kezdet) elnevezésű, 2021 óta létező német katolikus kezdeményezés a CNA híradása szerint arra hívja fel a figyelmet, hogy kudarcot vallott az a narratíva, amely a rendszerszintű szexuális visszaélések vádját egyedül a Katolikus Egyház nyakába akarta varrni. A Neuer Anfang sajtóközleménye itt olvasható.
A kezdeményezés a kezdetektől fogva bírálta a németországi Szinódusi Út azon törekvését, amellyel összekapcsolták egyházi reformköveteléseiket a szexuális visszaélések állítólag tipikusan katolikus voltával. A Szinódusi Út ezt az állítást egy korábbi, 2018-as nagyszabású visszaélés-tanulmány eredményeivel igyekezett alátámasztani. Az úgynevezett MHG tanulmány, amely a Szinódusi Út kiindulópontja lett, egy 2014-2018 között megvalósított interdiszciplináris kutatási projekt eredményeként íródott. Nevét a benne résztvevő kutatók egyetemi intézeti székhelyeinek kezdőbetűiből nyerte (Mannheim, Heidelberg, Gießen).
Most csütörtökön, január 25-én azonban egy újabb tanulmány került a nyilvánosság elé, amely ismét a visszaélések problémáját taglalja, ezúttal azonban egy protestáns kutatásról van szó. A ForuM néven ismertté vált, több mint 800 oldalas tanulmány teljes címe: ForuM – Kutatás a szexualizált erőszak és a visszaélések más formáinak feldolgozásáról a németországi protestáns egyházban és diakonátusban. A tanulmány a német evangélikus egyház 4300 megvizsgált fegyelmi ügyirata, 780 megvizsgált személyzeti ügyirata és 1320 egyéb dokumentuma alapján 1259 vádlottról és 2174 érintett személyről szól, sőt, egy extrapoláció révén még magasabb számokat (közel 3500 vádlottat és 10.000 érintettet) említ.
Az evangélikus egyházban kevesebb a hierarchia, nincs cölibátus és liberálisabb a szexuális erkölcs, mint a katolikus egyházban. A szexuális erőszak és visszaélés azonban hasonlóan súlyos problémát jelent – írja az SWR. 1946 és 2020 között a protestáns intézményekben jóval több esetben fordult elő szexualizált erőszak, mint azt korábban feltételezték. A vádlottak többsége férfi volt, kétharmada házas, egyötöde pedig lelkész. Az egyház progresszivitásáról alkotott önkép pedig a kevesebb ellenőrzéssel és a több elkövetési lehetőséggel tipikusan evangélikus problémát jelent.
A Neuer Anfang hangsúlyozza, hogy a két tanulmányt nem könnyű összevetni. A katolikusokra kiterjedő MHG tanulmány nem tartalmazta a szerzeteseket, kizárólag az egyházmegyei papokra és diakónusokra vonatkozott. A ForuM felmérés ebből a szempontból szélesebb körű, a forrásbázisa viszont szűkebb.
A Neuer Anfang rámutat, hogy “a szexuális visszaéléseknek valóban vannak rendszerszintű okai, mint például a hatalmi egyenlőtlenségek, a tisztázatlan szerepminták vagy az a tény, hogy a potenciális elkövetők aszimmetrikus kapcsolati viszonyokban manipulálhatók. Ezek a valóban lehetséges okok azonban nem kifejezetten katolikus vagy felekezeti jellegűek. Bárhol, ahol gyerekekkel és fiatalokkal dolgoznak – nemcsak egyházakban, hanem iskolákban, sporttevékenységeknél stb. – előfordulhatnak “rendszerszinten”.
A Neuer Anfang rámutat arra, hogy az új kutatás azt bizonyítja, hogy mostanra végleg kudarcot vallott a Szinódusi Út azon kitartó narratívája, amely a szexuális visszaélések kifejezetten katolikus jellegű okait hangsúlyozta. Mindkét egyháznak hasonló problémája van, amelyet már régóta nem kezeltek vagy nem adtak rá jó választ. Egy sajátos katolikus kontextusba helyezés semmiképpen sem nyilvánvaló.
„A német egyház tehát egy tarthatatlan narratívára alapozva sodródott arra a tévútra, amely egyre nyilvánvalóbban a megosztottság szakadékába löki”
– mondja ki a Neuer Anfang bírálata.
Josefayerbrider
2024. január 27. at 21:48
INRI,
amikor föleg a diákotthonok körüli eröszak és szexuális visszaéléseket vizsgálták a diákok kárára a tekintélyelvü felvigyázók és tanárok vagy alkalamazottak részéröl, több nyugati nagyvárosban, meglepö eredményre jutottak…
Az egyházi diákotthonok és iskolák ilyetén érintettsége lényegesen alacsonyabb volt a világi (tanácsi, megyei, országos) diákotthonokénál…A pedofelia is inkább a családi vagy ismerös-köri (rokonságbeli) beteges fazonok és boszormányok jellemzöje, mint valamaely egyház papjaijé vagy apácáké.
Sokszor éppen a gyerekes idösödö apák lesznek perverz pedofilek vagy homo-bi szexuális emberek. Fiatal nöt már nem egykönnyen kapván, az “öregecskedö feleségük” meg nem enged semmit már szexterén- vagy a vén kecske már nem is kéri, hanem másik bácsit keres, ha szexelni akar…Mint az állatok…Nekem is volt egy vén fönököm nyugdíj elött, aki tett ilyen célzásokat, de megértette, hogy engem ez nem érdekel és engem a melegek hidegen hagynak….Elmondta, hogy anno 19 éves korában egy idös valaki elhívta egy homobárba…ö meg elment. Miért te jójember- kérdeztem…Kivácsisagból-hangzott a válasz, meg olyan jó dumája volt…Eygszer letapizott de más nem volt…mondta, aztán megkérdezte, hogy elmennék-e vele szaunába…Mondtam, hogy kössz nem mert ausztriában csak meztelenül lehet…Aztán békén hagyott…
Jansen Gregor a bécsi Breitenfeld plebánia plebánosa beszél erröl a plabánia honlapján–hallgasd meg…A bíborosa meg még helyesli is…Ilyeneket mond az esperes ifjúsági lelkész: “Amikor odajön az egyházi önkéntes segitö vagy egyházi képviselö öregúr és azt mondja te plebános ur utóbbi idöbe a férfiakra bukok inkább-mert jóttesz ha valami összejön…ugye ez nem baj, szégylleje magát az aki ezen megbotránkozik…
Naja meg tudlak érteni öregem-mondja a pap, hiszen Isten mindekit egyformán szeret…Azt mondjak, hogy én mint pap is érinett vagyok, de nem ez a helyzet én csak megértem az idök szavát…
…naja, hogy farsangkor “szépségkirálynö voltam” az csak egy jó hecc volt öregem–hahaha…ez nem lehet ma már bün-kategoria, mert a tudomány felfedte, hogy ez teljesen természetes”…Sokan söt még a pápa sem és mások sem ismerik el, de majd csak rájönnek- ha elég sokan lesznek akik ezt büszkén elismerik és nem szégyenlik a templomban sem hangoztatni”…és igy tovább…hallgasd meg a riportot…Ezek a vén kecskék sokkal többen vannak, mint a homóatyák…