Koronavírus elleni védőoltás katolikus szemmel – FRISSÍTVE

Egy olyan társadalomban, amelyben bevett szokás a Machiavelli által megfogalmazott “a cél szentesíti az eszközt” elv alapján élni és döntéseket hozni, a jelen járványhelyzetben és a védőoltásért való pánikszerű versenyben bizonyára kevesekben merül fel kérdés a vakcinák fejlesztésének, illetve előállításának moralitásával kapcsolatban.

A cikket 2020. december 1-én frissítettük, amely a Charlotte Lozier Intézmény által készített lista általunk közölt verziójának pontosításával járt.

Bár látszólag minden vakcina végeredménye ugyanaz, ti. megakadályozni, hogy a vírus az ember életét veszélybe sodorja, s az egyén és a társadalom számára védelmet biztosítani, mégis rendkívül fontos a módszerek etikai vizsgálata. Bizonyos farmakológiai fejlesztések az Isten által ajándékozott élet szentségét mellőzve igyekszenek eljutni e kitűzött cél eléréséhez, míg más törekvések nem kifogásolhatók ilyen szempontból.

Etikailag kifogásolhatóak azok a vakcinafejlesztések, amelyek során abortuszból származó embrionális sejtek felhasználásával fejlesztik vagy abortált embriókból származó sejtvonalakból állítják elő a gyógyszert. 

A COVID-vakcina fejlesztésében is jelen vannak olyan gyártók, amelyek morálisan nem elfogadható módon, embrionális sejtek felhasználásával fejlesztenek, illetve olyanok is, amelyek morális megítélése ebből a szempontból nem kifogásolható.

Miért is fontos ez számomra, átlagember számára, akinek nincs beleszólása abba, hogy milyen módon fejlesszenek oltóanyagokat?

Bűnt követek el, ha ilyen vakcinával oltatom be magamat?

Az abortált magzatból származó védőoltás befogadásakor az ember együttműködik az abortusszal, de milyen felelősség hárul rá? Kötelességünk jól informálódni, felelős döntést hozni, amennyiben úgy döntünk, hogy a védőoltást beadatjuk.

A tisztánlátáshoz fontos néhány etikai fogalmat tisztázni.

Először is alapvető különbséget kell tenni a formális és a materiális együttműködés között. 

A formális együttműködés során a személy olyan módon vesz részt a rossz cselekedetben, amellyel aktívan részese lesz annak. Ilyen cselekedet például az abortusz végrehajtása, amelyben mind a cselekvő orvos, mind pedig az anya formálisan, vagyis tudatosan és szándékosan részt vesznek. A formális együttműködés minden esetben negatív morális megítélés alá esik.

Az együttműködés materiális formáján belül több fajtát is megkülönböztetünk. Az első fő különbség a közvetlen, illetve a közvetett materiális együttműködés között van. A közvetlen materiális együttműködésben a rossz cselekedetben mint olyanban veszek részt (pl. az orvos fizikailag megöli a magzatot), míg közvetett formájában olyan feltételeket biztosítok, amelyek szükségesek a cselekedet végrehajtásához (pl. a takarítónő előkészíti a műtőt a következő abortuszra). 

Különbséget teszünk továbbá közeli és távoli materiális együttműködés között is, attól függően, hogy ezek időben, illetve térben milyen messzire állnak a rossz cselekedettől. 

A materiális együttműködés megítélése jóval árnyaltabb a formális együttműködésnél. Elfogadható lehet például olyan esetben, amikor a kettős hatás elve érvényesül, amelyben a rosszat semmilyen formában nem kívánja a cselekvő, hanem mint mellékhatást elfogadja; de nem elfogadható az olyan közvetlen materiális együttműködés, amely az emberi életet hozza veszélybe.

Az a személy, aki abortált embrionális sejtek felhasználásából származó vakcinával oltatja be magát, nagyon távoli közvetett módon működik együtt az abortusszal. Az ilyen cselekedet etikai megítélése kizárólag akkor lehet elfogadható, ha jelentős veszély van a személy életére vagy a társadalomra nézve, illetve ha nem elérhető etikusan előállított alternatíva. Ellenkező esetekben morális kötelességünk az alternatívát választani.

Mely fejlesztések tartoznak a morálisan elfogadható, és melyek tartoznak a nem elfogadható kategóriákba?

Többek között két gyógyszeripari óriás, a Moderna és a Pfizer is jelen van a vakcinák fejlesztésében, és 94 illetve 95%-os hatékonyságot ígérnek az első tesztek szerint. 

Azért fontos kiemelni ezt a két gyártót, mert a tömeges gyártás előtti végső stádiumban lévő gyártók közül ők azok között vannak, amelyek fejlesztése és gyártása során embrionális sejtvonalak nem kerülnek felhasználásra. 

Elkészítésükhöz nem csak embrionális, de semmiféle más sejtre nincs szükség. Hatásmechanizmusuk teljesen új technológián alapul, amely során az immunitásért felelős sejteket felkészítik a védekezésre. Hírvivő RNS-t juttatnak a szervezetbe, amely aktiválja az immunreakcióért felelős T sejteket. Innentől kezdve ezek képesek lesznek a szervezetbe került koronavírus kórokozót azonnal elpusztítani.

A kétféle vakcina közötti fő különbség, hogy míg a Moderna anyaga stabilabb, így tárolása és szállítása nem igényel speciális körülményeket, addig a Pfizer tárolásához -70 °C-ot kell biztosítani. Ez újabb, eddig még nem megoldott kihívást jelent.

Az AstraZeneca és a Janssen gyártók által előállított vakcinák abortuszból származó sejtvonalak segítségével készülnek, amely komoly etikai problémát vet fel a fent említett okok miatt, így a morálisan nem elfogadható preventív gyógymódok közé sorolhatók.

További három gyártó, a Merck, a Novavax, és a Sanofi állati eredetű sejtekből fejleszt vakcinát, valamint az Inovio Pharmaceuticals sejt nélkül előállított DNS vakcinát készít. Ezek szintén nem kifogásolhatók morálisan.

A belinkelt Charlotte Lozier Intézmény által összeállított dokumentum megvizsgálja, hogy mely jelenleg elérhető vakcinák használnak embrionális sejtvonalakat a fejlesztés, az előállítás illetve a laboratóriumi tesztek során. Az intézet rendszeresen frissíti a rendelkezésre álló információk alapján a listáját. Az alábbi táblázatban a november 29-i állást mutatjuk.

		Fejlesztéshez Felhasznál	Gyártáshoz felhasznált	Teszteléshez felhasznál
CureVac	Németország	Nem	Nem	Nem
Sinovac Biotech Co., Ltd.	Kína	Nem	Nem	Igen
Medicago	Kanada	Nem	Nem	Igen
Novavax	USA	Nem	Nem	Igen
Arcturus Therapeutics	USA	Nem	Nem	Igen
Moderna, Inc.with National Institutes ofHealth	USA	Nem	Nem	Igen
Pfizer and BioNTech	USA, Németország	Nem	Nem	Igen
Sanofi Pasteur and Translate Bio	USA, Franciaország	Nem	Nem	Igen
Inovio Pharmaceuticals	USA	Nem	Nem	Igen
Beijing Institute of BiologicalProducts/ Sinopharm	Kína	Nem	Nem
Wuhan Institute of Biological Products/ Sinopharm	Kína	Nem	Nem
John Paul II Medical ResearchInstitute	USA	Nem	Nem
Merck and IAVI	USA	Nem	Nem
Clover Biopharmaceuticals, Inc.	Kína	Nem	Nem
Sanofi and GSK Protein Sciences	USA, Franciaország	Nem	Nem
Sorrento	USA	Nem	Nem
University of Queensland andCSL Ltd	Ausztrália	Nem	Nem
Genexine	Kórea	Nem	Nem
Anhui Zhifei LongcomBiopharmaceutical/Institute ofMicrobiology, ChineseAcademy of Sciences	Kína	Igen	Nem	Igen
Altimmune	USA	Igen	Igen	Igen
AstraZeneca University of Oxford	Egyesült Királyság, USA	Igen	Igen	Igen
CanSino Biologics, Inc.Beijing Institute ofBiotechnology, Academy ofMilitary Medical Sciences,PLA of China	Kína	Igen	Igen	Igen
Gamaleya Research Institute (Sputnik)	Oroszország	Igen	Igen	Igen
Janssen Research &Development, Inc.Johnson & Johnson	USA	Igen	Igen	Igen
Vaxart	USA	Igen	Igen	Igen
University of Pittsburgh	USA	Igen	Igen	Igen
Institut Pasteur and Themis andMerck	USA, Franciaország		Nem
Shenzhen Geno-immuneMedical Institute	Kína		Nem
Symvivo Corporation	Kanada		Nem

A fejlesztés és a gyártás etikai kérdése mellett olyan fontos kérdéseket is fel kell tenni, mint például a vakcinák tesztelése és annak körülményei. Milyen módon lettek végrehajtva a tesztek? A teszt során használtak-e abortált embrionális sejteket vagy felelőtlenségből veszélyeztetve voltak-e emberi életek? Milyen előre nem látott mellékhatások merülhetnek fel egy, a szokásosnál rövidebb ideig tesztelt vakcinánál, amely adott esetben a személy DNS-ét megváltoztató hatásmechanizmussal rendelkezik?

Az ezekre adott válasz olykor egy amúgy etikusan előállított oltószer létjogosultságát kérdőjelezheti meg.

Benkóczy Szabolcs
A szerző bioetikát tanult Rómában. A Bioetikáról mindenkinek c. könyv fordítója. Hosszú éveken át ifjúságneveléssel foglalkozott. Nős, 5 gyermekes családapa.