Kövessük a szeretet Istenének példáját! – Ferenc pápa Úrangyala imája

Karácsony második vasárnapján délben Ferenc pápa arra buzdított, hogy vigyük el környezetünkbe Isten szeretetének világosságát, amelyet a sötétség nem tud elfedni. Nyissuk meg a fény ablakait és a jubileumi évben legyünk a remény hírnökei. Ne féljünk megtenni az első lépéseket! – buzdított rá a Szentatya.

A pápa mindenekelőtt elismerését fejezte ki a Szent Péter teret megtöltő zarándokoknak, bátraknak nevezve őket, amiért az esővel dacolva nagy számban összegyűltek, hogy jelen legyenek az imán.

A vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Jn 1,1-18), amely Jézusról, a testté lett Igéről szól, azt mondja, hogy „A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be” (Jn 1,5) – idézte a pápa János evangéliumának szavait. Ez emlékeztet bennünket Isten hatalmas szeretetére, amelyet semmi sem győz le, és amely az akadályokon és a visszautasításokon túl továbbra is ragyog és megvilágítja utunkat.

Ezt látjuk Karácsonykor, amikor az Emberré lett Isten Fia legyőz olyan sok falat és megosztottságot. Szembenéz kora „nagyjainak” bezárkózott elméjével és szívével, akiket jobban érdekelt a hatalom védelme, mint az Úr keresése (vö. Mt 2,3-18). Jézus osztozik Mária és József szerény életében, akik szeretettel befogadják és nevelik őt, bár lehetőségeik korlátozottak. Jézus törékenyen és védtelenül kínálja fel magát a pásztorokkal való találkozáskor (vö. Lk 2,8-18), akiknek szívét az élet keménysége és a társadalom megvetése jelölte meg. Majd találkozik a Napkeleti Bölcsekkel, akik a megismerés vágyától hajtva hosszú útra vállalkoznak, és nagy szegénységben, egyszerű emberek házában találnak rá Isten Fiára.

Ezekkel és sok más, ellentmondásosnak tűnő kihívással szemben Isten soha nem áll meg: ezer féle módot talál arra, hogy mindannyiunkhoz eljusson, bárhol is vagyunk, még az emberiség legsötétebb éjszakáiban is megnyitja a fény ablakát, amelyet a sötétség nem tud elfedni (vö. Iz 9,1-6). Ez a valóság vigasztal és bátorságot ad nekünk, különösen egy olyan korban, mint a miénk, ahol oly nagy szükség van a fényre, a reményre és a békére, ahol az emberek néha olyan bonyolult helyzeteket teremtenek, hogy lehetetlennek tűnik a kiút belőlük. Azonban Isten Igéje azt mondja nekünk, hogy ez nem így van! Éppen ellenkezőleg, arra hív minket, hogy kövessük a szeretet Istenének példáját és tárjuk fel a világosság nyílásait, ahol csak tudjuk, minden környezetben, a családban, a társadalomban, nemzetközi szinten. Ez az Úr hívása ma: ne féljünk megtenni az első lépést. Bátorság kell hozzá, de ne féljünk – buzdított a Szentatya.

Az Úr arra hív minket, hogy tárjuk szélesre a közelség fényes ablakait a szenvedőkre, a megbocsátásra, az együttérzésre és a kiengesztelődésre, hogy az út világosabbá, biztonságosabbá és mindenki számára lehetővé váljon. És ez a meghívás különleges módon hangzik el a most kezdődött jubileumi évben, arra ösztönözve bennünket, hogy a remény hírnökei legyünk, egyszerű, de konkrét „igennel”, életet hozó döntésekkel válaszoljunk az életre. Tegyük így mindnyájan: ez az üdvösség útja! – tanította Ferenc pápa, majd az új év kezdetén a következő kérdések feltevését javasolta minden hívő számára: hogyan nyithatom meg a fény egy ablakát a környezetemben és kapcsolataimban? Hol lehetek rés, amely átengedi Isten szeretetét? Melyik az első lépés, amelyet ma meg kellene tennem?

Végül így fohászkodott a Szűzanyához:

„Mária, a csillag, aki Jézushoz vezet bennünket, segítsen minket, hogy mindnyájan az Atya szeretetének fénylő tanúi legyünk”.

Forrás: Vatican News